Mi lenne, ha az állampapírokat kizárólag a Magyar Államkincstár (MÁK) értékesítené? – vetette fel Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy minapi konferencián. Abból a megfontolásból, hogy ha a jelenlegi felállás nem változik és az állampapírokat továbbra is a MÁK, a bankok és a Magyar Posta fiókjaiban lehetne megvásárolni, akkor ez 2023-ig 110 milliárd forint többletkiadást jelentene az államnak. Ennyi jutalékot kellene ugyanis kifizetni a bankoknak azért, hogy forgalmazzák az állampapírokat. További 65 milliárdot pedig a lakosságnak, ami azt jelenti, hogy ha ez a teher nem lenne, akkor az állampapírok vétele is olcsóbbá válna a magánszemélyek számára. Ennyit spórolhatnánk azon, hogy – szemben a bankokkal – a MÁK sem számlavezetési díjat, sem jutalékot nem kér.
Korántsem új keletű ez a felvetés az MNB részéről. Nagy Márton szinte napra pontosan egy éve, a Hungarian Business Leaders Forum tavaly szeptember végi rendezvényén már szorgalmazta, hogy a lakossági állampapírok további értékesítésének növelésében a kincstár kapjon nagyobb szerepet. Már akkor azzal érvelve, hogy a közvetlen, MÁK-on keresztüli vásárlás a lakosság és az állam számára is előnyösebb lehet, mivel nincs számlavezetési díj és jutalék sem.
Erre erősített rá idén márciusban az MNB tanulmánya, amelyben a szerzők arra mutattak rá, ahhoz, hogy a lakossági állampapírok államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe tovább növekedjen, az értékesítési csatornák hatékonyságának javítása szükséges. „A kincstári értékesítés szerepének növelése egyszerre csökkentené az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó költségeket (például a jutalékokat) és a háztartások pénzügyi tranzakciós költségeit. A kibocsátó, azaz az állam számára megtakarítást jelentene, hogy nem szükséges megfizetnie a forgalmazói jutalékot a banki közvetítőknek. A lakosság pedig egy tranzakciós költségek nélküli befektetési szolgáltatáshoz juthatna hozzá, amivel évente több milliárd forintot takaríthatna meg.”
Nem zörög a haraszt
Ez követően idén júniusban megint hangsúlyosan szerepelt ez a téma, amikor a jegybank megindokolta, miért nyomott 150 milliárd forintot a bankrendszerbe. „A lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy része ugyanakkor nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került visszaváltásra. Ez a folyamat a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadásához, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűküléséhez vezetett” – írta akkor közleményében az MNB.
Láthatóan tehát e kérdést a jegybank állandóan napirenden tartja, eddig mégsem változott a rendszer. Játsszunk el a gondolattal, mi történne, ha a bankok helyett kizárólag a MÁK-nál vehetnénk állampapírokat.
Lelőve a poént: brutálisan csökkenne a forgalmazói helyek száma, azaz jól kevesebb helyen tudnánk állampapírt venni, legalábbis személyesen. Jelenleg ugyanis a Kincstár mellett tíz, országos hálózatú bank, négy befektetési szolgáltató, valamint a Magyar Posta értékesíti az állam adósságát megtestesítő instrumentumokat. A bankfiókok száma ugyan folyamatosan mérséklődik, de az – mint az Mfor.hu augusztus elejei felméréséből kiderült – még így is közelíti a kétezret, miközben csaknem 350 postahivatalban lehet állampapírt vásárolni. A MÁK viszont, bár az utóbbi időben folyamatosan új értékesítési pontokat nyitott meg, azokból jelenleg még mindig csak 55-öt tart fenn országszerte. Ráadásul ez csak a fizikai megközelítésre vonatkozik, egy sor banknál interneten is lehet vásárolni. Miközben a már említett márciusi jegybanki tanulmány azon kitételéből, miszerint az állampapír-vásárlókat az elektronikus csatornák (web- és mobilkincstár) felé kellene terelni, arra lehet következtetni, hogy állampapírt a MÁK-nál még szinte csak személyesen vesznek az ügyfelek.
Céllal szemben?
De összességében sem sokat – derül ki a másik szemléletes számsorból. Bár az MNB lapunk azon kérdését, vajon az utóbbi időben hogyan oszlott meg az állampapírok értékesítése a kincstár és a pénzintézetek között, azzal hárította el, hogy „a kért adatokkal nem tudunk szolgálni”, szerencsére a korábbi jegybanki nyilatkozatok nyújtanak némi fogódzót. Nagy Márton egy éve a HBLF-konferencián azt mondta, hogy a lakosság az általa megvásárolt állampapírok 80 százalékát a bankok közvetítésével szerezte be, csupán 20 százalékát vette meg közvetlenül a kincstártól. A néhány héttel ezelőtti ominózus konferencián már 25:75 százalékos arányt említett, ami azt jelenti, hogy valamelyest erősödött a kincstári értékesítés, ám nyilvánvalóan még így is nagy érvágást jelentene, ha ezentúl csak a MÁK-nál lehetne állampapírokat vásárolni.
