„Az ESG egy keretrendszer, ami nagy rugalmasságot ad abban, hogy egy alapkezelő hogyan alakítja ki a saját fenntartható befektetési alapjait. Nálunk, az OTP Alapkezelőnél három darab 8-as kategóriájú ESG-alap létezik. Közülük a legszigorúbb kritériumok a OTP Klímaváltozás Abszolút Hozamú Származtatott Alapra vonatkoznak, amelyben 80 százalékban K/T (környezeti vagy társadalmi) jellemzőkhöz hozzájáruló eszközökbe kell fektetni az ügyfelek pénzét” – kezdte a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői panelbeszélgetését Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere. (Az ESG társadalmilag felelős pénzügyeket vagy zöld pénzügyeket jelent – a szerk.)
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Magyarországon a 8-as kategória számít a fenntartható befektetési alapok csúcsának. „Ugyanakkor az osztrák anyavállalatunk 9-es alapot is kezel, amiben kifejezetten olyan befektetések kapnak helyet, amelyek a klímavédelmi célokat mozdítják elő. A bankcsoporton belül szeretnénk elérni, hogy 2030-ra az általunk kezelt vagyon 95 százaléka már olyan integrációs alapokba kerüljön, amelyek megfelelnek különböző fenntarthatósági kritériumoknak” – tette hozzá Oszlay Péter, az Erste Alapkezelő befektetési igazgatója.
Élet az elsöprő demokrata siker után
„Egyértelműen Európa számít az ESG fellegvárának, sosem az Egyesült Államok volt a fenntartható befektetési trendek úttörője” – vette át a szót Duha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG-vezetője. Azonban a november 3-i amerikai félidős választások végeredménye és a demokraták hatalomátvétele a törvényhozásban (akik a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek) érdekes mozgásokat indíthat el a tengerentúlon is.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
„Donald Trump amerikai elnök korábban harciasan ellenezte a különböző ESG-szabályozások átvételét, azonban lehet, hogy a félidős választások eredményeként sokkal inkább kompromisszumra kell majd törekednie”
– fogalmazott Duha Bence. A legfontosabb piaci kérdés, hogy a demokraták földcsuszamlásszerű győzelme mely iparágaknak kedvezhet, és ez mit jelenthet a fenntartható befektetési alapokra nézve.
„A félidős választásokat követő napokban a napelemes cégek azonnal 30–40 százalékot raliztak a tőzsdén”
– emelte ki Lokietek Eszter az egyik legszembetűnőbb tőzsdei reakciót.
Donald Trump 2025-ben jelentősen visszavágta a korábbi demokrata elnök, Joe Biden vezetése alatt elfogadott klímavédelmi és tisztaenergia-beruházási programot (Inflation Reduction Act). Lokietek Eszter szerint, „bár a 2022-es adótámogatási csomag nem tud teljes egészében visszajönni, azonban úgy tűnik, hogy fellélegezhet a szektor, a piacok egy kedvezőbb környezetet áraznak a megújuló energiatermelésben érintett cégek számára”.
Vége az AI-szabadpiacnak?
Miként az is alapvetően befolyásolhatja a következő évek befektetési trendjeit, hogy a demokraták a választási kampányban tett ígéreteiknek megfelelően valóban korlátozzák-e a mesterségesintelligencia-beruházások alapjául szolgáló számítási kapacitások fejlesztését, az adatcenterek építését.
A félidős választásokra adott azonnali piaci reakciók ebbe az irányba mutatnak, hiszen az elektromosenergia-rendszer kiépítésében érdekelt cégek árfolyama jelentős zuhanásnak indult. Hogy hosszabb távon mi várható, annak egyik lakmuszpapírja lehet az a több mint 400 oldalas, kétpárti támogatást élvező amerikai törvényjavaslat (Bipartisan American Affordability and Jobs Act), amely az egyre jobban felpörgő adatközpont-telepítési hullámra is hatással lehet.
„Érdemes lesz arra figyelni, hogy az adatközpont-építések könnyítésére vonatkozó részeket módosítja-e a törvényhozás, vagy a jelenlegi formájában fogadja el a Szenátus a tervezetet, ami szintén egy fontos indikáció lenne a piacok számára, hogy valójában ugyanúgy haladhatnak tovább a dolgok”
– hívta fel a figyelmet Lokietek Eszter.
