11p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Sikernek számít a Coinbase amerikai kriptodeviza-tőzsde részvénykibocsátása, a sok tízmilliárd dolláros összértékű társaság egyben fontos hidat vert a kriptóvilág és a hagyományos pénzügyi szektor között. Másrészt azonban csak egy hosszabb folyamat egyik újabb állomása, amely során a két szféra egyre jobban összefonódik. Amit részvénytársaságok, pénzügyi szolgáltatók, befektetési alapok, ETF-ek és más konstrukciók tömege jelez.

Szerdán megtörtént a kriptodeviza-világ eddigi egyik legfontosabb áttörése, amelynek során a legnagyobb amerikai kripto-tőzsdének nevezett Coinbase részvényei megjelentek a Nasdaq-on. Az első nap a 250 dolláros referencia-árfolyamhoz képest 31 százalékkal magasabban forogtak a papírok, és a második nap csak enyhén süllyedtek.

A szerdai záróár 85 milliárd dollárra értékelte a részvény kapitalizációját, jóval többre, mint amennyi az Intercontinental Exchange Inc.-é (ICE), a New Yorki tőzsde tulajdonosáé, ami 69 milliárd. A Nasdaq technológiai tőzsdét működtető Nasdaq Inc. cég részvényének ára pedig csupán 26 milliárd dolláros kapitalizációt képvisel – írta a Wall Street Journal.

A céggel tele van az amerikai gazdasági sajtó, és joggal. A sokáig lenézett, sőt kinevetett kriptodeviza-szektor ezzel hatalmas lépést tett a “mainstream” elfogadottság felé. Ami végső soron legkésőbb októberben elkezdődött, amikor a Paypal nemzetközi fizetési szolgáltató bejelentette, hogy kriptókat is befogad a szolgáltatásába. Másrészt azonban ezek csak egy hosszú folyamat részei, hiszen a Robinhood, az eToro vagy a Revolut alkalmazások már jóval előbb beszálltak az üzletbe. (Alkalmazásaikon keresztül pár kattintással lehet kriptodevizákat adni-venni.)

Így fonódik össze a két világ

Az intézmények nem tudnak, a magánszemélyek sokszor nem mernek, nem akarnak közvetlenül kriptodevizákba fektetni. A magánszemélyek oldaláról nézve a dolog sokszor bonyolult vagy veszélyes, ki lehetnek téve hacker-támadásoknak, végzetes tévedéseknek. (Ha például elront valaki egy kriptodeviza-átultalást, örökre elveszhet a pénze.) Az intézményeket, például befektetési alapokat, biztosítókat pedig többnyire a saját szabályzatuk vagy a jogszabályok akadályozzák meg abban, hogy megjelenjenek a piacon.

Néhány fontosabb európai kriptodeviza-ETP kibocsátó

  • 21Shares
  • Coinshares Digital Securities
  • ETC Group (BTCetc)
  • FiCAS AG
  • XBT Provider
  • VanEck Vectors
  • Vontobel
  • Wisdom Tree

A kriptodeviza-világ és a hagyományos pénzügyi szféra azonban egyre inkább összefonódik. Ha bitcoin-ETF még nincs is Euróban és az USA-ban, legalább tucatnyi cég bocsát ki különböző ETP-ket (tőzsdén kereskedett tőzsdei termékeket), certifikátokat. Az USA-ban pedig befektetési társaságokra (trust-okra) szóló részvények vannak. A Grayscale Bitcoin Trust már több mint 40 milliárd dolláros. A cég összes ilyen társaságának nettó eszközértéke együtt épp tegnap haladta meg az 50 milliárd dollárt.

És ez még csak a kezdet?

A példa egyébként ragadós lehet. A Kraken kriptodeviza-tőzsde már megszellőztette, hogy 2022-ben szintén tőzsdére menne. A Coinbase talán legnagyobb konkurense, a Binance pedig máris bejelentette, hogy – a Tesla részvényei után – a Coinbase értékpapírjait is “tokenizálta”. Vagyis kibocsátott egy olyan kriptodevizát, amelynek értéke ezen értékpapírét követi, amihez meg is vásárolják a mögöttes részvényeket fedezetként. Hasonlóan egyes részvény-certifikátokhoz vagy letéti igazolásokhoz. A hagyományos és a kriptovilág újabb szálon fog összefonódni.

