2019. augusztus 6. 13:42

Az Mfor és a Privátbankár több forráson alapuló felméréséből ugyanis kiderül, miközben már 2 ezernél is kevesebb bankfiók létezik Magyarországon, a hitelintézetben dolgozók létszáma az utóbbi évek emelkedései eredményeként közelíti a 40 ezret.

Egyazon napon, július 19-én egyszerre két új fiókot is nyitott a K&H, az egyiket Nyíregyházán, a másikat pedig a budapesti Árkád üzletközpontban. Ami azért érdemel külön említést, mivel az utóbbi években szinte kizárólag bankfiók-bezárásokról érkeztek hírek. Ez adta az apropót ahhoz, hogy alaposan utánanézzünk, a belga tulajdonú pénzintézet lépései – amelyek eredményeként a 2017 végétől 206 egységen stagnált fiókhálózata gyarapodott – csak a kivételt erősítő szabály, vagy a 2008 őszén kirobbant válság óta tartó tendencia megfordulásának az első jele.

Egyre kevesebb helyen vannak jelen Egyre kevesebb helyen vannak jelen

Ennek kiderítéséhez több forrást használtunk. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján 2016-tól elérhető fiókkereső alkalmazást, másrészt megkérdeztük a hazai fiókhálózat döntő részét adó nagybankokat, harmadrészt a Bank360-tól is kértünk – kvázi kontroll – adatokat. Lássuk az eredményt bankonként, amely nem mindegyik esetben volt egyértelmű, de azért összességében a valósághoz közeli képet sejtet.

Akik fiókszáma nőhetett

OTP: bár a 2019. első negyedévi tőzsdei gyorsjelentésében 361 fiókról számolt be – amit kommunikációs osztálya a kérésünkre nem aktualizált, vélhetően azért, mert a szigorú börzei közzétételi szabályok szerint ezt nem tehetik meg a következő gyorsjelentés megjelenéséig, ez esetben augusztus 9-éig –, ám az MNB honlapján elérhető fiókkeresőben 379 egysége szerepel, ami megegyezik a Bank360 kimutatásával.

Raiffeisen:ha pontosak az MNB keresőjének adatai, akkor az osztrák leánybank fiókhálózata az idén eggyel, 67 tagúra bővült, a Bank360 szerint viszont még ennél is többel, egészen pontosan 7-tel. Hogy melyik adat áll közelebb a valósághoz, azt nem tudni, mivel maga a hitelintézet lapunk érdeklődésére csak 2018 végi adatokat közölt.

Akiké nem változhatott

Budapest Bank: 95-ös fiókszáma 2017 végétől állandó, noha az MNB fiókkeresője csak 93-at talált országszerte, a Bank360 pedig érdeklődésünkre azt mondta, hogy 94-ről tud. 

Akiké csökkenhetett   

UniCredit: 2018-ban eggyel nőtt fiókjai száma, az idén azonban néggyel csökkent.

MKB: fiókhálózata 2018-ban jelentősen, több mint 25 százalékkal szűkült (ez volt egyébként a Takarék Csoportot nem számítva a nagybankok között messze a legnagyobb arányú mérséklődés), azóta nem változott. 

CIB:2018-ban 6, az idén 5 fiókkal lett kevesebbje. 

Erste: több mint 110 fiókról számolt be – e nem pontos számból akár arra is lehet következtetni, hogy hálózata éppen mozgásban van –, ami tulajdonképpen egybevág az MNB és a Bank360 egységesen 112-ben meghatározott adatával.

