Senki nem védi meg a gyerekeket a közösségi médiától, és a kormány sem fogja

„Az erotikus képek kérése gyakori a 18 év alattiaknál. Több mint 47 százalékuktól kértek már ilyen fotót, és tízből heten küldtek is” – áll a BeSocial magyar fiatalok körében végzett idei felmérésében. Nem csoda, hiszen egy friss vizsgálat is arra jutott, hogy az Instagram 47 tiniknek szóló biztonsági intézkedése közül 30 teljesen hatástalan.

– Sok lánnyal csináltad ezt? Vagy kivételes vagyok?
– Kivételes vagy, mert kislány vagy.

Ez a párbeszéd pedig egy felnőtt férfi, és egy 13 éves lány álprofilja között zajlott egy magyar kísérlet során. Az álprofil négy évvel ezelőtti megrázkódtatásairól az ötletgazda, Pósa Lilla szexuálpszichológus részletesen beszélt az Mfornak. 

Francia virtus

A gyerekek közösségimédia-használatának veszélyeire világszerte reagálnak a kormányok több-kevesebb sikerrel. A nemzetközi sajtóban az ausztrál szabályozásnak volt a legnagyobb visszhangja, ami december 10-én lép hatályba. Ez azonban csak arról szól, hogy a közösségimédia-szolgáltatóknak, amelyek 16 év alattiaknak is engedélyezik a regisztrációt, 49,5 millió ausztrál dollárt (jelenlegi árfolyamon 10,9 milliárd forintot) kell fizetniük. Miután a Google perrel fenyegette meg az ausztrál kormányt, úgy döntöttek, hogy a YouTube-ra nem fog vonatkozni a törvény.

Az Európai Unióban elsőként a görög kormány korlátozta a közösségi média használatát 15 éven aluliaknak, de a gyakorlatban ez sem tűnik hatékonynak. A szülők egy kormányzati fejlesztésű alkalmazást telepíthetnek a gyerekekek telefonjára, ami blokkolja a bejelentkezést a platformokra, de a telepítés nem kötelező. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő dán törvényhozás napirendjén is szerepel egy kiskorúak részére szóló korlátozás. Dániában a tízévesek többségének van közösségimédia-fiókja, 13 éves korukra pedig szinte mindannyian regisztrálnak valamelyik platformra.

A német társadalom 70 százaléka támogatja, hogy a 16 éven aluliak ne férjenek hozzá a közösségi médiához. „Széleskörű vita van arról, használhassák-e a kiskorúak a közösségimédia-platformokat. A német szövetségi kormány egyelőre egy szakértői bizottságot állított fel a kiskorúak védelmének vizsgálatára. A folyamat egy évig tart, addig nem várható korlátozás, vagy tiltás” – mondta az Mfornak Sebastian Meineck, a Netzpolitik szakértője. A tiltás mellett több német miniszter is állást foglalt.

A korlátozás leghangosabb európai szószólója Emmanuel Macron. A francia elnök évek óta visszatérően bírálja az Európai Unió vezetőit, mert a közösségi rendeleteket hatástalannak tartja. Macron szerint a 11 éven aluli gyerekeknek nem szabadna okostelefont adni, a 15 év alattiaknak pedig megtiltaná a közösségi média használatát. Az elnökkel a digitalizációért felelős miniszter, Clara Chappaz is egyetért, sőt, szerinte egész Európában meg kellene tiltani a gyerekeknek a közösségi média használatát. „Nem engedhetjük meg, hogy algoritmusok neveljék fel a gyerekeinket, és megmondják nekik, mit lássanak, hogyan nézzenek ki” – mondta a La Tribune-nek.

A techóriások kifogtak az EU-n

A közösségi média betiltása azután lett a francia elnöki napirend része, hogy egy hét családból álló szervezet szerint a gyerekeik a TikTokon látott tartalom hatására követtek el öngyilkosságot. A TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásairól egy jelentést is készítettek, ami egy hónapja óriási port kavart a francia közéletben. A tiltás társadalmi támogatottsága ennek hatására ugrott meg az utóbbi hetekben.

