A legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, mely exportképes ágazatok számíthatnak kiemelt kormányzati segítségre. Az intézkedés vélhetően nem független attól az idén meghirdetett stratégiától, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedésével a hazahozott profit érje el az itt működő külföldi tulajdonban lévő vállalatok kivitt profitját. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Várkert Bazárban tartott évnyitóján februárban.
Már a határozat címe sokat elárul arról, milyen céljai vannak a kormánynak: "A hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről". A jogszabály szerint a kormány egyetért azzal, hogy Magyarország versenyképességének megőrzése, illetve annak további erősítése szempontjából kiemelt fontosságú a hazai vállalkozások export részarányának növelése. Ennek érdekében a kormány Nemzeti Exportstratégiát fogad el, amelyet a külügyminiszternek azonnali hatállyal közzé kell tennie a kormányzati honlapon.
A miniszterek meghatározták azokat az ágazatokat, amelyek kiemelt figyelmet kapnak a stratégia végrehajtása során:
- egészséggazdaság
- élelmiszergazdaság
- építésgazdaság
- mezőgazdaság
- kreatív ipar
Utóbbiról érdemes külön szólni, ugyanis a kreatív ipar alatt a divat- és designtevékenységet értik. Közismert, hogy Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel - az idegenforgalom mellett - ezen a területen is komoly befolyással bír, erről részletesen a hvg írt korábban.
Ami a többi ágazatot illeti, az egészséggazdaságon belül az orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, a traumatológiai implantátumok és radiológiai termékek, a biotechnológia és a gyógyszeripar élvez megkülönböztetett figyelmet a jövőben. Az élelmiszergazdaságban a hús- és baromfi termékek, valamint a zöldség-gyümölcs tartósítóipari termékekre jut több. Az építésgazdaságon belül a mérnöki szolgáltatások, innovatív építőipari megoldások kerülnek kivételezett helyzetbe, a mezőgazdaságon belül pedig a szaporítóanyag, a mezőgépgyártás és az agráfinformatika.
A nagy célok érdekében a külügyminiszternek - az innovációs és a pénzügyi tárca vezetőjével közösen - idén június 30-ig kell kidolgoznia a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak támogatásával kapcsolatos kormányzati támogatási eszközrendszer részleteit, továbbá fel kell mérni a forrásigényt és a középtávú költségvetési keretek figyeleme vételével az ütemezést is ki kell alakítani.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
A szerteágazó feladatok sorában a különböző hatósági engedélyek, tanúsítvási eljárások egyszerűsítése is megtalálható. Izgalmasnak, további vitákra okot szolgáltatónak tűnik az az intézkedés, amelyik a felsőoktatási kapacitások vizsgálatára vonatkozik, azok exportot támogató képességei szempontjából. Ezek alapján ki kell dolgozni a felsőoktatás és a vállalkozások közötti koordinált exportpiaci fellépés programját. Egyelőre nem látni világosan, hogy az egyetemek hogyan tudják segíteni az export bővítését, milyen elméleti és gyakorlati struktúraváltás következik a kormány legújabb exportstratégiájából.
A határozat alapján arra is számítani lehet továbbá, hogy átalakul a külkereskedelmi célú finanszírozás állami rendszere. A külügyminiszternek és a pénzügyminiszternek ugyanis meg kell vizsgálnia a Magyar Export-Import Bank Zrt. kezelésében lévő tőkebefektetési alapok valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság tanácsadási alap hatékonyságát, és amennyiben szükséges, javaslatot kell tenni a működési elvek módosítására. Ez általában nem szokott jót jelenteni a nevesített intézmények számára, jellemzően összevonásokkal, átalakulásokkal, megszűnésekkel járnak az ilyen intézkedések.
