Több fontos esemény történt a múlt héten, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a devizapiacokra, ezek pedig végeredményben a forint árfolyamára is hatottak. Előbb szerda este az amerikai jegybank a Federal Reserve (Fed) kamatdöntő ülését követő közlemény, majd az elnök Jerome Powell nyilatkozata is azt erősítette, hogy változott a gazdaságról alkotott ítéletük. Az elmúlt hónapokban ugyanis a Fed határozott politikát képviselt, amely keretében emelték a kamatokat és csökkentették a gazdaságban lévő pénz mennyiségét. Az uralkodó közgazdasági elméletek szerint ugyanis ezek révén le lehet törni az inflációt. Az árak emelkedésének üteme egyébként már az év végén elkezdett lassulni, más kérdés, hogy ez nem feltétlen a Fed politikája miatt következett be. Sokkal erősebben hatottak ugyanis a külső tényezők, amelyre a jegybanknak minimális ráhatása van, így csökkentek az energiaárak, de – a koronavírus újabb kínai hulláma, és a piacra kerülő ukrán gabona miatt – számos nyersanyag ára is esett. Ezek pedig lefele húzták mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben az inflációt.
Az EKB és a Fed is lazításra utalt, ami jót tett a forintnak
Erre reagálva a Fed és annak elnöke a szerdai ülést követően azt jelezte, hogy szükség van további kamatemelésre, de utalás érkezett arra is, hogy az infláció vártnál gyorsabb csökkenése esetén a jegybank kész bármikor megállni a szigorítással.
Ezek hatására a dollár szerda este és csütörtökön is komolyabban gyengült. Ez pedig hagyományosan pozitív hatással szokott lenni a kisebb devizákra, így a forint is erősödött.
Ráadásul csütörtökön az EKB a várt 50 bázispontos kamatemelése után a Fedhez hasonló hangnemet ütött meg. Mint jelezték, akár a vártnál hamarabb is legyőzésre kerülhet az infláció, de a következő hónapban újabb fél százalékos emelésre még mindenképp sor fog kerülni.
A forint csütörtök délután 385-ig jött le az euróval szemben, és pénteken sem láthattunk komolyabb gyengülést, a 385-386-os sávban mozgott az euró. A Magyar Bankholding elemzői kommentárjukban azt jelezték, hogy az ilyen volumenű erősödés a fundamentális indokoltságon túl, egyre nagyobb segítséget jelenthet a hazai infláció elleni küzdelemben is. Ez viszont - egyesek számára paradox módon - ismét forintgyengülést hozhat.
Ha az MNB is kamatvágásba kezd, azt megérezheti a forint
A magyar fizetőeszköz ugyanis a mostani erejét jórészt annak köszönheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kialakított egy duális kamatrendszert, a jegybanki alapkamat mellett ugyanis a bankok a náluk lévő, összességében akár ezer milliárdokra is rúgó likvid eszközöket jegybanki betétbe köthetik le, amelyek kamata 18 százalék. Így a szakértők szerint az alapkamattal szemben ezt érdemes irányadó kamatnak tekinteni jelenleg. Ráadásul a jegybank alelnöke, Virág Barnabás a Monetáris Tanács legutóbbi ülését követően azt jelezte, hogy az egynapos és egyhetes betétek mellett a diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti eszköz rendszeres alkalmazásáról is határoztak. Így az MNB február 1-től heti rendszerességgel tart diszkontkötvény-aukciókat, ráadásul a már korábban elindított egyhónapos, hosszú lejáratú betéti tendereket szintén folytatja. (LINK)
Az MNB alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács továbbra is változatlanul tartja a monetáris kondíciókat.
A jegybank kitart a türelmes kamatpolitika mellett. Ezzel a befektetőknek azt üzente, hogy a következő kamatdöntő ülésen sem várható, hogy módosítanak a kondíciókon,
már csak azért sem, mert valószínűleg januárban még a decemberi 24,5 százaléknál is magasabb lehet az infláció (az adatot péntek reggel közli majd a KSH). Ez többek között annak köszönhető, hogy az üzemanyagok hatósági árának eltörlése immár teljesen beépül a mutatóba, de az is belejátszik ebbe, hogy január 1-ével számos esetben történt áremelést. Az árfolyamok szempontjából ugyanakkor annak a kamatelőnynek van jelentősége, amit most az MNB (komoly költségek árán) biztosít. Ez ráadásul nagyon megdrágítja a forint elleni spekulációt is, hiszen ilyenkor (magas kamatozású) forintot adnak el a spekulánsok, hogy jóval kisebb hozamot adó eurót vegyenek.
A kormány alacsonyabb kamatokban érdekelt
Mindazonáltal a magas kamatok sok pénzébe kerülnek az MNB-nek, az ebből adódó esetleges veszteség pedig az államot terheli. A magas kamatterhek az államadósság finanszírozás szempontjából sem kedvező, de például a mostanában meghirdetett, kis- és középvállalkozásokat támogató Baross Gábor hitelprogram szempontjából sem mindegy, hogy mekkora kamatkülönbözetet kell az államnak állnia az Eximbankon keresztül.
A MNB ugyan a kormánytól független szervezet, de ne legyenek kétségeink, a felek folyamatosan konzultálnak, és amint lehetőség lesz lazításra, akkor az irányadó kamatot elkezdik majd csökkenteni. A Raiffeissen Bank elemzői a például a közelmúltban tartott első negyedéves prognózisuk kapcsán arról beszéltek, hogy várakozásuk szerint márciusban indulhat el a kamatcsökkentés, és az ősz elején érhet össze az irányadó- és az alapkamat. Ezt követően pedig a jegybank tovább vághatja a kamatokat, ahogy csökken az infláció, így az év végére akár 10 százalékos is lehet az alapkamat. Ha pedig eltűnik a mostani kamatelőny az azzal járhat, hogy a befektetők elkezdik a profitot realizálni, megfordítva az eddigi forinterősödést, így ismét könnyen nyomás alá kerülhet a magyar fizetőeszköz, ami gyorsan ismét 400 feletti euróárfolyamot hozhat.
Friss árfolyamokat a Privátbankár.hu Árfolyamkeresőjében talál >>
A további erősödéshez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány mihamarabb megállapodásra jusson az Európai Unióval és elkezdődjenek a helyreállítási alap és a kohéziós pénzek kifizetései. A piac ugyan azzal számol, hogy a nyáron elkezdenek majd "csordogálni" a brüsszeli források, így, ha ennél előbb történne mindez az jelenthetne komoly pozitív impulzust. Hasonló a helyzet az energiaárakkal, amennyiben tovább esne a gáz ára, az jó hír lenne a forint számára is, míg a TTF megugrása esetén akár gyengülést is láthatunk.
380-420 közötti mozgás jöhet?
Összességében az valószínűsíthető, hogy hirtelen jelentős gyengülés nem lesz, de pozitív irányba sincs komoly tartaléka a forintnak. Az elemzők szerint rövidtávon 380-ig erősödhet a magyar fizetőeszköz az euró ellenében, annak tartós áttöréséhez viszont valami olyan pozitív fordulat kellene, amely jelenleg nem látható. Amennyiben márciusban megkezdődnek a kamatvágások, akkor hektikus mozgások mellett, de összességében a 400-as szintet veheti célba az euró-forint keresztárfolyam. Aki tehát eurót akar váltani, annak érdemes észnél lenni, és ha tovább erősödik a forint, akkor érdemes lehet lépni.
