Eddig sem ugrott el a feladat elől a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, és a Pénzügyminisztérium irányítója, Varga Mihály, ha a másik szakmai kompetenciáját kellett megkérdőjelezni, de ma olyasmi történt, ami kivitte a napra kettejük vitáját, sőt, hadüzenetként értékelhető. Matolcsy György ledobta az atombombát.
Egy igen érdekes, tanulságos írást jelentetett meg ma a jegybank elnöke a növekedés.hu oldalon (ahol egyébként az MNB vezetői rendszerint publikálnak). Nem nagyon kell a sorok között olvasni, hogy összegezzük a lényeget: Varga Mihály pénzügyminiszter munkálkodása kártékony az országnak, nem szolgálja a kormány politikáját, a nemzet érdekeit.
Az írás előzménye, hogy a múlt heti közgazdasági vándorgyűlésen a pénzügyminiszter a jegybankéval nem mindenben egyező gazdaságpolitikai alapvetéseket fogalmazott meg. Ezek sorában beszélt arról, hogy véget ért a gazdasági "aranykor", továbbá arról is, hogy stabil árfolyamra volna szükség. Mint köztudott, az elmúlt hetekben komolyan gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, a kurzus történelmi mélyponton is járt. A jegybank azonban nem vetette be monetáris eszközeit, csak kommentálta az eseményeket, amelyből kiderült, hogy nincs ellenére a jelenlegi árfolyamszint.
Varga Mihály az előadásában azonban arra figyelmeztetett - árnyalva a mondandója lényegét -, hogy a gazdaságnak stabil árfolyamra van szüksége, mert az teremt kiszámítható környezetet. Ez jelen helyzetben egy üzenet volt a jegybanknak, hogy nem tesz meg mindent az árfolyam stabilizálása érdekében, hagyja a forint kurzusát ugrálni. (Arról nem beszélhetett a kormányzati pénzügypolitika irányítója, hogy a jegybanknak esetleg érdekében is áll, hogy minél gyengébb legyen a forint, de erről épp elég elemzés született már...)
Erre válaszul született meg Matolcsy György mai írása, amely egyértelmű válaszcsapásként értékelhető, sőt, Varga Mihály elköteleződését kérdőjelezi meg a kormányzati politika végrehajtása iránt.
Itt egy idézet, (az aranykor végéről) ami messze túlmutat azon, hogy a jegybank elnökének nézetkülönbsége van a pénzügyminiszterrel:
"Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?"
Jól értjük-e, hogy Matolcsy szerint Varga nem a kormányzati politika megvalósításán munkálkodik? Mert ha igen, akkor a jegybankelnök tulajdonképpen azt állítja, a jelenlegi pénzügyminiszterrel nem lehet folytatni ezt a munkát. Ami nagyon meredek állítás, és a mód, ahogy kivitte a napra ezt a vitát, egészen egyedülálló.
Íme egy másik idézet, az árfolyammal kapcsolatban, ami szintén keményre sikeredett:
"A harmadik miniszteri állítás azonban ezeken is túltesz, ez már valami más. Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?"
Ez esetben pedig a kompetencia lett kétségbe vonva, ezen a szinten szintén unikális módon. A vita színvonala - pontosabban színvonaltalansága - ismét rámutat a két szereplő kibékíthetetlen véleménykülönbségére. Az nem újdonság, hogy sok kérdésben nagyon mást gondolnak, az viszont már az, hogy az online médiában kezdik el torpedózni a másikat.
Fontos nap ez a magyar gazdaságtörténetben, Simor András elnöksége idején tapasztalt düh gerjedt fel a két kulcsfontosságú poszt betöltője között, csak most elvileg azonos oldalon állók között vált tapinthatóvá a feszültség. Ezt pedig nem szokták szeretni a piacok. Orbán Viktoron a sor, hogy békítsen vagy változtasson.
