3p

A Cannes-i G20-as csúcs óta napirendi téma a jegybanki aranytartalékok valamilyen formában történő igénybevétele. Főként a német, az olasz és a görög kormányzat látja el egymást jó tanáccsal arra vonatkozólag, hogy miért kéne épp a másik félnek vésztartalékká minősíteni és megcsapolni a nemesfémkészletét. Egyelőre még elszántan hárítja minden érintett az ez irányú javaslatokat, írja az aranypiac.hu.

A német jegybank 3 401 tonnás aranykészlete (142 milliárd euró; a magyar éves GDP 1,4-szerese) a második legnagyobb a világon. A 2 452 tonnás olasz aranytartalék (102 milliárd euró; kb. a teljes magyar éves GDP) a negyedik helyen következik, de jelentősnek számít Görögország 111,5 tonnányi aranya (4,6 milliárd euró) is, ami a 30. helyhez elegendő. A szintén kritikus helyzetben lévő Portugália és Spanyolország 382,5 (16 milliárd euró, 14. hely) illetve 281,6 tonna (12 milliárd euró, 19. hely) arannyal rendelkezik. Mindez soknak tűnhet, de tekintettel Róma 1,9 billió eurós adósságállományára a teljes aranykészlet dobra verése is mindössze 1,8 billióra csökkentené az olasz állam kintlévőségeit.

Az Aranypiac szakértői szerint őrültség lenne túlzott mértékű eladással túlkínálatot teremteni az évente nagyjából 4000 tonna felvételére képes nemzetközi aranypiacon. A kínálati sokk hatására az árfolyam összeomlana, ami az eladóknak sem lenne érdeke. Pont ennek megakadályozására született meg 1999-ben az úgy nevezett Központi Banki Arany Egyezmény (Central Bank Gold Agreement), amely szerint évente maximum 400 tonna aranyat értékesíthetnek az ehhez csatlakozott jegybankok együttvéve. Az egyezményt az euróövezet tagállamai mellett aláírta még Svájc és Svédország központi pénzintézete is, így a tényleges piaci értékesítésnek jogi akadálya is lenne.

A német aranytartalékokhoz egyébként sem könnyű hozzáférni. A nagy titkok övezte készletnek valószínűleg kevesebb mint a 10%-a lehet Németországban. A többi a központi bank szóvivőjének elérhető nyilatkozatai szerint a fontosabb kereskedési helyszíneken, New Yorkban, Londonban és Párizsban lelhető fel, az ottani jegybankokban. A külföldön történő állomásoztatásnak főleg történelmi okai vannak. Az 50-es és 60-as években jelentős mennyiségű arany került a frankfurti pénzintézet tulajdonába az állandósuló német exporttöbblet ellentételezéseként, és azt akkoriban költséghatékonyabbnak tűnt helyben hagyni, mint drága pénzért páncéltermeket építeni, majd a rudakat hazaszállítani. Egy másik szempont viszont időközben már oka fogyottá vált: a hidegháború idején Frankfurt a keleti határhoz való közelsége miatt kockázatos helyszínnek tűnt a nagy értékek tárolására, írja az aranypiac.hu

mfor.hu szerk: az arany unciájának ára péntek reggel 1768 dollár.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!