Hamarosan a Budapesti Értéktőzsdén is kiéleződhet az MBH és az OTP piaci versenyfutása. Az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesítésével 2023-ben létrejött pénzintézet tőzsdei jelenléte már több mint hat évre nyúlik vissza.
Az MBH jogelődjeként az MKB 2019. június 17-én vezette be papírjait a Budapesti Értéktőzsdére. A következő nagy mérföldkő 2023. augusztusában történt, amikor az MBH Bank 831 ezer, „A” sorozatú, egyenként 1000 forint névértékű részvényt bocsátott ki a tőzsdén. Ami nem változott, hogy érdemi forgalom, kereskedés nem történt a papírokkal. Ezen változtatna most a menedzsment a nyilvános részvényértékesítés meghirdetésével.
Jó nagy diszkonttal csalogatják az új befektetőket
Az MBH Bank Nyrt. ugyanis „a befektetési háttér szélesítése és a kereskedés aktivitásának növelése érdekében” eladja a birtokában lévő, 7 százaléknyi tulajdont megtestesítő sajátrészvény-állományát, maximum 3848 forintos áron. Ez összesen 22 577 074 darab részvényt jelent.
A kisbefektetők 2025. november 25-e 8 óra és 2025. december 12-e 12 óra között jelentkezhetnek be a papírokért. Az intézményi szereplőknek jóval kevesebb idejük lesz erre, december 10-e 9 óra és december 12-e 12 óra között. A jóváírt részvényekkel való kereskedés december 18-án indulhat el a Budapesti Értéktőzsdén.
A részvény megvásárlásának előfeltétele, hogy a befektető saját értékpapírszámlát nyisson, illetve egy részvényigénylési nyilatkozatot is ki kell töltenie – mondta el a társaság sajtótájékoztatóján Ginzer Ildikó, az MBH Standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Ahogy korábban is írtuk, a maximális ár 3848 forint, a sikeres ajánlattétel pedig 2992 forinttól kezdődik.
Fotó: MBH Bank
Jelenlegi egyébként a bank részvényárfolyama 5600 forint körül alakul a tőzsdén, vagyis az új lakossági befektetőket közel kétezer forintos diszkonttal csalogatják a jelenlegi árfolyamhoz, és 10 százalékos kedvezménnyel az új intézményi vásárlókhoz képest.
Ez kell ahhoz, hogy blue chip lehessen az MBH
Az MBH legnagyobb részesedéssel bíró tulajdonosa jelenleg a Zenith Asset Management Zrt. 24 százalék feletti hányaddal, majd az állami tulajdonban lévő Corvinus BHG Zrt. következik. Itt épp az elmúlt napokban történt változás, miután az állam 16 millió részvény eladásával 20-ról 15 százalékra csökkentette tulajdonrészét az MBH-ban Corvinus BHG-n keresztül, kijjebb húzódva a bank irányításából.
A bank részvényeinek közkézhányada jelenleg 13,65 százalék. „Ahhoz, hogy a blue chip kategóriába kerülhessünk, 20-25 százalékos közkézhányadra van szükségünk. Ennek elérése 1-2 éven belül valósulhat meg. Azt viszont, hogy forgalom alapján a részvényeink bekerüljenek a BUX indexbe, már 1-2 negyedév alatt reálisan elérhetjük” – mondta el az Mfor.hu kérdésére Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója.
A szakértő egyébként megjegyezte, hogy összességében is vannak problémák a Budapesti Értéktőzsde forgalmával. „Az elmúlt tíz évben látott átlagos IPO tranzakció méret 9,9 milliárd forint, ez viszont nem tükröződik a piac forgalmában. Miközben az elmúlt 1 évben 35 százalékot növekedett a BUX” – fogalmazott. A mögöttünk hagyott évtized legnagyobb értékű nyilvános részvénykibocsátása egyébként 2017-ben történt, és a Waberer’s 22,6 milliárd forintos tranzakciójához köthető.
A BÉT helyzetével és a magyar lakosság részvények iránti keresletével ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben:
Gyenge növekedés és bankadó: miért pont most?
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a jelenlegi, finoman szólva sem kedvező gazdasági környezetben erősíti tőzsdei jelenlétét az MBH.
„Egy olyan helyzetben vagyunk, amikor nem túl ideális a makrokörnyezet, a növekedés csak nagyon nehezen megy, a bankokat pedig adóztatják. Azonban ez nem ijesztett meg minket, már az MBH építkezési folyamata is egy nehezített pályán ment végbe”
– mondta Barna Zsolt elnök-vezérigazgató.
Hozzátette, hogy ma már az MBH üzemelteti az ország legnagyobb, 400 egységből álló fiókhálózatát, több mint 1200 ATM-mel, a digitális csatornákon keresztül pedig 2,4 millió ügyfelelet szolgálnak ki. A mérlegfőösszegük meghaladja a 12 ezermilliárd forintot, ami a második helyre elegendő, igaz, jócskán lemaradva a 45 ezermilliárd forintos OTP mögött.
„Természetesen tovább kell javulnunk mind üzletileg, mind informatikailag, de a bankszektorban folyamatos fejlődésre van szükség. Egy növekedésben lévő pénzintézetnek elemi érdeke, hogy tőzsdére lépjen, a prudens és transzparens működés érdekében” – tette hozzá Barna Zsolt.
Áttérve a hitelezési folyamatokra: a lakossági szegmensben 20, a vállalatiban 19,4, míg a lízingben 27,3 százalékos piaci részesedéssel bír az MBH. 2030-ig a pénzintézet évente 10 százalékos hitel- és betétállomány növekedést vár, amiből jövőre már a vállalati oldal is erőteljesebben veheti ki a részét. A friss, idei első kilenchavi számokat épp a napokban közölte az MBH, erről itt olvashatnak:
„A bankok stabilitását három fő mutató jelzi leginkább: a hitel/betét arányunk összhangban van a piaci átlaggal, a tőkemegfelelésünk 5 százalékponttal a minimálisan elvárt felett található, míg a hitelportfóliónkban mindössze 3,6 százalék a nem teljesítő hitelek aránya” – vette át a szót Krizsanovich Péter, az MBH Stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettes.
Majd hozzátette, hogy egy versenyképes osztalékpolitikát alakítottak ki, az adózás utáni, korrigálatlan eredményre vetítve 50 százalék körüli osztalékfizetési rátával. Ennek a legfontosabb garanciája a jelenleg 22,1 százalékon álló tőkemegfelelési mutató lehet – tette hozzá.
A sajtótájékoztató végén pedig Krizsanovich Péter sejtelmesen megjegyezte, hogy nemcsak a Budapesti Értéktőzsdén erősítenének, hanem a nem is annyira távoli jövőben külföldön is parkettre lépnének. Erről részleteket még nem árult el, de érdemes lehet figyelni a következő időszakban az MBH körüli mozgásokat.
