A piaci várakozásoknak - és a Magyar Nemzeti Bank hetekkel korábbi jelzésével - összhangban kedden csökkentette az alapkamatot a jegybank. A kamatvágás után kiadott MNB-kommentár több lényeges utalást tartalmaz a jövőre nézve.
Mit jelent a távolság a 0 százaléktól?
Egyrészt az MNB távol szeretné tartani az alapkamatot a 0 százalékos szinttől, ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem tervez újabb kamatcsökkentést. „A nullás szint azonban a mostani 0,6 százalékos alapkamattól még messze van. Ezért még szerintünk elképzelhető, hogy a következő időszakban a jegybank igyekszik lejjebb hozni az úgynevezett, rövid, azaz éven belüli kamatokat. A 0,5 százalék körüli szint még beleférhet” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A korábbi években látottakhoz képest a nullás szinttől való távolságtartás azért érdekes, illetve jelent némi irányváltást, mert 2017 eleje és 2019 vége között a rövid kamatok a 0 százalékos szint körül voltak, ráadásul ebben a közel három esztendőben lendületesen növekedett a gazdaság. „Most az MNB feltehetően azért mondta, hogy megfelelő távolságra akar maradni a 0 százaléktól, mert így maradhat muníciója arra az esetre, ha romlana a gazdasági helyzet. Újabb kamatcsökkentéssel vagy kamatcsökkentésekkel ugyanis lendületet adhat a kilábaláshoz. Emellett egy esetleges, jelentősebb forinterősödésnek is gátat vethet egy kamatvágással” – mondta a K&H szakembere. Hozzátette: „Ha valóban faragna még a kamatszinten az MNB, azt lehet, hogy nem egy újabb kamatcsökkentéssel, hanem más eszközökkel hajtja végre. Például az egyhetes jegybanki betét segítségével.”
Rövid és hosszú oldal
Lényeges jegybanki utalásnak mondta a szakember azt is, hogy a jegybank a 15 éves és annál hosszabb állampapírok vásárlásával szeretné mérsékelni a leghosszabb hozamszinteket. A hozamgörbe rövid - éven belüli – végén alacsonyabbak a hozamok, mint a hosszún, ezért utóbbi oldalon még van teendő. A hosszú hozamok mérséklésére azért van szükség, hogy olcsóbb legyen a finanszírozás és ezzel élénkítse a hitelpiacot, ezen keresztül pedig a gazdaságot. Jelenleg ugyanis a hosszú, több mint 15 éves hozamok 2,5 százalék körül járnak. „Az MNB szeretné a jegybank ellaposítani a hozamgörbét. Azaz a rövid 1 százalék alatti rövid hozamok felé terelné a hosszúakat, hogy a két véglet között a mostaninál kisebb legyen a különbség” - tette hozzá. Ezzel a lépéssel a jegybank támogatni szeretné azt is, hogy 15 évnél hosszabb államkötvények súlya növekedjen a teljes állományon belül. A felvásárlásaival pedig extra keresletet teremt a piacon.
A hozamok csökkentése részben azért került elő, mert a járvány előtti helyzethez képest az államnak, ezen belül a költségvetésnek nagyobb összegre van szüksége, ezért több állampapírt kell kibocsátani a keletkező hiány finanszírozása érdekében. Az pedig nem mindegy, hogy ezekre az állampapírokra, köztük a kötvényekre mekkora hozamot fizet.
Inflációs és forintárfolyam
Fontos, hogy a hozamok mérséklését az infláció megengedi, a koronavírus-válság miatt ugyanis az árak mérsékelt emelkedést mutatnak. Németh Dávid azt mondta: „Bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, ezzel együtt a forint jegyzését figyelnie kell. A forintra a legnagyobb veszélyt egy nemzetközi piaci eladási hullám. Ha ugyanis kockázatkerülővé válnak a befektetők, akkor az eladók kerülhetnek többségbe a forintpiacon. Németh Dávid ugyanakkor közölte, egyelőre azonban még viszonylag nyugodt a hangulat a piacokon, így a forintra nem leselkedik ez a veszély.
