A 2026-os év költséges volt a közösségimédia-platformok számára. Március óta a YouTube és a Meta, az Instagram és a Facebook anyavállalata több perben is megegyezett vagy kifizetett több mint 17 milliárd dollárt, mert gondtalanul jártak el. Ugyanis platformjaikat szándékosan úgy tervezték, hogy a gyerekeket behálózzák és félrevezették a közvéleményt a biztonságról és az adatvédelemről.
Ausztrália az elsők között volt, amely 2025 decemberétől betiltotta a 16 év alatti gyermekek közösségi médiában való részvételét, amit nem sokkal később követett az Egyesült Királyság is. A kiskorúak közösségi platformokról való kitiltását jelenleg több mint 20 ország alkalmazza Görögországtól az Egyesült Arab Emírségeken át Kanadáig. A javasolt és elfogadott tilalmak, a korhatár és annak ellenérzési módszerei, valamint a szülői beleegyezés szabályai országonként eltérőek. Jelenleg is több ország – köztük az európai uniós államok – fontolgatja a különböző platformok korlátozását, ami főként a Snapchat-re, a YouTube-ra, a TikTokra, az Instagramra, a Facebookra és az X-re vonatkozik.
Ezek a tilalmak nem feltétlenül csak a kiskorúak mentális egészségügyi védelmét szolgálnák. Van, ahol politikai aggodalmak, vagy a fiatalok magánéletének védelme is motiváló erő.
A kérdés csak az, hogy vajon ezek a tiltások megoldást jelentenek-e a fiatalok mentális egészségügyi problémáira? Egy digitális média és marketing professzornak a The Conversation-ban megjelent cikke mennyire szkeptikus, hogy a tiltások meghozzák-e a várt eredményt.
Fotó: DepositPhotos.com
Mentális egészségügyi aggodalmak
Jonathan Haidt 2024-es, „A szorongó generáció” című könyve óta a közösségi média kritikusai egyre inkább a fiatalok mentális egészségére összpontosítanak. A közösségi média ugyanis megzavarja a gyerekek szociális és neurológiai fejlődését, hozzájárul a szorongás és a depresszió növekedéséhez az alváshiánynak, a figyelem megosztásának, a függőségnek, a magány érzésének, és a perfekcionizmusnak (tökéletességre törekvésnek) köszönhetően.
Egy 2026-os kanadai tanulmány pedig megállapította, hogy a 14-20 év közötti fiatalok több mint 100 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak betegségeket, mint az 50 évvel ezelőtti 14-20 évesek.
A közösségi média és a képernyő előtt töltött idő fokozott használata tovább súlyosbítja a kiskorúak már így is bizonytalan helyzetét. 2021-ben a becslések szerint világszerte a fiatalok 20,5 százaléka tapasztalt kifejezetten szorongásos tüneteket, és a fiatalok 25,2 százaléka számolt be fokozott depresszióra utaló jeleket.
Nem minden rossz
Szakértők szerint a potenciálisan káros anyagok miatt ártalmas függőségekkel (dohány, alkohol, drog) ellentétben a közösségi médiának vannak előnyei is, különösen a tinédzserek számára, akik elszakadtak a helyi közösségektől, és kapcsolatokat szeretnének építeni másokkal, akik hasonló cipőben járnak.
A közösségi média előnye, hogy lehetővé teszi a globális kapcsolódást és a közösségépítést hasonló gondolkodású csoportokkal, és teret biztosít az önkifejezésnek és a társadalmi szerepvállalásnak is. Egy felmérésben, amelyet amerikai tinédzserek körében végeztek, a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy a közösségi média segít nekik abban, hogy kapcsolatban maradjanak a barátaikkal.
De van, amivel rombol
Az ausztrál közösségi média betiltásának korai bizonyítékai azt mutatják, hogy a gyerekek rátalálnak a megkerülés megoldásaira: a 12-15 éves gyerekek nagyjából 61 százaléka továbbra is hamis személyazonosító okmányokkal, megváltoztatott megjelenéssel, virtuális magánhálózatokkal vagy VPN-ekkel fér hozzá a platformokhoz, annak ellenére, hogy több millió fiókot letiltottak. Valójában ez annyira elterjedt, hogy a brit törvényhozók a fogyasztói VPN-hozzáférés korlátozását vitatják.
Néhány ország – például Ausztrália – a platformoktól megköveteli, hogy maguk dolgozzanak ki módszereket a felhasználók életkorának ellenőrzésére.
De a kiskorúak egy része ezeket kijátssza: a biometrikus korbecslő technológiát fotómanipulációs szoftverekkel, hírességek fotóival, öregítő sminkkel. Sőt, idősebb ismerőseiket és szüleiket veszik rá a „szelfi tesztek” elvégzésére. Mások egyszerűen manipulálják a születési évüket a regisztráció során, vagy a felnőtt családtagok fiókjaira támaszkodnak.
