5p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ennek oka egyértelműen az, hogy a jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Általános helyzetértékeléssel kezdte Matolcsy György azt a sajtótájékoztatót, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői egy órával azt követően tartottak, hogy az MNB Monetáris Tanácsa csaknem tíz éve nem látott lépésre szánta el magát: a jegybanki alapkamatot megemelte, 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra. Vagyis arra a szintre, amelyen volt az irányadó ráta a járvány tavaly tavaszi berobbanása előtt.

Matolcsy megítélése szerint a magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás terén, valamennyi növekedési szám jó irányba mutat. A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben akár kétszámjeggyel bővülhet – ezt már a főnöke után szóló alelnök, Virág Barnabás vetítette előre –, aminek következtében a magyar gazdaság a harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet. Az éves GDP-növekedés pedig meghaladhatja a 6 százalékot, egészen pontosan 6,2 százalék lehet – derül ki a legfrissebb, csütörtökön publikálandó inflációs jelentés már ma ismertetett egyik fő számából.

Matolcsy hozzátette: amennyiben bejönnek a várakozásaik és az idén valóban 6 százalék felett lesz a GDP növekedése, akkor 2022-ben 5-6 százalék közötti lehet az ütem. Amihez az MNB mintegy 9300 milliárd forintnyi forrással járult hozzá, ebből mintegy 6 ezer milliárd tavaly a járvány negatív hatásainak ellentételezésére, míg 3300 milliárd már az idén, a gazdaság újraindítására fordítódott. Ez az egyik legjelentősebb jegybanki hozzájárulás az EU-n belül – emelte ki az MNB elnöke.

Matolcsy György felbeszélte a forintot. Fotó: MTI
Matolcsy György felbeszélte a forintot. Fotó: MTI

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az újraindítás árnyoldala az infláció megugrása. Míg 2008 után hat és fél évig tartott, amíg Magyarország helyreállította a válság előtt szintet, ez most másfél év megtörtént – emiatt ugrott meg az infláció, miután a kínálat nem tudott lépést tartani a gyorsuló kereslettel.

Az MNB 2021 egészében 4 százalék feletti (4,1 százalékos) pénzromlást vár. S mivel az első számú mandátuma az árstablitás biztosítása – emlékeztetett Matolcsy –, ami a középtávon 3 százalékos jegybanki inflációs cél elérésével teljesülhet, az MNB ma kamatemeléssel avatkozott be, annak érdekében, hogy 2022 elejére az infláció visszatérjen a normális mederbe.

A kamatemelés egy monetáris politikai fordulatot jelent – ismerte el Matolcsy, amilyenre szerinte legutóbb 2013 tavaszán került sor, amikor ő átvette az MNB irányítását. Ennek a fordulatnak több eleme van:

  • a mai nappal kamatemelési ciklust indítottak el (amiből az következik, hogy további szigorításokra is sor kerülhet). E kamatemelési ciklus hossza attól függ, mikor tér vissza az infláció a 3 százalék közelébe
  • újból az alapkamat lesz az irányadó eszköz, azaz az visszaveszi ezt a szerepet az egyhetes jegybanki betéttől
  • megtartották az egyhetes betétet, de annak kamata beáll a jegybanki alapkamat szintjére (vagyis azt csütörtökön az MNB igazgatósága 0,15 százalékponttal emeli majd, 0,9 százalékra)
  • havi szinten elemzik a gazdaság helyzetét és döntenek a kamatemelésről. Méghozzá az adatok elemzésével – ennek során nemcsak az infláció, hanem a többi makrogazdasági mutató alakulását is figyelembe veszik.

A forint a jegybanki vezetők sajtótájékoztatója alatt óriási erősödésbe kezdett, nemcsak ledolgozta a kamatemelés bejelentése utáni gyengülését, hanem még bőven a 14 óra előtti szint fölé ment. Ami megerősíti azt a vélekedést, miszerint a piaci szereplők a 0,3 százalékpontos kamatemelésnél nagyobbat vártak, s miután ezt nem kapták meg, zuhant a forint, az euróval szemben például két egységgel, a 356-os szint fölé kerülve. Ám annak hatására, hogy Matolcsy kijelentette, a maival még korántsincs vége a szigorításnak, a forint az euróval szemben öt egységgel erősödött, délután 4 óra után nem sokkal a 351-es szintet ostromolta. 

Matolcsy tett egy váratlannak, a kamatdöntéseket követő sajtótájékoztatók tematikájába beillőnek cseppet sem nevezhető kijelentést. Eszerint „az MNB eddig a működését szorosan a kormánnyal közösen tervezte, lehetnek és vannak különbségek a gazdasági folyamatokat illetően a költségvetés és a moratórium megítélésében, de stratégiai szövetségben mennek tovább”. Ez egyértelműen összefüggésben van azzal a tegnap megjelent cikkel, amelyben a jegybankelnök keményen bírálta a 2022. évi büdzsét (azt hibásnak nevezte, olyannak, mint amely feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe). Az nem ritka, hogy a fiskális és a monetáris politika irányítói nincsenek egy hullámhosszon, ám a Matolcsy által megfogalmazott kritika élessége szokatlannak tekinthető a 2013 tavasza óta meglévő felállásban, amikor is a pénzügyminiszter és a jegybankelnök is azonos oldalon áll (ezt jelzi egyebek mellett az is, hogy kinevezése előtt, 2010 májusától Matolcsy Orbán Viktor kormányának a nemzetgazdasági minisztere volt). Az MNB-elnök mostani enyhébb hangneméből arra lehet következtetni, mintha magas (ha nem a legmagasabb) szinten jelezték volna neki, hogy nem értenek egyet cikkének tónusával.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!