2018. június 13. 11:25

Miközben az elmúlt hetekben ijedtséget okozó országokban úgy tűnik megnyugodtak a kedélyek, a forint meglehetősen hektikus mozgást produkál.

Jellemző a forint elmúlt években mutatott stabilitására, hogy az év elején az egyik legnagyobb magyarországi brókercég vezetője a világ egyik legunalmasabb devizájának nevezet a hazai fizetőeszközt. Ez persze betudható annak, hogy nagyjából két évig a 305 és 315 közötti sávban mozgott a forint az euróval szemben, és legfeljebb napokra lépett ki fel- vagy lefele ebből a csatornából. Az utóbbi hetekben azonban valami történt, hiszen magasabb szintre ugrott a forint, és egyelőre nem is akar visszatérni a magyar deviza a korábbi szintekre.

A gyengülés mögött előbb a Törökországgal kapcsolatos aggodalmak álltak, majd az elmúlt két hétben már az olasz kormányválság, illetve a felálló eurószkeptikus kabinet borzolta a befektetők kedélyeit. A múlt hét második felére viszont ezek a kockázati tényezők – legalább időlegesen – megoldódni látszódtak. A forint viszont a hetet gyengüléssel kezdte, ami meglepő volt annak fényében is, hogy eközben a régiós devizák, a zloty vagy a cseh korona már erősödtek. A hét első napján az euró a 321-es szintig ugrott, majd kedden már a 322-es szintet közelítette. Tegnap a déli órákban azonban hirtelen nagyot erősödött a forint és 319 körülre ugrott, majd szerdán ismét a 320-as euró árfolyamot láthatunk. A hektikus mozgás kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélekedett, hogy egyrészt a globális folyamatok miatt várható mozgásokról van szó, másrészt viszont a magyar gazdaság fundamentumai miatt némileg meglepő a forint gyengélkedése.

A szakértő szerint a Fed várható kamatemelése miatt világszerte megindult a tőke újra allokálása, és a feltörekvő piacokról az USA-ba visznek pénzeket a befektetők. Emiatt ezeknek az országoknak a devizái nyomás alá kerülhetnek. Erre a folyamatra tett egy lapáttal az olasz és török helyzet miatti aggodalom. Suppan Gergely szerint az, hogy a kormány és a jegybank egyébként konzekvensen ismét azt hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcéljuk, olaj lehetett a tűzre, és emiatt is jöhetett a hét eleji újabb eladási hullám.

Ugyanakkor a Bloomberg keddi híre szerint Nagy Márton az MNB alelnöke egy rendezvényen felszólalva annyiban módosította a korábbi álláspontot, hogy ha az inflációs célokat a forint árfolyama veszélyezteti, akkor a jegybank közbelép majd. Vélhetőleg a keddi hirtelen erősödés mögött ez állhatott.

Kérdésünkre Suppan Gergely úgy vélekedett, hogy nehéz egzakt szintet meghatározni, amely az infláció szempontjából már veszélyes lenne, hiszen rengeteg egyéb tényező is befolyásolja ezt, az utóbbi hónapokban például az emelkedő olajár lehet ilyen, amely immár hatással van a makrogazdasági mutatókra is. Egyébként is az elért szinteknél fontosabb, hogy tartósan magasabb szinten ragad-e a forint, vagy némi bizonytalanság után visszatér egy alacsonyabbra. Az elemző úgy látja, hogy ha a jegybank beavatkozna, az akkor sem kamatemelés lenne, hanem az utóbbi időben bevezetett nem konvencionális eszközök közül vezetnének ki.



Suppan Gergely egy meglepő adatra is felhívta a figyelmet, ugyanis a fent említett tőkekivonás ellen szól, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány nem hogy csökkenne, de az utóbbi napokban még nőtt is. Eközben viszont a német és magyar kötvények hozama közötti különbség rég nem látott szintre ugrott, ami ellenben az állampapírok eladását kellene, hogy jelentse.

Az elemző szerint a befektetők fejében a valósnál sokkal sérülékenyebb országkép lehet, amit viszont a makrogazdasági mutatók nem támasztanak alá. A korábban óriási problémát okozó devizaadósság a lakosság esetében teljesen megszűnt, és az állam is jelentősen csökkentette az utóbbi években az ilyen kitettségét. Az előző kormányok által felvett hitelek kifutottak, így ez nem jelent valós kockázatot. Az államháztartás helyzete évtizedek óta nem volt ilyen stabil. Vannak ugyan olyan hangok, hogy a mostani erőteljes gazdasági növekedés és a felfutó beruházások miatt a folyó fizetési mérleg pozitívuma elolvadhat, ám ha ez meg is történne, a tőkemérleg akkor sem fog megborulni, hiszen a következő időszakban az uniós támogatásokból még 20 milliárd eurónak kellene beérkeznie, ami magyar viszonylatban nagyon nagy stabilitást ad. Arról nem is beszélve, hogy a beruházások rövid időn belül termelőre fordulnak, így például jövőre már termelni fog a Mercedes újabb gyára, ami megint pozitív lökést adhat több mutatónak (például a külkereskedelmi vagy a folyó fizetési mérleg).

A fentiek miatt Suppan Gergely úgy véli, hogy a következő hónapokban ugyan kiszámíthatatlan mozgások lehetnek, és nem elképzelhetetlen, hogy történelmi mélypontra gyengül a forint, ám előbb-utóbb a viharfelhők el fognak vonulni. Azt követően pedig ismét a 310-es szint alatt stabilizálódhat az euró-forint árfolyama.