Gazdaság vs. politika
Abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy a fenntartható befektetések szempontjából is meghatározó jelentőségű, mire helyezi a hangsúlyt a politika. Azonban a gazdaságban végül nem mindig az előzetes, a politikai kommunikáció alapján elvárt eredmények valósulnak meg.
„2024-ben pocsék évük volt a klímaváltozással, energiaátmenettel foglalkozó cégeknek, pedig akkor még Donald Trump elnöksége előtt jártunk. Majd érkezett Trump, a befektetők pedig attól tartottak, hogy a helyzet csak még rosszabb lesz. Bár 2025-ben valóban történt egy masszív kiáramlás az ESG-alapokból, az idei harmadik negyedévben már ismét pozitívba fordult a piac”
– érzékeltette a kettősséget Oszlay Péter.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Duha Bence a politika és a gazdaság viszonylatában megemlítette, hogy a cégek egyre inkább a mindennapi működésükben, a saját pénzügyi eredményeikben érzik a klímaváltozás negatív hatásait. „Vagyis az ESG-szempontoknak való megfelelés (ami nem csak a környezeti, hanem a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a kibocsátók értékelésénél) egyre kevésbé egy külső, szabályozói kötelezettségnek való megfelelés lesz, és egyre inkább gazdasági racionalitássá válik a számukra.”
Európa is válthat
A lehetséges amerikai változások mellett az Európai Unió is fontos változások előtt áll, hiszen terítéken van az SFDR 2.0 (Sustainable Finance Disclosure Regulation) tervezett reformja. Az EU ebben többek között átalakítaná a fenntartható befektetési termékek besorolását, egy új kategóriát is létrehozva.
„A tervezett reform bevezetné az átállási ESG-kategóriát, ami alapján olyan iparágak kibocsátóinak a pénzügyi termékeit is zöld befektetéseknek lehetne tekinteni, amiknek a tevékenysége ugyan most még nem környezetbarát, de azon dolgoznak, hogy megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak. Az a cél, hogy a jövőben minél kevesebb iparág legyen elzárva a zöld finanszírozástól”
– magyarázta Duha Bence.
Lokietek Eszter is megerősítette, hogy az új szabályozásban központi kérdés lesz, a kibocsátók mit tesznek azért, hogy bekerülhessenek az átállási kategóriába, amit „alapvetően jó irányként” lehet értékelni.
Atomenergia és védelmi ipar
Az ESG-szempontból megfelelő cégek és iparágak listája az SFDR 2.0 reformja nélkül is folyamatos mozgásban van és számottevő változásokon ment át az elmúlt években. Az egyik eklatáns példa az atomenergia és a nukleáris ipar.
„Egyre szélesebb konszenzus van arról, hogy az atomenergiának is szerepe lehet a zéró karbonkibocsátás elérésében. Mivel számos nemzetközi szervezet tiszta energiaként ismeri el a nukleáris energiát, ezért ma már több fenntartható befektetési alap tart a portfóliójában az iparághoz kapcsolódó pénzügyi termékeket” – emelte ki Lokietek Eszter.
Ráadásul egyazon vállalatcsoporton belül is eltérő megítélés alá eshet egy-egy szektor. „Ausztria hagyományosan nagyon atomenergia-ellenes, s bár az európai szabályozás megengedőbb lett a nukleáris energiával szemben, az osztrákoknál ez nem változott. Ugyanakkor az Erste magyar vagy cseh alapkezelői számára nem érvényesül az automatikus kizárás, bizonyos egyéb feltételek teljesülése esetén felvállalhatóak a nukleáris energetikai kitettséggel rendelkező kibocsátók is” – tette hozzá Oszlay Péter.
A következő években például az infrastruktúraszektorban várhatunk a nukleáris energiához hasonló szabályozói enyhülést. A nagy kivitelezők tevékenysége ugyan jelentős szén-dioxid-kibocsátással bír, „azonban az Európai Unió 2050-re el szeretné érni a teljes klímasemlegességet, ami nem megy az infrastruktúrafejlesztésekben, például a közlekedésben bekövetkező zöld átállás nélkül” – fogalmazott Duha Bence.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Lokietek Eszter a védelmi ipart is kiemelte, ami elsősorban a gazdasági racionalitás és az egyre vonzóbb európai hozamok miatt került a fenntartható befektetési alapok célkeresztjébe. „Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei miatt megnőtt a védelmi ipar jelentősége Európában, a befektetési alapkezelők ezért lazítottak a szabályaikon, hogy ne járjon jelentős hozamáldozattal a befektetők számára az iparág teljes kizárása”.
