Szerdán a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 3,15 százalékkal, a technológiai papírok mozgását követő Nasdaq Composite index 4,08 százalékkal, a részvények szélesebb körét felölelő S&P-500 index pedig 3,29 százalékkal gyengült zárásra, ami az mind az idei évre, mind történelmi távlatban az egyik legnagyobb zuhanása volt pontértékben a piacoknak. Az esést sok szakértő az amerikai jegybank, a Fed szigorodó kamatpolitikájával magyarázza, nem véletlenül hangoztatta Donald Trump elnök a zuhanás után, hogy szerinte megőrült a Fed.
Az amerikai nyitás az európai és a magyar piacot is komoly nyomás alá helyezte, és jelentős gyengülést láthatunk a tőzsdéken. A magyar piac közel két százalékos veszteséggel nyitott, igaz az első pofon után enyhe emelkedést láthattunk. Az OTP árfolyama 2 százalékkal gyengült, míg a Mol 2,3 százalékkal került lejjebb. Ennél kisebb eséssel úszta meg a nyitást a Richter (0,9%) és a Telekom (0,8%).
A legfontosabb európai börzék közül a német és a francia piac is 1,5 százalékos veszteséggel nyitott, igaz, ott is enyhe emelkedés következett a kezdést követően. Hasonló a helyzet Londonban is.
Örömteli, hogy a forint nem esett, sőt, a reggeli órákban még erősödött is az euróval szemben. Igaz, volt is honnan, hiszen szerdán már hatott rá a piaci bizonytalanság, és napközben 324,30-ról 326-ig gyengült. A csütörtök reggeli kereskedésben a forint kurzusa a 325-ös szint alatt volt.
Noha a magyar befektetői kultúra nem túl fejlett, hiszen viszonylag kicsi azok aránya, akik a befektetéseiket közvetlenül tőzsdei termékekbe helyeznék, a piaci mozgások jóval szélesebb körre hatnak. A magyarok megtakarításainak egy jelentős része ugyanis közvetve részvényekben pihen, még ha ezzel sokan nem feltétlen vannak tisztában. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) nyári jelentése szerint például az alapokban lévő vagyon május végén 6253 milliárd forintot tett ki. Ennek egy része persze kötvényekben, és pénzpiaci eszközökben van, de azok, akik részvény, vegyes, vagy abszolút hozamú alapokba fektetettek, jó eséllyel fognak azzal szembesülni, hogy invesztíciójuk értéke a következő napokban csökken.
Bár értékét tekintve ettől elmarad, átlagos kitettségben valószínűsíthetően nagyobb az önkéntes nyugdíjpénztárak részvény vagyona. Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak az év első felében 1304 milliárd forintot kezeltek, így az ilyen megtakarításokkal bíró befektetők is gyengébb hozamokkal számolhatnak, ha a mostani esés tartós lesz.
Ez utóbbi egyébként nagy kérdés, amit, ha valaki meg tud fejteni, az komoly vagyonra tehet szert. A tőzsdei korrekciót ugyanis régóta várták a piacok, ami a tengerentúlon szerdán meg is érkezett. Az amerikai részvények esetében több szakértő is annak a véleményének adott hangot, hogy túlvett a piac, és a papírok túlértékeltek. Ugyanakkor figyelembe véve az amerikai gazdaság 4 százalék körüli robogását, nem teljesen indokolatlan a tőzsdék erős helyzete.
Teljesen más ugyanakkor a helyzet az európai és a régiós piacokkal. Ezek ugyanis idén teljesen elváltak a Wall Streettől, és finoman szólva is alulteljesítők voltak. Példának okáért a német Dax az év eleje óta 9,3, míg a londoni FTSE mutató 7 százalékkal gyengült. Nem sokkal jobb a helyzet Közép-Európában sem, hiszen Prága ugyan minimális pluszban van az idei évben, de a BUX 6,5 míg a lengyel WIG mutató 10 százalék feletti esésben van január 1. óta.
A szakértők az ilyen turbulens piaci helyzetekben általában azt javasolják, hogy a befektetők mérlegeljenek, és csak olyan pénzeket helyezzenek erősen kockázatos eszközökbe (részvényekbe), amelyek többéves időtávon sem szükségesek. 3-5 év alatt ugyanis az esetek döntő többségében a vállalt plusz kockázat megtérül, míg rövid távon, ahogy a fenti példa is mutatja könnyen lehetne veszteséges időszakok.
Olvassa el laptársunk, a privatbankar.hu elemzését is: Összeomlott Amerika, zuhan a Konzum, mi történik?