Macron fő aggálya, hogy a techóriásoknak már tavaly február óta meg kellene felelniük az Európai Parlament digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének (DSA), és ezt senki nem tartatja be. A DSA egyik szándéka az volt, hogy rákényszerítsék a platformok üzemeltetőit a tartalom hatékonyabb moderálására. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján ez nem sikerült: az Amnesty International úgy látja, hogy az önsértést ábrázoló videók ugyanúgy terjednek a gyerekek körében, mint a DSA hatályba lépése előtt. A Molly Rose Alapítvány vizsgálata szerint a TikTokon tíz önkárosítással kapcsolatos videó közül egyet legalább egymillióan kedveltek, az Instagramon pedig minden ötödik ártalmas videó érte el a 250 ezer reakciót. 

A Meta és a ByteDance egyaránt azt állítja, hogy nem engedik terjedni az öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos tartalmakat, ezek 99 százalékát pedig még jelentés előtt eltávolítják. A gyakorlatban viszont sok gyerek találkozhat például pengével pózolós képekkel. Egy dán kutatócsoport 85 önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos képet tett közzé az Instagramon 13 éves gyerekek profiljairól, és egyiket sem távolították el, sőt, az algoritmus segítette ezek terjedését. A Meta szakértői csoportjának korábbi tagja, a dán Lotte Rubæk arról beszélt: a cég járulékos veszteségnek tekinti az öngyilkos gyerekeket a minél nagyobb profit felé vezető úton, a kilépése óta pedig tovább romlott a helyzet. A TikTok videókat ajánló algoritmusával kapcsolatban az Amnesty International is hasonló következtetésre jutott.

Az önkárosítást ábrázoló tartalmak szűrésében a YouTube tűnik a leghatékonyabbnak. A videómegosztó portálnál a mesterséges intelligencia mellett emberek is dolgoznak a videók moderálásán. Arra is ügyelnek, hogy az önsértésre utaló, módosított keresőszavakat kiszűrjék.

Meineck szerint a közösségimédia-oldalak elérésének tagállami korlátozása nem lehetséges az európai jog (DSA) elsőbbsége miatt, és ezt a Bundestag képviselői is tudják. A gyerekek életkor-ellenőrzése a GDPR-ba is ütközhet, hiszen ehhez a személyi igazolványuk adatait harmadik félnek kellene kiadni. Az Európai Bizottság szóvivője, Thomas Regnier azonban elmondta: a Bizottság nem dolgozik a közösségi média korlátozásán gyerekek számára, ennek a szabályozását tagállami hatáskörnek tekintik.

„Az uniós tagállamok korlátozó, tiltó intézkedései vékony jégen állnak, és jogi szempontból kis eséllyel lehetnek sikeresek. Ezeket az intézkedéseket inkább populistának, mint építőnek látom. A gyermekvédelemmel foglalkozó médiaszakemberek hosszú ideje beszélnek arról, hogy a hírfolyamok függőséget okozó kialakításán kellene változtatni, és megakadályozni, hogy idegenek kapcsolatba léphessenek a kiskorú felhasználókkal” – mondta az Mfornak Meineck. 

Fékek és ellensúlyok nélkül

„Felnőtt, akár ötvenes-hatvanas, házas, családos férfiak is írtak. Például egy nagypapa, akinek nemrég született unokája. Szinte kivétel nélkül mindenki azonnal képet, videót akart kérni rólam, vagy a szobámról, kérdezgették, hogy volt-e már pasim. Fürdeni hívtak, és azt akarták, hogy bekapcsoljam a kamerát.”