Ez ugyanis egyértelműen a vételek akár látványos csökkenésével járhatna. Erre utalnak azok a számok, amelyeket az Mfor.hu körkérdésére válaszolni hajlandó bankok közöltek.
A K&H az év első 8 hónapjában átlagosan havi 25,5 milliárd forint értékben forgalmazott állampapírokat.
A lakossági állampapírok a Budapest Banknál is a keresett termékek közé tartoznak, ezekből az értékpapírokból havonta több milliárd forintnyit értékesít a bank.
A CIB Bank januártól augusztus végéig havonta változó volumenben forgalmazott állampapírt 15 és 133 milliárd forint közötti értékben, vagyis átlagban 41 milliárd forintnyit.
Az MKB eddig havonta több milliárd forint értékben adott el állampapírt.
De miért lenne az államnak érdeke az állampapír-vásárlások akár jelentős visszaszorulása? Amikor éppen, hogy az a cél, hogy a lakosság által tulajdonolt állampapírok tavaly év végi 5900 milliárdos állománya öt éven belül 11 ezermilliárdosra növekedjen. Ebből július végéig több mint ezermilliárdos plusz már összejött, legalábbis akkor az MNB adatai szerint a háztartások már közel 7000 milliárdnyi állami adósságlevelet birtokoltak. A növekményből ezermilliárd júniusban és júliusban jött össze, vagyis amikor már lehetett vásárolni az új szuperállampapírt, a MÁP Plusz-t. Ha azt vesszük, hogy az abból július végéig eladott 1400 milliárd több mint hetven százaléka került a lakossághoz, s most a MÁP Plusz állománya már a 2 ezermilliárdhoz tart – vagy azt már el is hagyta –, akkor a magánszemélyek további 400-450 milliárdnyit vehettek.
Amelynek következtében a lakosság által tulajdonolt állampapír-állomány már 7500 milliárdnál járhat. Vagyis 2023 végéig még 3500 milliárd kell a kormányzati cél eléréséhez. Bár az utóbbi időben már érezhetően lassulnak a MÁP Plusz-vételek, ha azok akár csak 100 milliárdos pluszt hoznak havonta – az első két hónap 500 milliárdos havi átlagértékével szemben –, akkor is a mostanihoz viszonyítva már 3 éven belül, vagyis a kitűzötthöz képest több mint egy évvel korábban elérhető az 1100 milliárdos cél.
Szűkítés helyett új konstrukciót
Meglehet, az állhat az állampapír-értékesítő helyek jelentős szűkítése mögött, hogy az állampapír-állomány növelésének súlyos ára lehet, jelentősen megugorhatnak a költségvetés kamatkiadásai a következő években. Csak júniusban több mint 3 milliárd forinttal több pénzébe került a büdzsének, hogy sokan a rövid lejáratú állampapírjaikat MÁP Pluszra cserélték. Ne feledjük, ez utóbbi után már egyetlen fillér adót sem szed be a költségvetés, miután valamennyi, június 1-je után kibocsátott állampapír-sorozatot kamatadómentessé tette. Vagyis egyáltalán nem ördögtől való azt feltételezni, hogy évente akár 20 milliárd közötti összeggel nőhetnek meg a költségvetés állampapír-kamatkiadásai. Márpedig ez kísértetiesen az az összeg, amennyi ma a bankokhoz vándorol állampapír-jutalék címén.
„Ha az a cél, hogy kevesebben vegyék ezt a terméket, akkor nem azon kell gondolkozni, hogy szűkítik a forgalmazói kört, hanem egy új konstrukciót kell piacra dobni, ami például csak a kincstárnál érhető el” – mondta ki hangosan a valószínűleg másokban is megfogalmazódott összefüggést Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Nagy Mártonnal kapcsolatban már említett néhány héttel ezelőtti konferencián.
Ugyanott Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy a bankok számára jelentős érvágás lenne, ha a MÁP Pluszt a jövőben a kincstár értékesítené. Ezt különösen a tehetősebb ügyfeleket kiszolgáló privátbankok sínylenék meg. A CIB idei új állampapír-értékesítéseinek egyharmada például a privátbanki üzletágában történt, a MÁP Plusz jegyzéseknek pedig a közel 43 százaléka.
