Valamivel kedvezőbb a vártnál
Még múlt pénteken jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hogy a kormánypárt újabb javaslattal áll elő a devizahitelesek megmentésére. Ennek lényege, hogy a már korábban rögzített árfolyamokon (svájci frank esetében 180, euró esetében 250 forinton) kifizethetik az ügyfelek teljes adósságukat, a különbözetet pedig a bankoknak kell lenyelniük. Ráadásul az eredeti elképzelések között még az is szerepelt, hogy esetleg köteleznék a bankokat arra, hogy a devizahitel kiváltására új forinthitelt nyújtsanak.
Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt ismertette a kormány álláspontját a javaslattal kapcsolatban: a kabinet nagyrészt megvalósíthatónak tartja az elképzelést, azonban szerintük új forinthitelre nem lehet kényszeríteni a bankokat, ahogy arra sem, hogy kötelezően átváltsák forintra a devizahiteleket.
"A miniszterelnök szavaiból kiindulva várhatóan valamivel kedvezőbb lesz a javaslat hatása a bankokra, mint azt pénteken vártuk. Az OTP esetében szerintünk 20-25 milliárd forint alatt lesz az egyszeri veszteség, emellett a további intézkedések, mint a költségek forintban való elszámolása és a referenciakamat alkalmazása jelentős kamatmarzs-csökkenést hozhat a legnagyobb hazai banknál" - véli Kuti Ákos, az Equilor elemzője. A szakember szerint a javaslat elfogadása után az is elképzelhető, hogy a bankok azért fognak hadakozni, hogy ők nyújthassanak majd forinthitelt a devizahitel kiváltásához.
"A lépés hatalmas csapást jelentene a bankokra, amelyek az árfolyam-különbözeten egyes becslések szerint akár 1000 milliárd forintos nagyságrendben veszíthetnek, amennyiben mindenki él a lehetősséggel. Noha ez nem tűnik valószínűnek, a bankok vesztesége jóval meghaladhatja a 100 milliárd forintot, ami súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást" - teszi hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése pedig azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül. A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt. További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet - teszi hozzá Suppan.
"Feltehetően csupán az adósok töredéke tud élni a devizahitelek végtörlesztésével. A forinthitelre történő tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik akadálya, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik pedig a hitelképes ügyfelek száma" - vázolja fel a Takarékbank szakértője.
Beállt az állam az OTP mögé?
Orbán Viktor beszédének volt egy érdekes része, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyavállalatok, míg az OTP és az FHB mögött a magyar állam. Ez azért volt meglepő, mivel az államnak jelenleg marginális, néhány százalékos részesedése van mindössze az OTP-ben. Kuti Ákos szerint a fenti kijelentés arra utalhatott, hogy szükség esetén az állam kész refinanszírozóként beállni az OTP mögé, illetve adott esetben alárendelt kölcsöntőke formájában tőkét juttathat a cégnek, amennyiben a veszteségek miatt erre szükség lenne.
"Véleményünk szerint van még tere az esésnek az OTP-részvények esetében, de komoly shortokat vélhetően már nem fognak nyitni. A hétfői felfüggesztés után kedd reggel vélhetően eséssel nyitnak majd a papírok a Budapesti Értéktőzsdén, utána viszont napközben elindulhatnak felfelé" - mondta az mfor.hu kérdésére az Equilor elemzője.
A nemzetközi hangulatban sem bízhatunk
Orbán Viktor bejelentése a bankrészvények mellett a forintra és a többi magyar eszközre is hatással volt, hétfőn jelentősen emelkedtek a hosszú kötvények hozamai a másodpiacon, hazánk CDS-felára pedig évek óta nem látott magasságba szökött. Ennek ugyanakkor nem csak hazai okai voltak, Európa ismét a görögök várható csődje miatt aggódik (A piacok lemondtak Görögországról) és az amerikai gazdaság sem dübörög.
Kuti Ákos szerint a kormányfő bejelentései után a csökkenő bizonytalanság miatt kicsit talán enyhülhet a nyomás a magyar eszközökön, de éppen a feszült nemzetközi hangulat miatt nem álmodhatunk jelentős forinterősödésről. "Talán visszajöhet 280 forint alá az euró jegyzése, de ennél nagyobb hatásra nem számítunk" - mondta az Equilor szakembere.
Suppan Gergely szerint mivel a devizahitelek végtörlesztése jelentős devizakeresletet generál, ezért a forint akár nagyobb mértékben is gyengülhet a következő időszakban a lépés hatására. Ez viszont éppen azokat a háztartásokat hozná nehéz helyzetbe, akiknek nincs annyi megtakarításuk, hogy egyösszegben törlesszék hitelüket, mivel nekik emelkedhet a törlesztőrészletük.
Beke Károly
mfor.hu
