2018. május 17. 19:58
MTI

Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon a gyors bérnövekedés jórészt azért nem szűrődött még át a fogyasztói árakba, mert a vállalatok saját nyereségrátájuk terhére egyelőre "lenyelik" a bérköltség oldaláról jelentkező mind erősebb áremelési nyomást, de ez nem folytatódhat a végtelenségig.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai csütörtökön ismertetett tanulmányukban kimutatják, hogy 

Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a bérnövekedés és a termelékenység növekedésének üteme közötti átlagos különbség mára elérte az 5 százalékpontot, és ez az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség emelkedését jelenti.
Ennek felhajtóerőt kellett volna gyakorolnia az inflációra, ám ez nem történt meg: a maginflációs ráta mindhárom gazdaságban a helyi jegybankok célszintje alatt jár, Lengyelországban például mindössze 0,6 százalék éves szinten.
   
A térségi infláció gyengeségét részben olyan tényezők okozzák, amelyek a következő negyedévekben is fennmaradnak: ezek közé tartozik mindenekelőtt az alacsony inflációs várakozás, és a gyenge euróövezeti inflációs nyomás.
   
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a három közép-európai EU-gazdaság inflációs ütemét számos átmeneti tényező is lassítja, és ezek között kulcsfontosságú, hogy a helyi vállalati szektorok nyereségrátájuk csökkenése árán egyelőre nem érvényesítik áremelés formájában a növekvő bérköltségeket.
A ház tanulmányához fűzött grafikus kimutatás szerint a hazai össztermék (GDP) arányában mért bruttó működési szintű többlet - amelyből a szektorszintű átlagos haszonkulcs származtatható - 2016 eleje óta markánsan, az időszak elején mért 48,3 százalékról 46,4 százalékra, 15 éves mélypontra csökkent a három vizsgált gazdaságban.
   
A cég londoni elemzői szerint kétséges, hogy ez a folyamat fenntartható, tekintettel arra is, hogy a súlyosbodó munkaerőhiány közepette valószínűleg tovább gyorsul a bérnövekedés üteme.


   
A vállalatok nem engedhetik meg maguknak a végtelenségig nyereségrátájuk zsugorodását, és végső soron kénytelenek lesznek a magasabb bérköltségeket a fogyasztókra hárítani - jósolták a Capital Economics elemzői.
    

Kiemelték azt a véleményüket, hogy Magyarországon, ahol az országcsoporton belül a legmeredekebb a bérnövekedés üteme, gyaníthatóan már most jóval magasabb lenne az inflációs ráta, ha nem csökkent volna jelentősen - 19 százalékról 9 százalékra - a társasági adókulcs.
   
A ház szerint mindezt egybevetve az valószínűsíthető, hogy a közép-európai EU-gazdaságok inflációját lassító tényezők hamarosan elenyésznek, bár a hosszabb távon fennmaradó dezinflációs erők várhatóan megakadályozzák, hogy a térségi maginfláció a globális pénzügyi válság előtti időszakban mérthez hasonló gyors ütemű növekedésnek induljon.
   
A cég ezzel együtt is azt várja, hogy a teljes kosárra számolt infláció 2019 elejére a három gazdaságban eléri a jegybanki célszinteket, és ez Magyarországon és Lengyelországban - ahol Csehországtól eltérően még nem kezdődött el a monetáris szigorítási ciklus - később a jegybanki alapkamat emeléséhez vezethet.
   
A londoni elemzői közösségben azonban ez korántsem konszenzusos várakozás.
   
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmánya szerint az infláció gyorsulásának elmaradását az is magyarázhatja, hogy az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.   A Morgan Stanley elemzői szerint ebben a környezetben az MNB exitstratégiája annak elősegítése lehet, hogy a BUBOR ráta elemelkedhessen a zéróról, és közelítsen a jegybanki alapkamathoz. A ház londoni elemzőinek véleménye szerint azonban ez is inkább csak 2019 végén, vagy akár még később válhat esedékessé, és a konvencionális alapkamat-emelés várhatóan csak ezután következik.

Lenyelik a cégek a bérenövekedés okozta inflációs nyomást Lenyelik a cégek a bérenövekedés okozta inflációs nyomást

   
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon tett tájékozódó látogatásukról Londonban ismertetett minapi beszámolójukban közölték: 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
   
Tárgyalásaikon szerzett benyomásuk alapján hangsúlyozták: ebben a környezetben a magyar jegybank nem sok jelét mutatja még annak sem, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.