Egy ponttal csökkent tavaly óta az OTP Öngondoskodási Index értéke – mondta Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője a felmérést bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Ez a szakember szerint lényegében stagnálásnak számít, hiszen az index három alindexe csak minimális mértékben változott. A csökkenés minden bizonnyal a gazdasági környezetnek és a növekvő társadalmi különbségeknek tudható be. Ilyen időszakban a háztartások óvatossága érthető.
A három alindex közül az „attitűd” nem változott, 59 ponton áll, csak az alacsony jövedelmű rétegeknél mért csökkenést az OTP. Az „aktivitás” alindex egy ponttal 60 pontra csökkent, bár a megtakarítási kedv javult. A „kommunikáció” alindex pedig egy ponttal 38 pontra emelkedett, amiben a sajtónak is komoly szerepe van.
A lakosság egyre magabiztosabb a pénzügyekben, azok aránya, akik így nyilatkoztak, a tavalyi 55 százalékról 60 százalékosra nőtt.
Az is kedvező fejlemény, hogy a pénzügyeikről egyre többen készítenek rendszeres kimutatást, a tavalyi 26 százalék után az idén már 31 százalék az arányuk. Ebben szerepet játszhat, hogy maguk a bankok is hasznos megoldásokkal segítenek ebben, ilyenek például a mobilbankok kiadásfigyelő funkciói. Az OTP-s ügyfelek körében pedig népszerű termék a „Persely”, amelyet már csaknem félmillió ügyfél használ rendszeres kis összegű megtakarításra. Az ebben lévő teljes megtakarítás lassan megközelíti a 200 milliárd forintot.
Példaképek, formálódók, lemaradók és sodródók
A kutatás megállapította azt is, hogy tíz magyarból négy gondol jelenleg szorongva a jövőre, az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. Az öngondoskodás témája egyre gyakrabban jelenik meg a médiában, a megkérdezettek 47 százaléka hallott vagy olvasott erről a témáról, és a felmérés szerint az öngondoskodás a hétköznapokban is egyre inkább beszédtéma.
A magyar társadalom alapvetően négy csoportba osztható az öngondoskodás terén az OTP felmérése szerint. A „példaképek” azok, akik rendkívül tudatosan kezelik a pénzügyeiket, ezek aránya folyamatosan nő, már 30 százalék. A „formálódó” szegmensbe azok tartoznak, akik optimistán állnak hozzá ehhez a kérdéshez, és ha segítséget kapnak, akkor elkezdik az öngondoskodást. A „lemaradó” és a „sodródó” szegmenseket viszont nehéz megszólítani, tudatosságra tanítani. A lemaradók pesszimisták, úgy érzik, már elkéstek ezzel, a sodródókból pedig hiányzik az attitűd, az öngondoskodási szándék.
A fiatalok sokat fejlődtek
A felmérés szerint a 18-24 éves fiatalok 70 százaléka érzi úgy, hogy nagy mértékben rajta múlik a jövője, ez óriási növekedés tavalyhoz képest, amikor még csak 59 százalékos volt ez az arány. A nyugdíjcélú öngondoskodás is egyre fiatalabb korban kezdődik. Jelenleg a 16-34 év közötti korosztály adja például az új belépők 40 százalékát az OTP Nyugdíjpénztárnál. Korábban ez a generáció nem volt aktív nyugdíjpénztári tag.
Tavaly viszont 40 év alá süllyedt a belépők átlagéletkora, az idén pedig még tovább csökkenhet – magyarázta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár és az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
A fiatalok pénzügyileg is magabiztosabbnak érzik magukat: tavaly 54, az idén 64 százalékuk nyilatkozott így. A 18-24 éves korosztályban nőtt a legnagyobb arányban azok száma, akik rendszeresen készítenek kimutatást a pénzügyeikről, és 60 százalékuk hajlandó lemondani napi kiadásokról, élvezetekről annak érdekében, hogy a jövőjére félretegyen.
A rendszeres megtakarításra egyre több lehetőségük nyílik a magyaroknak, ezt az egyre szélesebb körben alkalmazott szja-mentesség is elősegíti. A rendszeresen takarékoskodók aránya is egyre nagyobb a fiatalok körében is. A 18-24 és a 25-30 éves korosztályban is nagy mértékben nőtt tavaly óta az arányuk. Előbbi korosztályban 25, utóbbiban 39 százalékra ugrott ez a mutató.
Ami aggasztó, hogy a 31-45 éves korosztályban 42-ről 37 százalékosra csökkent azok aránya, akik képesek rendszeresen megtakarítani. Ebben szerepet játszhat, hogy ez a réteg vesz fel a legnagyobb arányban hiteleket.
Hogy mindez megváltozzék, ahhoz a rendszeres megtakarítási termékeket egyszerűsíteni kell – mondta Máriás Endre. Például egy rendszeres befektetésijegy-vásárlási megbízás egyelőre bonyolult, sokféle befektetési alap van, amelyek között el kell navigálni az ügyfelet.
Fotó: Klasszis Média
Kevesen költik lakáscélra a nyugdíjmegtakarítást
A nyugdíjpénztár és az egészségpénztár taglétszáma nőtt, az utóbbiban 435 ezerre ugrott a létszám. A tagok jellemzően gyógyszertárakban, magánegészségügyi szolgáltatóknál használják fel az egyenlegüket. Növekszik az öngondoskodás funkció használata, egyre többen törlesztik például a lakáshitelüket pénztáron keresztül, illetve használják beiskolázási kiadásokra az egyenlegüket.
A nyugdíjpénztárban 292 ezer tag van már, a vagyon elérte az 500 milliárd forintot. Lakáscélra eddig 11,5 ezer fő használta fel a megtakarításait 23 milliárd forint értékben – mondta Budai József. Ezek az ügyfelek nem szüntették meg a pénztári számlájukat. A legtöbben lakásfelújításra kérik a pénzt, a második legnépszerűbb felhasználási cél a lakáshitel törlesztése. Az is jellemző a pénzt felvevő tagokra, hogy megemelik a tagdíjfizetésüket a kivétel után.