„A védelmi iparban valóban látszik egy lazulás, persze még mindig megkötésekkel. Mondjuk a kazettás lőszereket és a gyalogsági aknákat gyártó cégek nincsenek rendben, de a hagyományos védelmi infrastruktúrakibocsátók bekerülhetnek az ESG-alapokba”
– árnyalta a képet Oszlay Péter.
A kifejezetten tiltólistás kibocsátókra Lokietek Eszter hozott egy példát. „Az OTP Alapkezelőnél például az erős nyolcas alapunknál nem fektethetünk olyan cégekbe, amelyeknek a bevételük több mint 10 százaléka az olajszektorból származik”. Oszlay Péter szerint ugyanakkor egyértelműen „szűkül ez a feketelista, és az egyes kategóriák a jövőben is változni fognak.”
Az egyik legsűrűbben felmerülő kérdés, hogy a befektetők számára hozamáldozattal jár-e, hogy ha fenntartható befektetési alapokba helyezik a pénzüket, amik az ESG-kritériumoknak való megfelelés és a hatályban lévő kizárási politikájukból fakadóan nem tarthatnak akármilyen eszközt a portfólióikban. Bár a válasz elsőre egyértelmű igennek tűnik, a valóság azért ennél árnyaltabb.
„A Gránit Alapkezelőnél készítettünk egy felmérést ezer lakossági befektető megkérdezésével. Csak nagyjából 10 százalékuk ismerte az ESG-t, és többségük azt mondta, hogy csak akkor fektetne be egy fenntartható befektetési alapba, hogyha nem kell ezért hozamáldozatot hoznia” – mondta Duha Bence. Majd rögtön hozzátette: egyre több olyan tanulmányt lehet olvasni, amelyek arról szólnak, hogy az ESG-alapok valójában nem is járnak alacsonyabb hozammal egy klasszikus befektetési alaphoz képest.
„Ha összehasonlítjuk az MSCI World index hagyományos és ESG-indikátorok által szűrt verziójának teljesítményét az elmúlt tíz évben, valójában nem láthatunk érdemi különbséget”.
Sőt, a 2020-as évek elején a klímafókuszú alapok kifejezetten jól, a piaci átlag felett teljesítettek, ami meg is látszott a lakossági befektetők érdeklődésében. „Bár nem szabadna, hogy a múltbeli teljesítmény befolyásolja a befektetői döntéseket, valójában a lakossági ügyfeleknél mégiscsak ez a legfőbb mozgatórugó. Az intézményi befektetőknél látunk egy tudatosabb hozzáállást, vannak olyan ügyfelek, akik kifejezetten igénylik a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét a befektetési folyamatban” – magyarázta Oszlay Péter.
Ezt Lokietek Eszter is megerősítette, aki szerint a lakossági befektetők jellemzően nem azért keresik az ESG-alapokat, mert kifejezetten fenntartható eszközökbe szeretnék helyezni a pénzüket, hanem elsősorban a múltbeli hozamok alapján hozzák meg a döntésüket.
Lehet Magyarországon is 9-es ESG-alap?
2022 és 2025 között ugyanakkor masszívan alulteljesítettek a fenntarthatósági alapok, ami a befektetői érdeklődésnek sem tett jót. „Ugyanakkor az ESG-szempontok integrálása ma már nem feltétlenül egy tematikus alap sajátja” – emelte ki Oszlay Péter.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
A szakértő arra is kitért, hogy szerinte a csúcsnak számító 9-es alapok bevezetése Magyarországon egyfelől keresletfüggő, másfelől a meglévő alapkezelői kapacitások is befolyásolják a sötétzöldnek hívott alapok átvételét.
„Nem véletlen, hogy az Ersténél is az anyavállalatnál létezik a 9-es alap, hiszen egy ilyen termék speciális szakértelmet és külön csapatot igényel. Ezért sem meglepő, hogy nem a regionális alapkezelőknél, hanem a hubban hozták létre, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások a 9-es alapok kezeléséhez” – zárta gondolatait az Erste Alapkezelő befektetési igazgatója.