Takarék Csoport: e pénzintézetnél volt a legnehezebb a dolgunk, mivel lapunk érdeklődését elhárították. Ami meglehet, annak tudható be, hogy leginkább e bankcsoportnál beszélhetünk mozgó célpontról, annak okán, hogy a 2018 végén még 12 regionális takarékszövetkezetből, 3 bankból, a Takarék Kereskedelmi Bankból és a központi Takarékbankból álló csoport (az abba még beletartozó Takarék Jelzálogbank kivételével) október végéig eggyé válik, ami együtt jár egységei csökkenésével. Ezt maga a Takarék Csoport sem rejtette véka alá a május elejei sajtóközleményében, mondván, fiókhálózata 2019 végére 750 fiókból áll majd. Márpedig ez több mint negyedével kevesebb a 2018 végi, még valamivel több mint ezres mértéknél. Más kérdés, hogy az MNB-s fiókkeresőben már most az év végére megcélzottnál kisebb, 727-es szám szerepel. Még úgy is, hogy még három olyan takarék – a Dunakanyar, a Sajóvölgye és a Zala – együttesen 37 fiókja is szerepel a jegybanki lajstromban, amelyek mindegyike már 2018. januárjáig a 12 regionális takarék egyikébe olvadt. 

 

Körképünkből arra lehet következtetni, hogy nem tört meg az a tendencia, miszerint folyamatosan egyre kevesebb fiók áll a banki ügyes-bajos dolgaikat intézni szándékozók rendelkezésére. S ezt erősítik meg az MNB – immár önmaga által – 2013-tól évről évre összesített adatai is. Ezek szerint a hitelintézetek (a bankokon és a takarékokon kívül ugyan e körbe tartozik a központi elszámolóház és értéktár, a Keler is, de egy létező elérhetőségével nem zavarja a tisztánlátást) hat éve még 3157-es fiókszáma 2019 első negyedévének a végére 2007-re csökkent (az első féléves adatokra szeptemberig várni kell).

Ez azonban egyáltalán nem tekinthető kedvezőtlennek, éppen ellenkezőleg, hiszen az a modernizáció következménye is lehet. Magyarán, az elektronikus szolgáltatások – netbank, mobilbank – előretörésének, annak, hogy egyre többen intézik úgy a pénzügyeiket, hogy egyáltalán nem teszik be a lábukat a fiókokba. Erre a bankok döntő többségében maximum csak akkor lehet szükségük, ha hitelt igényelnek, igaz, már – ha lassan, de biztosan – terjed az online hiteligénylés is, így a fiókok végképp kiiktathatók. Más kérdés, hogy alapvetően a kisebb településen élők és az idősebb generáció tagjai még mindig igénylik a banki ügyintézők személyes segítségét, amit a fiókokban kaphatnak meg, s ez egy ideig még valószínűleg így is lesz. Egyesek ezt kényszerűségből, azért is teszik, mert nincs internetkapcsolatuk – ami bizony a kisebb falvakban még viszonylag sokakra jellemző –, illetve, ha van is, önmaguk nem tudnak elboldogulni. 

 

„A fiókhálózatra továbbra is komoly igény van, a fiókokban minden tranzakciót gyorsan és biztonságosan el lehet végezni, de már automatizáltan vagy digitális megoldásokon keresztül. A kényelmes elektronikus megoldások térnyerése miatt az ott dolgozó banki szakértők sokkal jobban koncentrálhatnak a tanácsadásra. Tehát nem a fiókhálózat szerepe csökken, csak az ott folyó munka jellege változik: azt látjuk, hogy amikor az ügyfelek összetettebb pénzügyi kérdésekben szeretnének tanácsot kapni, akkor elsősorban a fióki szakemberekhez fordulnak” – érzékeltette ugyanakkor Rajna Gábor, a K&H Bank lakossági értékesítési igazgatója egy minapi sajtótájékoztatón, hogy a digitalizáció előretörése nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem lesz szükség a bankfiókokra. Csak azok szerepe megváltozik. 

Ezt mutatják a K&H számai is. Míg 2014-ben fiókjaiba még jobbára azzal a céllal mentek be az ügyfelek, hogy a készpénzigényüket orvosolják, addig ma már többségében azért, hogy tanácsot kérjenek. A fél évtizeddel ezelőtti fióklátogatásokból 57 százaléka volt úgymond készpénzes célzatú, az idén viszont már csak 29 százalék.