Pósa Lilla az egykori 168 Óra újságírójaként regisztrált egy 13 éves lány fényképével a Facebookra, mielőtt cikket írt a témáról. A kísérlet idejére kitalált lány, Evelin képét egy ingyenes fotó-adatbázisból töltötte le, a Facebook azonban ezt nem ellenőrizte. Evelinnek hamarosan megjelent a hírfolyamában a Jelölj, lájkolj, ismerkedj! nevű csoport, ő pedig belépett, és megkérdezte a tagoktól, kivel tudna beszélgetni. Az álprofil még aznap éjjel bekerült egy nagyobb csoportba, másnap pedig 147 jelölésre és húsz-harminc üzenetre ébredt.

Az érdeklődők között volt, aki azt kérdezte, mi van rajta, mikor van egyedül otthon, volt-e már fiúval és érkezett nyílt szexuális felkérés is. Más az önkielégítéséről számolt be részletesen, vagy feleségül kérte Evelint. A legtöbb férfi álprofillal próbálkozott: egyikük 25 évesként mutatkozott be, később derült ki, hogy 56 éves. Előfordult, hogy Evelin elutasította a jelentkezőt, és erre agresszív reakciót kapott. Miközben a 13 éves lány profiljával napokig, hetekig kapcsolatban maradt ezekkel az emberekkel, Pósa semmilyen biztonsági intézkedést nem tapasztalt a Facebook részéről.

„Nagyon megterhelő volt, hogy egy nap akár 100-120 jelölést is kaptam, és sokan a lány határaira tekintet nélkül írtak. Gyakran próbálták manipulálni őt, például azzal, hogy bevezetik a felnőttek világába. Ez nagyon veszélyes, hiszen a gyerekek ösztönösen meg akarnak felelni a felnőtteknek, ezért könnyen behálózhatják őket. Volt, aki húsz-harminc percenként hívogatott, éjjel-nappal egyaránt” – emlékezett vissza a kísérletre a pszichológus. 

Hatékony megoldásnak azt látná, ha az üzemeltetők egy program segítségével figyelnék, kik jelölnek be kiskorú lányokat a közösségimédia-platformokon.

A BeSocial 2023-as felmérése szerint a fiatal magyar lányok többsége élt már meg zaklatást a közösségi médiában. Úgy tűnik, hogy ezzel szemben a rendpárti hozzáállás nem hatékony: az Interpol főtitkára, Jürgen Stock arról beszélt, hogy a gyerekek online kizsákmányolásának terén egy egyre növekvő jéghegy csúcsát látják.

Paris Hilton és Kim Kardashian nyomában

Az amerikai Kiberbiztonság a Demokráciáért kutatása során azt tapasztalta, hogy az Instagram algoritmusa ösztönzi a felhasználókat, hogy szexuális jellegű videókat tegyenek közzé a nagyobb nézettség és a több reakció érdekében. Tekintve, hogy Paris Hiltont és Kim Kardashiant is kiszivárgott szexvideók tették világszerte ismertté, és számtalan valóságshow-szereplő szerzett nevet a pornóiparban, sok gyerek választhat hasonló eszközt a népszerűség eléréséért. A gyerekeket érő ártalmakat nem lehet kiküszöbölni a regisztráció korlátozásával: virtuális magánhálózat (VPN) segítségével önállóan is megkerülhetnek egy állami korlátozást. 

„A legfontosabb, hogy a gyerekben tudatosítsuk, hogy az online térben nem mindenki az, akinek mutatja magát. Akár néhány óra chatelés után is elküldhetik a magukról készített szexuális tartalmú képeket annak, akiben megbíznak. Az intim képekkel történő visszaélés a budai elitgimnáziumtól a zsákfaluig bárhol, bárkivel megtörténhet, sőt, felnőttekkel is gyakran előfordul” – mondta az Mfornak Csalár Dorina, az Internet Hotline jogsegély-szolgálat osztályvezetője. 

