Vannak, akik már előre gondoltak a gázválságra – egy budai, külső kerületben található eladó családi ház tulajdonosa például anno olaj és gáztartályt épített be a földbe a kertben, ezzel biztosítva az ingatlan zavartalan energiaellátását. A vevők csodálkoztak, és értékelték a megoldást, azonban a legtöbb kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogyan lehetne ezeket egyszerűen eltávolítani, amin saját bevallása szerint a tulajdonos is gondolkodott, hiszen valójában talán sosem használta ezeket a berendezéseket.
Nem kelendő a központi fűtés
Stratégiai tározókat persze kevesen építenek a kertbe, azonban megfigyelhető, hogy a vásárlók a néhány évvel ezelőtt tapasztalt „mindegy mit, csak elég nagy legyen, jó helyen és olcsón” gondolkodás helyett mára sokkal inkább tudatosak lettek az energiaköltség kérdésében is – sokan a magas árak miatt kerülik a központi fűtéses lakások megvásárlását, ezzel is újabb piaci hátrányba szorítva az ilyennel rendelkező panellakásokat. Érdemes megfigyelni: a lakáshirdetésekben sok esetben külön előnyként szerepel a házközponti fűtés, a külön vízóra, sőt, bizonyos településeken újra hódit a kályha. Egyes vevők pedig szívesen keresik a jól szabályozható, konvektoros fűtéssel rendelkező lakásokat.
Talán nem véletlen, hogy számos, a rendszerben érintett társasház (panelek és nem panelek) tervezik közös erővel a távhő rendszerről való leválást, egyes extrém esetekben a tulajdonos fizikailag tette lehetetlenné hogy a lakásában a központi fűtés működjön, és más megoldást választott a fűtésre. A sajtóhíreket olvasva az is kiderül, hogy egyes önkormányzatok, és távhőszolgáltatók persze nem különösebben lelkesednek a leválások miatt.
Többet ér a saját energiaközpont?
Jó néhányan gondolkodnak úgy, hogy az új lakás energiaellátását lehetőleg teljesen saját erőből, szolgáltatótól, lakóközösségtől függetlenül próbálják megoldani, ezzel próbálva a költségek és a másoktól való függés csökkentését. Családi házak, különálló ingatlanok esetén ez természetesen egyszerűbben kivitelezhető (pl. extrém esetben kályha, fatüzelésű kazán, stb.), azonban egy társasházban szűkösebbek a megoldási lehetőségek.
Több helyen is látható a teljesen áramalapú megoldás, például hogy a minden szobába beépített légkondicionálók biztosítják a fűtést. Az ötletet általában értékeli a piac, viszont a lakást nem veszi meg, mert a magas villanyszámlára gondolnak, illetve arra, hogy nem mindegyik fűtő-funkcióval rendelkező berendezés képes a külső környezetnél jelentősen magasabb hőfokot biztosítani.
Mások olajradiátorokkal próbálkoznak, a meleg vizet pedig bojlerrel oldják meg – ez is egyfajta független megoldás, bár nem biztos, hogy minden esetben a legolcsóbb. Olyat is lehetett már látni, hogy a lakás fűtése nemes egyszerűséggel – ízléses- hősugárzókkal volt megoldva, ez azonban már inkább jelentős komfortcsökkenésnek, semmint újszerű megoldásnak értékelik vásárlói körökben.
Megújuló házak, geotermikus energia
Egyes új építésű beruházásokat már a fenti mottó jegyében terveztek és építettek meg, szem előtt tartva azt, hogy a lehető legtöbb – természetes forrásból- származó energiát lehessen betáplálni a rendszerbe, illetve az anyagok megfelelő megválasztásával ezek a legnagyobb hatásfokot érhessék el. Ilyen lakásokat találni például Budapesten, a piaci átlagnál egy kicsit drágábban. A döntés meghozatalakor érdemes hosszú távon előre gondolkodni, kifizetődő-e többért megvenni a lakást, vagy inkább maradni a hagyományos megoldású fűtésnél, áramszolgáltatásnál.
Nem árazza túl a piac az „alternatív” ingatlanokat
Ahogy általában a felújításra, az alternatív energiaforrásokkal rendelkező lakásokra is igaz, hogy a befektetés eladáskor csak részben térül meg, és csak akkor, ha más, kedvező körülmények is segítik az eladást (elosztás, elhelyezkedés). Jelenleg az ilyen ingatlanokért általában nem lehet jelentősen többet kérni a piacon, inkább az értékesíthetőség könnyebb – egy kvázi önellátó energiarendszer feledtetni tudja mondjuk a ház elosztási vagy elhelyezkedési problémáinak egy részét.
Az „energiatudatos” ingatlanpiac ma Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben jár, azonban a fejlődés lassú, de folyamatos – egyre többen jönnek rá, hogy nemcsak a lakás ára, hanem későbbi fenntartási költségei is sokat számítanak.