Egy uniós kimutatás szerint Magyarország az egyik legmodernebbnek számít a 28 tagállam között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg 100 ezer magyar nagykorúra 2017-ben 15 bankfiók jutott, az EU-s átlag ennél csaknem kétszer magasabb, a maga 29-es mutatójával. Csakhogy az MNB szerint „mind­ az­ internetes bankolást használók,­ mind­ a digitális fizetést indítók vagy fogadók­ és az internetes fizetést végzők arányában hazánk­ rendszere­sen sereghajtó­ pozíciót foglal el az uniós tagállamok rangsorában” – olvasható a jegybank tavasszal kiadott 330 pontos versenyképességi programjában. Amelyben egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a fiókokban­ történő személyes ügyintézés lehetőségét­ továbbra is számos­ ügyfél­ igényli, az egyes fejlett országokban­ kiépített digitális infrastruktúra hatékonyabb, időtakarékosabb, illetve kényelmesebb­ megoldást jelenthet.

Ha az MNB-n múlna, akkor a hazai fiókhálózat csökkenése folytatódna. „A hitel­intézeteknek fel kell mérniük, hol érdemes­ és­ kifizetődő­ fenntartaniuk­ a fiókjaikat és­ hol­ hatékonyabb­ a digitális csatornák népszerűsítése és terjesztése” – osztott meg a jegybank egy közgazdaságilag logikus érvet. Hozzátéve: bár­ sok­ ügyfél jelenleg is igényli a­ személyes kommunikációt az ügyintézése során,­ a fiatalabb korosztályok tagjainál megvalósulhatnak­ az­ online csatornákat,­ illetve mobilalkalmazásokat­ integráló gyakorlatok. Az MNB szerint egyébként a működési­ hatékonyságuk­ növelése­ érdekében­ a­ bankoknak­ is­ törekedniük­ kell­ a­ pénzügyi­ digitalizáció­ kiterjesztésére,­ amit­ az MNB kész támogatni.­ 

Mindenesetre egyelőre még a digitalizáció térnyerése csak a fiókhálózatok szűkülésében érhető tetten, a banki alkalmazottak számában még nem. Úgy tűnik, ez utóbbi még az elvégzendő feladatokhoz igazodik. Ezzel magyarázható, hogy a banki aktivitást látványosan visszavető 2008 őszén kirobbant válságot követően a hazai hitelintézeti szektor összlétszáma közel 44 ezerről 2014 végére 38 ezer alá csökkent. Azt követően azonban – ha az eséshez képest alacsonyabb mértékben is, de – emelkedett, s 2018 végére megközelítette a 40 ezret. Bár az idei év első negyedében mintegy 200 fős csökkenés következett be, egyelőre még nem világos, hogy ez egy tartósabb tendencia kezdetét jelentheti-e.

 

A 2017 végi létszámukhoz viszonyított változás alapján is három csoportba oszthatók a nagybankok. 

Nőtt az alkalmazottai száma:

OTP: idén március végéig közel 7 százalékkal, 9671 főre.

Budapest Bank: ez év közepéig több mint 5 százalékkal, 3000 főre.

Raiffeisen:2018 végéig közel 5 százalékkal, 2480 főre.

Erste: ez év közepéig 3 százalékot meghaladóan, 3204 főre.

Nem változott:

K&H: mintegy 4 ezer fő volt 2017 végén és ennyi az idei év közepén is.

UniCredit:gyakorlatilag stagnált, a 2018 végi 1748 fős állománya 8 alkalmazottal alacsonyabb a 2017 véginél. 

Csökkent:

MKB: ez év közepéig csaknem 14 százalékkal, 1530 főre.

CIB: ez év közepéig kevesebb mint 1,5 százalékkal, 1985 főre.

A nagybankok közül egy fiókra a K&H-nál jut a legkevesebb alkalmazott, csaknem kétszer több, mint az ebben az összevetésben sereghajtó, így legkevésbé munkaerő-hatékonynak tekinthető Raiffeisennél. Még nála is gyengébb (ráadásul sokkal) volt e mutatója 2018 végén az akkor még mintegy ezer fiók mellett 7 ezer főt foglalkoztató Takarék Csoportnak, ami az idei fiókbezárások ellenére sem változhatott számottevően.

 

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!