Az inzulinrezisztencia ma már egyértelműen a modern társadalom egyik leggyakoribb betegségének tekinthető, hiszen nem csak a genetikai hajlam lehet a ludas, egyre gyakrabban fordul elő azok körében, akik sokszor stresszelnek és/vagy nem figyelnek oda egészségükre.
Az inzulinrezisztencián alapvetően a szervezet cukoranyagcseréjének a betegségét értjük, ami rendkívül változatos, gyakran súlyos következményeket vonhat maga után. Sajnos ilyenkor a szervezet legfőbb energiaforrása, illetve a teljes energiaellátási lánca kerül veszélybe, ezért sajnos tekinthetünk úgy rá, mint a cukorbetegség egyik előszobájára, amire gyakran valamilyen társvizsgálat során derül csak fény. Vagy akkor sem, hiszen általános jelenség, hogy sokáig rejtve marad az olyan tünetek megjelenéséig, mint például az állandó éhségérzet, a fokozott fáradtság, a túlsúly, a menstruációs zavar vagy a meddőség.
Azt már korábban is kimutatták, hogy a polifenolban gazdag bogyós gyümölcsök fogyasztása igen hatékony táplálkozási segítség több, úgynevezett kardiometabolikus kockázati tényező (elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírszint együttes fennállása) javításában a felnőtteknél. Az eddigi vizsgálatokból azonban hiányzott az inzulinrezisztenciára való összpontosítás.
Egy új amerikai kutatás most bebizonyította, hogy napi körülbelül 32 gramm fagyasztva szárított (liofilizált) szamóca fogyasztása 12 hét során csökkentette az inzulinrezisztenciát, javította a szénhidrát anyagcsere-mutatókat és csökkentette az összkoleszterin-szintet a cukorbetegséget megelőző állapotban élő embereknél – írja a sciencedirekt.com.
Ehhez a kutatók a Nevadai Egyetem Orvostudományi Karának endokrinológiai ambulanciáján végezték el a vizsgálatot, amelyben kontrollált (eper nélküli) időszakot váltogattak fagyasztva szárított eperfogyasztásos időszakokkal, és közben folyamatosan figyelték a glikémiás indexet (egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége) a prediabéteszes felnőtteknél.
Nos, a szamócás időszak szignifikánsan javította a glikémiás kontrollt (ezek olyan mutatók, amelyek a cukorszint részletes értékei) és az összkoleszterin szintjét az eper nélküli időszakhoz képest. Ez már csak azért is jó hír, mert becslések szerint a lakosság több, mint harmadát érintheti a cukorbetegséget megelőző állapot, az inzulinrezisztencia.
Előnyben a piros bogyós gyümölcsök
A piros bogyós gyümölcsök (áfonya, eper, szeder, ribizli, gránátalma, málna) egyébként is rendkívül fontos szerepet játszhatnak az inzulinrezisztencia természetes kezelésében, hiszen alacsony kalóriatartalmú, tápanyagban gazdag táplálékok, amely rostok és étrendi bioaktív polifenolok kiváló kombinációját tartalmazzák.
A polifenolok olyan növényi eredetű másodlagos anyagcseretermékek, amelyek legfontosabb tulajdonsága az az antioxidáns hatás, amivel képesek a szervezetünkben lévő ártalmas szabad gyökök semlegesítésére.
Azonban a népszerű bogyós gyümölcsök közül eddig csak az áfonyát és az epret vizsgálták az inzulinrezisztencia kockázatkezelésben kifejtett hatása miatt. De míg az eredmények igen ígéretesek a különböző típusú kardiometabolikus kockázatú felnőtteknél, kevés olyan adat állt rendelkezésre, amely a prediabéteszes és inzulinrezisztenciában szenvedő felnőtteket célozná meg e gyümölcsök beépítésével az étrendjükbe.
A mostani vizsgálatnál épp náluk két különböző diétás eper adaggal (napi egy, illetve két és fél adag) kísérleteztek – és a kutatás során szignifikáns javulást tapasztaltak az éhgyomri inzulin és az inzulinrezisztencia terén felnőtteknél a napi két és fél adag szamóca pótlásával négy héten belül.
Inzulinrezisztencia étrend
Tehát az epret igen hasznos beépíteni az úgynevezett inzulinrezisztencia étrendbe, amely segítséget nyújt abban, hogy a szervezetbe kerülő szénhidrátot a sejtek az inzulin által hatékonyabban tudják felvenni és hasznosítani, ezáltal javuljon a szénhidrát-anyagcsere. Az IR-diéta egyébként magában foglalja a mediterrán étrend alapelveit is, amiről régóta köztudott, hogy remek egészségvédő hatása van.
A diéta célja, hogy hozzáadott cukor kerülésével, a lassan felszívódó szénhidrátokkal és a napi többszöri kisebb étkezésekkel kevesebb inzulint termeljen a szervezet, amivel elkerülhető a vércukorszint leesés.
Az inzulinrezisztencia diéta irányelve szerint naponta legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt, amiből hozzávetőlegesen 3-4 adag zöldség és 1-2 adag gyümölcs. Ebbe nagyszerűen bele lehet illeszteni a polifenol-tartalmúakat is, mint például az epret.
Az inzulinrezisztenciát egyébként más natúr módszerekkel is érdemes megtámogatni, nehogy cukorbetegséggé alakuljon át. Egyesek akár így is ki tudnak lépni ebből az állapotból. Pár természetes jótanács:
- kerülni kell az ultrafeldolgozott élelmiszereket, amiben rengeteg hozzáadott cukor van
- gyógynövények és fűszerek használata, köztük főleg a görögszéna, a kurkuma, a gyömbér és a fokhagyma segíthetnek a vércukorszint megtartásában és az inzulinérzékenység növelésében
- 2-4 gramm myo-inozitol fogyasztása jelentősen csökkenti mind a rövid, mind a hosszú távú vércukorszintet. Megtalálható a friss gyümölcsökben és zöldségekben, kiemelkedik a sárgadinnye, a citrusfélék, a bab, a zöldborsó, a gabona- és dióélék
- zöld tea és almaecet fogyasztása: számos tanulmány szerint mindkettő jelentősen csökkenti az éhgyomri vércukorszintet és növeli az inzulinérzékenységet
- étrendkiegészítők használata: a króm, a magnézium, a berberin és a resveratrol remek hatással vannak az IR-re.
