Stadion, sportszálló, termálvizes lórehabilitációs központ, az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkja, látvány-szegénynegyedet is magába foglaló mozipark - csak néhány azon beruházások közül, melyek mind Kisvárdát gyarapíthatják. A sornak azonban itt még nincs vége, hiszen most egy újabb, koncepciójában nehezen érthető projekt indulhat el. Uniós pénzből Díszlet utcát szeretnének felhúzni a Nádas-tó közelében. A mozipark után nem meglepő a filmes ihletettségű elnevezés, a beruházás részleteinek ismeretében ugyanakkor egészen jól sugallja az elnevezés, hogy a földtől elrugaszkodott elképzelésről van szó.
Az utcát nettó 194 millió forintnyi uniós pénzből a városban számos más beruházást is elnyert Nyírépszer Kft. fogja kialakítani - derült ki a napokban a közbeszerzési hatóság oldalán közzétett hirdetményből. A nyertes céget eljárást megindító felhívás közzététele nélkül választották ki nyílt eljárás keretén belül, melyre 5 - a városban nem ismeretlen - céget hívtak meg. Közülük azonban csak a három eddig legaktívabb cég nyújtott be ajánlatot:
- az MHM Product Kft. nettó 194,9,
- az NYF-BAU Kft. nettó 195,1,
- a Nyírépszer pedig nettó 193,9 milliós ajánlatot nyújtott be.
Mivel a projektre 195 millió forint uniós forrás állt rendelkezésre, utóbbi nyerte el a munkát.
Mi lesz az a Díszlet utca?
A tervek szerint természetes anyagok felhasználásával fogják kialakítani ezt az utcát, amely a régmúltban használatos természetes anyagok építészeti használatát hivatott bemutatni.
"A látogató barangolva az épített környezetben megismerheti a régi építészeti irányelveket, kapcsolatokat, arányrendszereket, illetve azokat a természetes ökológiailag tiszta anyagokat, melyeket építkezés során a régmúltban felhasználtak. Mivel ez a végpontja a tanösvénynek itt az épületeken elhelyezett tablók találhatók, amelyek az őshonos ökológia élő- és növényvilágáról nyújtanak bővebb információt."
Ebből a leírásból egy természetközeli beruházás jut eszébe olyan épületekkel, melyek az adott régióra, netán Magyarországra régen jellemzőek voltak? Mi sem voltunk ezzel másként, Kisvárdán azonban némileg másként gondolják mindezt. Ott a horganyzott lemez, az OSB lap és a megfoghatatlan stílusú homlokzat is beleillik a fenti leírásba. Bár nevében Díszlet utca, még a szakértő szemek is nehezen tudnának bármilyen tájjelleget, építészeti stílust felfedezni.
Olyan az egész, mintha egy épületre minél több és minél drágább megoldást szeretnének összezsúfolni, nem törődve az összhatással.
Egy lapunknak nyilatkozó építészmérnök szerint már az egész kiírás is problémás, hiszen semmilyen információ nincs arra vonatkozóan, mit értenek "régmúlt" alatt. "Ez lehet 10, 20 vagy akár 50 év is, de ennél fajsúlyosabb problémák, logikátlanságok is felfedezhetők a kiírásban".
A szakember szerint ha a régmúlt építészetének bemutatása a cél, akkor nehezen érthető, miért szeretnének egy ilyen környezetben részben fém vázszerkezetet használni lemezborítással. Amellett, hogy nem természetes anyagról van szó, ez a technológia ipari környezetben jelenik meg Magyarországon. Ugyanúgy a modern technológiába tartozik a LINDAB horganyzott lemez elemei, melyet a héjalásnál és a bádogozásnál használnának. A technológia 25 éve van Magyarországon és még ha az eresz- és lefolyócsatornák szürke matt színben is kerülnek felhasználásra, akkor sem a régi építészetre jellemző.
Hasonló probléma merül fel a térkövezéshez tervezett Semmelrock térkövekkel is. A szakember szerint igaz, hogy elérhető régi stílusú, hatású, mintájú térkövük, de egyrészt a drágább fajtából való, másrészt ez szintén modern technológia. Autentikusabb megoldás lenne a bazalt kocka, a "macskakő" vagy épp a tégla használata.
A drága térkövek mellett máshol is felfedezhető a pazarló tervezés. A közzétett felhívás szerint az épített szerkezetekre fognak olyan elemek, színek és hatások kerülni, melyekkel meg tudják jeleníteni a régi stílust. Holott, ha nem használnának acélvázat, meg modern anyagokat, nem jelentkezne dupla költség, hiszen ha hagyományos megoldásokkal és anyagokkal alakítanák ki az épületet, akkor már önmagában megjelenne a régi anyag és nem kellene művi hatással elérni azt.
Ami a homlokzatot illeti, nehezen ismer fel benne hagyományos stílusjegyeket, a tervek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy melyik elem régies hangulatú. Úgy véli,
ha egy építészeti hatású díszletutcáról van szó, akkor talán Magyarországra vagy akár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző építészeti stílusnak, régies utcájának kellene megjelennie természetesen, természetes anyagok felhasználásával (vályog, paticsfal, abszolút faszerkezet és semmi acélváz, tetőfedésnek esetleg nád). Ha egy klasszikus értelemben vett díszletutcát szeretnének megjeleníteni, akkor logikusabb lenne egy egységes szerkezetű házsor, talán Kisvárda híres szülöttének lakókörnyezete. Ez így jelenlegi formájában azonban felemás, koncepciójában kiforratlan elképzelés.