Ausztrália jelenleg a bírságok felemelését tervezi azokkal a közösségimédia-platformokkal szemben, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. Ugyanis a korlátozott platformokon fiókkal rendelkező gyermekek 70 százaléka továbbra ott maradt a felületeken, és a 10-15 éves ausztrál tinédzserek több mint 80 százaléka továbbra is gyakran használja a közösségi médiát.
A korlátozások bevezetésével és betartatásával kapcsolatos aggodalmakon túl egyes politikai döntéshozók amiatt is aggódnak, hogy a teljes tiltások egyes gyerekeket arra ösztönözhetnek, hogy még kockázatosabb online terekbe vándoroljanak.
Akkor mi lenne a megoldás?
A digitális média professzor rámutat: nincs meggyőződve arról, hogy a közösségimédia-platformok betiltása hatékony megoldást jelentene a fiatalok mentális egészségügyi válságára. Ez ugyanis összetett feladat, amelyhez emberek, szervezetek és erőforrások összefogására van szükség.
„Úgy vélem, a gyerekek mentális egészségét jobban szolgálná, ha a kormányok alapértelmezett biztonsági előírásokat érvényesítenének a közösségimédia-platformokon, ahelyett, hogy teljes körű tiltásokat vezetnének be. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű biztonsági és adatvédelmi beállítások alapértelmezés szerint működnének, így a platformon még mindig jelen lévő kiskorúak védve vannak. Például a fiókok alapértelmezés szerint nem lennének kereshetők, így a felhasználóknak szándékosan kellene profilmódosítást végezniük ahhoz, hogy olyan emberek is megtalálják őket, akiket a való életben nem ismernek” – mondja a szakértő.
Az alapértelmezett biztonsági szabványok korlátozzák a manipulációt, az algoritmikus szűkítést és más függőséget okozó mechanizmusokat is, amelyek pszichológiai károkat okozhatnak a veszélyeztetett populációkban, például a fiatalokban.
Az ENSZ mindeközben azt javasolja, hogy a gyerekeket is vonják be a párbeszédbe arról, hogy mi a legjobb nekik online. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy 12 éveseket neveznek ki a szabályozó hatóságok élére. De a fiatalok visszajelzései arról, hogy mi érdekli őket, mit nyernek az online jelenléttel, és mi nehezíti meg számukra, hogy levegyék a tekintetüket a képernyőről, olyan változtatásokat eredményezhetnek a közösségimédia-platformokon és az oktatási programokban, amelyek segíthetnek a fiataloknak a biztonságosabb online jelenlétben és az egészséges egyensúly fenntartásában.
Az Európai Unió még csak rákészül
Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social digitális ügynökség társalapító-ügyvezetője hasonlóan látja a helyzetet annak kapcsán, hogy az Európai Unióban felmerült szabályozás szerint 13 éves kor alatt a gyerekek egyáltalán nem rendelkezhetnének önálló közösségimédia-fiókkal, 13 és 15 év között pedig csak szülői felügyelettel használhatnák ezeket a felületeket.
„A biztonságosabb működéshez többféle eszköz kombinációjára lehet szükség. Ilyen lehet a napi használati idő korlátozása, az értesítések kikapcsolása iskolaidőben, az esti használat visszaszorítása, a lájkok számának elrejtése vagy a szépségfilterek korlátozása a fiatal felhasználóknál” – mondja Forgács, aki szerint a cél ezért nem feltétlenül a közösségi média teljes száműzése a fiatalok életéből.
A Be Social kétévente készülő, utoljára 2025-ben készített felméréséből az derült ki, hogy a magyar tinik többsége a közösségimédia-platformokról tájékozódik a világ dolgairól: Instagram (75,87 százalék), Facebook (69,47 százalék), TikTok (69,28 százalék) és YouTube (57,63 százalék). A tinikre jellemző, hogy nem adnak meg magukról valós adatot a közösségi médiában (49,03 százalék), és hogy több profiljuk is van (38,62 százalék), akár olyan is, amit alig valaki ismer (36,32 százalék). A fiatalok közel fele (49,19 százalék) élt már át zaklatást a közösségi médiában, minden 10. (11,83 százalék) többször is. A megkérdezett válaszadók felétől (50,71 százalékuktól) kértek már erotikus fotót chatben, 8,81 százalék küldött is.
„Tudatosan, közösen kialakított szabályok mentén élhető socialmédia-használat a legjobb megoldás” – véli a BeSocial digitális ügynökség társalapító-ügyvezetője.
Ilyen családi szabály lehet például, hogy a telefon nem kerül az asztalra vacsora közben, miközben meghatározott időben a fiatal használhatja a közösségi felületeket értelmes tartalmak fogyasztására vagy akár tanulásra is. Forgács szerint ezeket kell először saját körben megtenni, és nem várni azt, hogy majd a szolgáltató, vagy a jogalkotó ezeket megoldja helyettünk. Már csak azért sem, mert hogy most a social médiáról beszélünk, de a mesterséges intelligencia megjelenése a fiatalok életében talán egy ennél még nagyobb falat, amivel valamit kezdeni kell.