A Tesla-token az első három napon egyébként 6,7 millió dollár értékben cserélt gazdát. A “részvény-tokenizálás” egyik értelme, hogy olyan országokban is lehetővé teszi az adott befektetést, ahol a szabályozók ezt nem engedélyezik. (A Tesla esetében például Törökországot, Kínát említik példaként.)

Egy másik, bár ezt a certifikátok is tudják, hogy az eredeti részvény már sokszor túl nagy falat. Egy darab is, mint a 700-800 dolláros Tesla, már egy kisebb vagyon sok kisbefektető számára. A tokenek viszont kisebb értékűek, jelen esetben egy századrésznyi Tesla-részvényt ér egy darab.

Nesze neked, Mifid, fityisz az értékpapír-jognak

További előny, hogy egy sor bürokratikus korlátot meg lehet vele kerülni, mint bonyolult számlaszerződések, értékpapír-előírások, mint az európai Mifid stb. Bár a szabályozás hiánya a jövőben nagy hátránnyá válhat, ha a tokenek kibocsátója csődbe menne, és a befektetők pénze elúszna. Újabb érv amellett, hogy a kriptodeviza-piacot márpedig sürgősen szabályozni kellene.

A világ kriptodeviza-tőzsdéinek rangsora

 (egy forgalom és likviditás alapú pontrendszer szerint)
Hely Tőzsde Pont
1 Binance 9.8
2 Coinbase Pro 8.7
3 Kraken 8.5
4 Huobi Global 8.4
5 KuCoin 8.3
6 Bitfinex 8.2
7 Bithumb 8.1
8 Bitstamp 7.9
9 Gate.io 7.9
10 Binance.US 7.8
(Coinmarketcap.com)

 

A kriptodeviza-világ viharos fejlődésének, az egekbe szökő bitcoin-, ether- és Coinbase-árfolyamoknak az egyik következménye lehet, hogy felgyorsulnak és intenzívebbé válnak a terület szabályozására vonatkozó törekvések. A Bloomberg ma reggeli cikke egyenesen drámai szabályozási fordulatot jósol.

A pénzügyi szektor őrei készen állnak arra, hogy nagymértékben fokozzák erőfeszítéseiket a fellendülőben levő kriptodeviza-szektor szabályozására a Világgazdasági Fórum blokklánc-szakértője, Sheila Warren szerint. A kihívások között szerepel a Bitcoin és más digitális érmék határok nélküli jellege, valamint annak biztosítása, hogy az innovációt se fojtsák el. A kormányok a befektetői kör bővülésével szorosabban vizsgálják az ágazat körüli kockázatokat. Sokan attól tartanak, hogy spekulatív buborék jön létre.

Jó reklám ez a kriptoviágnak

A Coinbase-siker további következménye lehet persze, hogy még többen vásárolnak majd kriptodevizákat, ha látják, hogy az ágazat a Wall Streeten, a “normál tőzsdén” is polgárjogot nyert. De az is, hogy a tradicionális pénzügyi szférában nő majd azon szakemberek száma, akik az egész kriptó-szektort követik, értékelik. Ennek már Magyarországon is van jele, a vezető brókercégek néha meg-megemlékeztek eddig is a bitcoinról. A KBC Equitas pedig a bevezetés előtt ügyfelei számára kielemezte a Coinbase részvényeit.

A cég üzleti teljesítménye az utóbbi negyedévek során látványosan fejlődött, a bevétel és a kulcsmutatók növekedése dinamikus, és az eredményhányadok is sokat javultak. A sztori azonban a kriptopiac jellegéből adódóan is nagyon kockázatosnak számít, így érdemes körültekintőnek lenni a kereskedés első napjaiban foglalták össze.

A kriptó-tél kockázata

A brókercég és más elemzők is rámutatnak, hogy a Coinbase eredménye szempontjából nagy kockázat, kitart-e a kriptodeviza-bikapiac. Ha visszaesés jön, nem is feltétlenül az árfolyamban, hanem a fogalomban, mint a 2018-2020-as “kriptó-tél” során, akkor a bevételei nagyot eshetnek.

