A társasági közgyűlések többnyire meglehetősen unalmasak szoktak lenni, hiszen azokon általában már ismert adatokat, számsorokat mondanak el. Emellett a törvényi kötelezettségek miatt olyan formaságokkal telik az idő, ami sem a befektetők, sem a szaksajtó számára nem sok érdekeset tartogat.
Az OTP Bank idei közgyűlésén viszont Csányi Sándor elnök-vezérigazgató izgalmas kérdésekről is beszélt, konkrétan a pénzintézet akvizíciós terveiről. Az április közepén tartott rendezvényen a vezető azt ecsetelte, hogy három külföldi pénzintézetet szeretnének megvásárolni. Csányi hozzátette, "és akkor meg is fogunk állni". A bank negyedéves számait ismertető közgyűlésen Bencsik László ezt azzal egészítette ki, hogy egy komoly akvizíciós hullám végén van az OTP, és most a megszerzett új egységek integrálására fókuszálnak. Csányi Sándor a közgyűlésen még azt is emondta, hogy az akvizíciókhoz tőkére van szükség és ezért az osztalékemelésre valószínűleg nem fog sor kerülni, hiszen az veszélyeztetné a bank tőkemegfelelését.
Van amit már bezsákoltak
Csányi Sándor a közgyülés után egyébként hosszabb interjút adott az indexnek, amelyben szintén érintették a potenciális akvizíciókat. Hogy mennyire "forró volt a téma", azt jelzi, hogy néhány nappal később hivatalosan is bejelentették, hogy Szlovéniában terjeszkedik az OTP. A célország nem volt túl nagy meglepetés, hiszen régóta tartotta magát a pletyka, hogy dél-nyugati szomszédunkban vásárolhatnak bankot, a megvett pénzintézet, viszont némileg meglepő volt. A piacon ugyanis sokan arra számítottak, hogy az Abanka megvásárlását fogják bejelenteni. Ezzel szemben viszont egy másik szlovén bank megszerzésére került sor, a korábban a Societe Generale Csoporthoz tartozó SKB Banka lett ugyanis a magyar vállalat friss szerzeménye.
Abból a szempontból viszont nem jelentett meghökkenést a vásárlás, hogy miután a francia pénzintézet, a Societe Generale elkezdett kivonulni a régióból, több közép-európai egységét is az OTP vette meg, februárban a moldáv, majd április elején az albán bankját.
Merre terjeszkedhet még az OTP?
Ha a sajtóhíreket nézzük, akkor Szlovénia továbbra is a bank fókuszában van, éppen pénteken jelent meg olyan hír, amely szerint a korábban várt Abanka is az OTP-hez kerülhet. A Delo szlovéniai napilap értesülései szerint az OTP Bank és az Apollo amerikai befektetési alap tett ajánlatot a harmadik legnagyobb szlovén bank, az Abanka megvásárlására. A lap értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 400 millió eurót (mintegy 130 milliárd forintot) ajánl az Abankáért, de az Apollo ajánlata a magasabb.
A szlovén bankról érdemes tudni, hogy 100 százalékos állami tulajdonban áll, azóta hogy a rossz hitelállománya miatt a csőd közelébe jutó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az Abanka értékesítését ugyanakkor egyes kormánykoalíciós pártok nem támogatják, és emiatt még mindig nem világos, hogy valóban értékesítik-e a pénzintézetet.
Horvátország és Szerbia is opció
A hírek szerint további két balkáni ország is szóba jöhet a terjeszkedéskor. Előbb április végén horvát célpontokról cikkezett az ottani sajtó. A Jutarnji List írt arról, hogy az OTP akár két horvát pénzintézet megvásárlása iránt is érdeklődhet, az egyik az Addiko, a másik pedig egy jóval nagyobb falat, a Raiffeisen horvát leánybankja lehet. A Jutarnji List azt írta, hogy információik szerint az OTP célja az, hogy a második legnagyobb szereplője legyen a horvát bankpiacnak. Ahhoz, hogy ezt elérjék, az Addiko megvásárlása nem is lenne elég, ugyanis a kitűzött méretet még azzal együtt sem érnék el. Ha viszont a Raiffeisen horvát egységét szereznék meg, azzal a részesedése közel 20 százalékosra ugrana, amivel beérné a jelenlegi piacvezető pénzintézetet, a Privredna Bankát.
A másik balkáni célpont a negyedik számú szerb bankcsoport lehet. Május végén ugyanis olyan információk láttak napvilágot, hogy hamarosan privatizálják az egyik legnagyobb szerb bankot. A sajtó a régió egyik legaktívabb szereplőjeként természetesen az OTP-t is megemlítette a lehetséges kérők között. Kérdőjelek persze akadnak szép számmal, hiszen évek óta húzódik a Komercijalna Banka privatizációja, pedig már 2017-ben is arról értesültek szerb lapok, hogy a bank eladása megkezdődik. Az OTP-t akkor is a potenciális vevők között emlegették, azóta viszont Csányi Sándorék sokat léptek ott előre. Az OTP ugyanis megvette a Vojvodjanskát és a Societe Generale ottani leánybankját is, így az ottani rangsorban a második legnagyobb szereplővé léptek előre. Ha a Komercijalna Bankát is megszerezné az OTP, akkor Szerbiában messze a legnagyobb piaci részesedéssel bírnának.
Az persze nincs kőbe vésve, hogy a Csányi Sándor által jelzett három akvizíció egészen biztosan megvalósul, sőt még az is előfordulhat, hogy Szlovénia vagy Szerbia helyett végül egy másik kisebb balkáni országban, fognak végül terjeszkedni.
