2018. május 29. 19:30

Azt mondja Merkel, hogy kezelniük kell Németország egyik legnagyobb problémáját, mégpedig azt, hogy iszonyatosan drágulnak a lakások:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/lakas/merkel-nagy-bejelentest-tett-nemetorszag-egyik-legsulyosabb-...

És ez nem csak német probléma, hanem lassan az összes fejlett országban olyan drágává válnak (főleg a fővárosok és legnagyobb városok) lakásai, hogy az a társadalom szétszakadásával fenyeget. A legtöbb fiatalnak esélye sincs lakáshoz jutni, és erről jelentős részben a jegybankok tehetnek.

A jegybankok ugyanis ha élénkíteni akarják a gazdaságot, akkor leviszik a kamatot, amitől csökken a lakossági megtakarítási hajlandóság, többet költenek az emberek, a cégek pedig többet ruháznak be, mert egyre több olyan projekt lesz amit már az alacsony hitelkamat mellett érdemes megcsinálni. Azonban az elmúlt években kiderült, hogy ez az összefüggés egy bizonyos kamatszint alatt nem működik. A 2008-9-es válságban soha nem látott alacsony szintre vitték le a kamatokat (plusz irgalmatlan pénznyomtatást kezdtek). Ahogy közeledünk a nulla kamatszinthez, a kamatcsökkentéseknek egyre több káros hatása van: egyrészt a nyugdíj felé tartók elkezdenek aggódni, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk, mert a pénzük nem kamatozik, tehát egy idő után a kamatcsökkenés nem hogy növelné, hanem megemeli a megtakarítási hajlandóságukat, ami kevesebb fogyasztáshoz vezet; másrészt pedig a kevésbé kockázatos befektetések felől mindenkit a kockázatosak felé hajszol, hogy valami apró hozam kicsiholásának legalább a reménye meglegyen, és a megtakarítók megvesznek minden(hülyesége)t, a részvényektől kezdve a bitcoinon át a műtárgyakon keresztül a lakásokig. A jegybankok tehát eszközárbuborékokat keltenek, és ezek közül az ingatlanárak emelkedése az, ami a legkárosabb.

Fotó: MTI Fotó: MTI

A jegybankok így a gazdaság feltámasztására tett nagy igyekezetükben nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít (joggal), és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti (mint minden társadalmi-gazdasági feszültség).

A nagy jegybankok kamatpolitikája borzasztóan káros és kontraproduktív. Valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2% alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. Amíg ezt nem értik meg a jegybankok vezetői, addig egyrészt felerősítik a ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.


Zárójelben megjegyezném, hogy a kis jegybankoknak, mint pl. a magyar, nincs sok autonómiája ebben a kérdésben: a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni. Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint kvázi rögzített (értve ezalatt, hogy a lehetőségekhez képest a legalacsonyabban kell tartani), ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet. Ez persze logikusan következik a lehetetlen szentháromságból:

( https://www.economist.com/the-economist-explains/2016/09/09/what-is-the-impossible-trinity

https://en.wikipedia.org/wiki/Impossible_trinity

A gazdaságpolitika a tőkemozgás szabadsága, a devizaárfolyam és a kamatszint közül kettőt határozhat meg, a harmadik a másik kettő függvénye. Mivel nálunk a tőkemozgás szabad, és a kamatokat szeretnénk láthatóan minél tovább minél alacsonyabban rögzíteni, így a devizaárfolyam kell, hogy viselje a csapásokat... )







Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.