A másik nagy kockázat, de ez az egész szektorra igaz, az említett szabályozásban rejlik. Nem tudni, az mennyire fogja támogatni a szektort és az eddigi üzleti modelleket. Végül is egyes országokban, mint India, egyenesen a betiltásáról beszélnek. Bár ennek a megvalósítása nem tűnik könnyűnek, ha egyáltalán lehetséges.

“Cathie Loves Coinbase”

Azaz Cathie Woods, a koronavírus utáni idők sztáralapkezelője szereti a Coinbase-t (az Investing.com címe szerint). Három ETF-jébe (tőzsdén kereskedett alapjába) ugyanis már az elején 246 millió dollárért vásárolt Coinbase-részvényt, amihez részben Tesla és Intercontinental Exchange (ICE) részvények eladásával teremtett fedezetet.

Ez azonban megint csak a kezdet. Több száz is lehet azon ETF-ek száma, amelyeknek már van valamilyen közvetett kriptodeviza-kitettségük. Vagy a szektorban tevékeny, vagy csak egyszerűen korábban már bitcoint vásároló vállalatok részvényein keresztül. Mint a Tesla, amely februárban jelentette be, hogy másfél milliárd dollárért vásárolt bitcoint, ami most mintegy hárommilliárdot ér. A Cointelegraph gyűjtése szerint:

  • 88 ETF-nek van MicroStrategy-részvénye,
  • 144-nek Square,
  • 222-nek Tesla-papírja.
  • Tizenhat ETF-nek van befektetése bitcoin-bányász vállalkozások részvényeiben.
  • Közel 200 ETF pedig BlackRock-részvényeket tart. A világ legnagyobb alapkezelője eddig kis értékben ugyan, de szintén befektetett már ezen a piacon.

Számos ETF-ben van hely a Coinbase-nek

Miután az USA-ban mostanáig a SEC tőzsdefelügyelet makacsul ellenáll és egyetlen bitcoin-ETF-et sem engedélyezett, sokan a szektorban vállalkozó cégek részvényein keresztül próbáltak kitettséghez jutni. Ezt tükrözik azok az ETF-ek, amelyek nagyrészt vagy egészen a kriptodeviza-üzletágra szakosodtak. Ilyenek az USA-ban és Kanadában (saját gyűjtés):

  • First Trust Indxx Innovative Transaction and Process ETF (BLCK)
  • Evolve Blockchain (LINK)
  • Blockchain Technologies (HBLK)
  • Amplify Transformational Data Sharing (BLOK)
  • First Trust Indxx Innovative Transaction & Process (LEGR)
  • Siren Nasdaq NexGen Economy (BLCN)
  • Reality Shares Nasdaq NexGen Economy China (BCNA)
  • Invesco-Elwood blockchain ETF (BCHN)
  • Innovation Shares NextGen Protocol (KOIN)

Nagy valószínűséggel mindegyikük, vagy majdnem mindegyik vásárol vagy vásárolt már a Coinbase papírjaiból. Már csak azért is, mert egyelőre kevés a hagyományos tőzsdékre bevezetett kriptodeviza-vállalkozás. Egyes ETF-ekben ezért sok az olyan részvény is, amelyeknek a kriptodeviza- vagy blokklánc-technológiához csak áttételesen, tevékenységének kisebb része során van köze.

Ilyenek például a Yahoo Finance adatai szerint az IBM, az Oracle, a Texas Instruments, az Nvidia, a Taiwan Semiconductor, az Intel, sőt a Visa és a Paypal is. Ha valaki így készül a blokklánc-szektorban érdekeltséget szerezni, nem árt tehát több ETF összetételét is megvizsgálni. (Már ha kaphatók egyáltalán Európában, ami a Mifid előírások miatt kétséges.)

Kapcsolódó cikkeink (a Privátbankár.hu-n):

Mi lesz, ha a Wall Street cápái felvásárolják az összes bitcoint?

Bitcoin-befektetés lustáknak – a jövő a kriptodeviza-alapoké?

7 módszer, hogyan tudsz számítástechnikai diploma nélkül bitcoint vásárolni (ha mersz)

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!