<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p


			
		
mfor.hu

Júniusban még az előző két havi 5,1-5,1 százalékosnál is magasabb lehetett az infláció, alapvetően a kilencéves csúcsra ugrott üzemanyagárak miatt. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vártnál jobban elhúzódó pénzromlás miatt tovább emeli a jegybanki alapkamatot, eddig is biztos volt, a szigorítás mértéke azonban a csütörtökön megjelenő inflációs adattól is függ. Erről, valamint a két éve elindított Növekedési Kötvényprogramról is beszélt munkatársunk a Trend FM ma reggeli műsorában.

 

Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában pénzpiaci aktualitásokat boncolgatott.

A szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri, mekkora előző havi inflációs adatot tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa két hete az első negyedévben várthoz képest magasabb inflációs kockázatokra hivatkozva kamatot emelt - közel tíz év után. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy ezzel elindult egy kamatemelési ciklus, amelynek során az MNB havonta módosít az irányadó rátáján.

A mérték az adatoktól függ. Nemcsak az előző havi fogyasztóiár-indextől, hanem az inflációs várakozásoktól, s bizonyára még olyan tényezőket is számba vesznek a Szabadság téren, mint a munkaerőpiac, a bérek, valamint a kereslet-kínálat alakulása. A jegybank egyértelművé tette, hogy a kamatemeléseket addig folytatja, amíg az infláció nem tér vissza abba a sávba, amelynek a közepe a középtávú inflációs célként meghatározott 3 százalék, amelytől mindkét irányba 1-1 százalékpontos eltérést tolerál.

A csütörtöki inflációs adat nagyban befolyásolja a következő kamatemelés mértékét. Fotó: depositphotososA csütörtöki inflációs adat nagyban befolyásolja a következő kamatemelés mértékét. Fotó: depositphotosos

A Monetáris Tanács ülése óta eltelt csaknem két hétben romolhattak a számok. Legalábbis erre enged következtetni, hogy míg a tanács közleményében még úgy fogalmazott, hogy "az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed, és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik", addig a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke, Virág Barnabás egy mai interjúban azt mondta, hogy az inflációt 2022 közepére próbálják visszaterelni az inflációs célnak megfelelő tartományba.

A következő, július 27-én esedékes tanácsülésen tehát a kamatemelés biztosnak tűnik, a mérték vonatkozásában pedig fontos támpontot jelenthetnek a csütörtökön megjelenő KSH-adatok.

Ezekben a napokban a Növekedési Kötvényprogram (NKP) is nagyobb figyelmet kap, annak kapcsán, hogy azt két éve indította útjára az MNB. Ennek során a megfelelő hitelminősítést megszerzett cégek legalább 1 milliárd forint értékben bocsáthattak ki kötvényeket. Ezek maximum 70 százalékát a jegybank vásárolhatja meg elsődlegesen, a papírok aukcióin, valamint másodlagosan, a piacon. Erre eleinte 300 milliárd forintos kerete volt az MNB-nek, ami a növekvő forrásbevonási igények miatt ma már 1150 milliárd. Ebből május 31-éig 720 milliárd fogyott, de az azóta megvalósult kibocsátások (Richter: 70 milliárd, KÉSZ Csoport: 22 milliárd) és a Waberer's csőben lévő 60 milliárdos akciója e keretet tovább apaszthatták, illetve apaszthatják. Amiből persze még így is bőven marad. Márpedig amíg ez a keret nem merül ki, addig nem kell tartani attól, hogy a jegybank a Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan az NKP-t is berekeszti.

A beszélgetést itt hallgathatja meg:

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.