Akár további 30-50 százalékkal is megemelheti egy új metrószakasz építése a vonzáskörzetében található ingatlanok értékét más városrészekhez viszonyítva – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből. Az M4 metró építése során is hasonló folyamat ment végbe: a fővárosi téglalakások esetében 2014 óta bekövetkezett 200 százalékos drágulás az új metróvonal által érintett területek esetében helyenként két és félszeres áremelkedést jelentett.
Már az átadást megelőzően is érezhető egy tervezett beruházás hatása: az adott területre irányuló növekvő érdeklődés következtében a tudatosabb eladók beárazzák a fejlesztések várható kedvező hatását. Néhányan azonban inkább kivárnak, szűkítve ezzel az aktuális kínálatot, amely szintén növeli az ingatlanok árát, valamint csökkenti az értékesítési időt.
„Egy hasznos infrastrukturális beruházás az ingatlanok többségére, típustól függetlenül kedvező hatással van. Az egyetlen kivétel, ha a megvalósuló fejlesztés hatására növekszik a zajártalom, például az ingatlan alatt robog el az új villamos, rontva ezzel az ott lakók életminőségét és csökkentve a felértékelődés mértékét” – mondja Soóki-Tóth Gábor. Hozzátette: egy fejlesztés számos más beruházást is a környékre vonzhat, amire kiváló példa az éppen épülő 1-es villamos utolsó szakasza, hiszen a villamos kelenföldi végállomásánál új bevásárló központ épül, amely tovább növeli az Etele tér vonzerejét.
Nagy nyereség lesz a főváros számára az M1-es metró északi meghosszabbítása, amely Zugló számára biztosít majd kényelmesebb belvárosba jutást. Csepelen az új Duna híd épülése miatt jelentős ingatlanpiaci fellendülésre számítanak a szakértők, amely nem csupán az ingatlanok felértékelődésében fog megmutatkozni, hanem a beépítetlen területeket kihasználó, újonnan induló beruházásokban is tetten érhető lesz. A budai oldalon a III. kerületben a Bécsi út mentén dinamikusan bővülő lakóterületek elérhetőségét javítja majd a külső bécsi úti villamosvonal kiépítése, míg a Műegyetem rakparton, a Kopaszi gátig közlekedő Fonódó II. villamos az itt megépült irodapark, campus és a BudaPart fejlesztési terület számára jelentős fejlesztés.
Akad azonban olyan fejlesztés is, amelynek elvitathatatlan pozitív hatásai mellett negatív oldala is megmutatkozik. Példa erre az M2-es metró és H8/H9-es hévek összekötése: ugyan a térségben lakók számára a fejlesztés rendkívül hasznos lenne, azonban az Örs vezér tér csomópont jellege csökkenne (az átszálló utasok számának visszaesése miatt), amely akár a kereskedelemi forgalmat is mérsékelheti. Hasonló folyamat menne végbe az M3 metró északi meghosszabbítása esetén: Káposztásmegyer ellátottsága javulna miközben Újpest-központ csomópont jellege jelentősen mérséklődne.
„A felsorolt fejlesztések pioritásként szerepelnek Budapesti Mobilitási Terv 2030-ban. Megvalósulásuk esetén hatásuk jelentős lesz: a lakásvásárlók mellett az ingatlanfejlesztők érdeklődése is várható ezek környezetében, így aki előre gondolkodik akár nyertese lehet ezen változásoknak” – zárja gondolatait Soóki-Tóth Gábor.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
