2018. november 14. 14:00
mfor.hu

Havi 4,7 milliárdot tettek félre idén a nyugdíjukra az önkéntes pénztártagok, és a munkáltatók is a korábbiaknál többet fizettek be, hangzott el az Önkéntes Pénztárok Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tájékoztatóján. A jövő évi cafetéria szabályok viszont hatással lesznek a szektorra.

Mind a tagok, mind a munkaadók a korábbi éveknél többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba idén, amelyek összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot. A tagdíjbevételek 12 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, ezen belül az egyéni befizetések 14,2, míg a munkáltatói hozzájárulások 9,3 százalékkal bővültek. A 1,086 millió fős taglétszám stagnált. A befizetések és a hozamok révén nőtt a nyugdíjpénztárak estén az egy főre jutó vagyon, amely immár 1,215 millió forint.

Az egészségpénztárak esetén is hasonló folyamatok voltak, a tagdíjbevételek 11,9 százalékkal nőttek. Az érintett tagok közel 16 milliárdot fizettek be a kasszákba, ami több, mint 21 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az egészséget támogató munkáltatói befizetések viszont 2 százalékkal 12 milliárd forintra csökkentek. Az egészségpénztárak mindazonáltal fontosak az emberek számára, amit jelez, hogy az elmúlt évinél 49 százalékkal többször, 6,9 millió alkalommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amit a pénztári számlájukról finanszíroztak.

Azegészségpénztárakon keresztül háromnegyed év alatt összesen 34 milliárd forintot fizettek ki a tagok, 29 százalékkal többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában.

Ami az év első kilenc hónapját illeti, a nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám stagnált, miközben a vagyon 5,8 százalékkal bővült. A tagdíjbevétel 13,9 százalékkal ugrott meg, ami az ÖPOSZ várakozása szerint a negyedik negyedévben tovább bővülhet, hiszen akkor rendre az átlagosnál magasabb szokott lenni a befizetések összege.

Többet fizettek a munkaadók

Az elmúlt hat évben negyedévről negyedévre növekedtek az egyéni befizetések, miközben a munkáltatói rész inkább stagnált. Érdemes megjegyezni, hogy a tagi és a munkáltatói befizetések sokat mozogtak az elmúlt években, hiszen 2012-ben még közel 60 százalékot fizettek a cégek, ami 2017-re megfordult, ekkor ugyanis a tagi befizetések aránya 62 százalékra ugrott. A várakozások szerint idén ez némileg csökken, és 58 százalék lehet a tagi befizetés, míg a munkaadók a tagdíjak 42 százalékát adhatják. Dr. Karvalik Gábor, az ÖPOSZ vezetője kiemelte, hogy örömteli a növekedés és jól mutatja, hogy a tagok bíznak a kasszákban. A munkavállalói befizetéseknél látható növekedés pedig fordulatot jelent a korábbi év kedvezőtlen trendjéhez képest, amikor ezek a befizetések visszaestek az adószabályok változása miatt.

Dr. Karvalik Gábor a Pénztárszövetség elnöke szerint az év végéig hátralevő időszak kulcsfontosságú, mivel a tagok és az új belépők az ebben az időszakban elindított befizetéseikkel maximalizálhatják a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírást. Mint mondta, arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege a hozzájuk tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál meghaladja majd a 30 milliárd forintot, így a munkáltatói hozzájárulásokkal együtt akár 114 milliárd forint is lehet a teljes éves befizetés, amely rekordot jelentene.


 
Az elnök kitért az adózási háttérre is. Kiemelte, hogy a 2017-es évben voltak már kedvezőtlen változások, amelyek miatt a munkáltatók az egészségpénztáraknál visszafogták a befizetéseiket. Akkor a tagok ezt kompenzálták, összességében még növekedett is kis mértékben a teljes tagi befizetés. Az ÖPOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre ismét változnak az adószabályok. A dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a munkabérek, ami a pénztárak szempontjából kedvezőtlen irány. Nem feltétlen várható viszont drasztikus visszaesés, mivel 2019-től a munkáltatói hozzájárulás után is igénybe lehet venni az adójóváírást.

Szerinte így is az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad az önkéntes pénztári, sőt az elérhető pénztári szolgáltatások (adomány, célzott támogatás) mindegyike kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésre álló összeget. Számos olyan támogatás van (pl. iskolakezdés, lakhatás, stb.) , amit direktben nem feltétlenül, de a pénztárakon keresztül továbbra is igénybe tudnak venni a munkavállalók.

A kedvezőtlen adóváltozások ellenére is megéri majd a pénztári befizetés

A Pénztárszövetség előzetes számítása szerint a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány az adókedvezmények miatt mindenképpen előnyösebb, mint a bér vagy a béren kívüli juttatások. Hasonló a helyzet a célzott pénztári szolgáltatások esetén, ott is a teljes bruttó összegből mintegy 71 százalékot kapnak meg a munkavállalók. A pénztári önsegélyező szolgáltatás, ha nem célzott, akkor még ennél is kedvezőbb a munkavállalók számára.

Mint kiemelték, egyelőre kérdés az is, hogy a béren kívüli juttatási csomagokban mi marad meg és mi a,z amit az eddig adott béren kívüli juttatási elemek közül megszüntet egy-egy munkáltató, hiszen ez számos szempont alapos mérlegelése után dőlt el. A munkáltatók szerepe tehát felértékelődik 2019-ben.

 A gazdasági vezetők - akár Varga Mihály pénzügyminiszter, akár Nagy Márton jegybanki alelnök - elmúlt időszakban tett kijelentései, amelyek szerint a nyugdíjmegtakarításokat állampapírokba kellene fektetni, összecseng az ÖPOSZ elképzeléseivel. A szervezet is progagálná az olyan állampapírok kibocsátását, amelyek valóban nyugdíjcélú (15, 20, 30 éves futamidejű) papírok piacra dobását jelentené.