Pósa szexuálpszichológusként úgy látja, a digitális és szexuális nevelést már óvodás kortól el kellene kezdeni. „A mai gyerekek szinte már okostelefonnal a kezükben születnek. Nyolcévesen is belefuthatnak pornográf tartalmakba az interneten, akár véletlenül is, hiába van ott a kezdőoldalon a kérdés, hogy elmúltál-e már 18 éves” – mondta az Mfornak. Az edukációt a szülők, nagyszülők, óvónők, tanárok, és a védőnők, gyerekorvosok irányába is fontosnak tartja. „Kiskapu mindig lesz, de ha tudják, milyen jelekre figyeljenek, és hogyan kommunikáljanak erről a gyerekkel, akkor ez nem lesz tabu. Így hamarabb észre lehet venni a hasonló eseteket, és a gyerekek megtanulják, hol vannak a határaik, és miről lehet, illetve nem lehet beszélni idegenekkel” – tette hozzá.

Csalár szerint is fontos kérdés, mennyire bízik a gyerek a szülőben, tud-e szólni, segítséget kérni, ha bajba kerül. „A bizalmat pici kortól kezdve kell kiépíteni a gyerekkel. Meg kell tanítani nekik, hogy kiben bízhatnak, mikor kell nemet mondani, ki és hol érintheti meg, és mikor kell szólni a szülőnek” – mondta.

A BeSocial ügyvezetője, Forgács Mariann közösségimédia-szakértő is arról beszélt az Mfornak, hogy nem háríthatjuk a felelősséget 100 százalékban a platformok üzemeltetőire. Kiemelte a szülők edukációjának fontosságát azzal kapcsolatban, hogy ne töltsenek fel a gyerek beleegyezése nélkül képeket és videókat a közösségimédia-felületekre.

Sok szülő a gyerekére érkező reakciókból, hozzászólásokból merít pozitív visszajelzést, miközben óriási digitális lábnyomot hagy a nevében. A jelenség a közösségi média széleskörű elterjedése előtt is létezett: például, a Topmodell leszek! valóságshow első magyar évadát egy 15 éves lány, Nagy Réka nyerte.

Nem ballonkabátos cukros bácsik – átlagemberek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 óta működteti az Internet Hotline jogsegély-szolgálatot, azóta tartják a kapcsolatot a Metával és a Google-lel is. Az Mforhoz eljuttatott közleményükben arról számoltak be, hogy egy általuk vizsgált, többezer tagú facebookos társkereső csoportban sok 10 év alatti gyerek is volt. „A gyerekek szexuális célú megkörnyékezése jól igazolható a felnőttkorú hozzászólók szexuális utalásokat tartalmazó kommentjei alapján” – írták. Pedig amikor Pósa négy évvel ezelőtt kérdéseket küldött a Metának, az üzemeltető úgy reagált: „számos módszerük van a kiskorúak fiókjainak felkutatására és megszüntetésére”, sőt, „új módszereken is dolgoznak”.

Csalár is látott olyan felnőtt férfi profilt, amellyel nyíltan 12-13 éves partnert kerestek. „Nem mindenki álprofil alatt teszi ezt: van, aki a hétköznapokban is használt profiljáról tesz hasonló megjegyzéseket. A legtöbb esetben teljesen átlagos emberekről beszélünk, akiről nem feltétlen gondolnánk, hogy így működnek. Nem cukros bácsikat, vagy ballonkabátos férfiakat kell elképzelni” – mondta az osztályvezető. A bűncselekmény-gyanús eseteket a rendőrségnek, vagy a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítják. 

A DSA-nek megfelelően a jogsegély-szolgálat közvetlenül, egy külön űrlapon tehet bejelentést az óriásplatformoknak, amit az osztályvezető a korábbiaknál is hatékonyabbnak tart. A Metával jól működik a kommunikáció és az együttműködés: az általuk jelentett tini társkereső csoportot egy-két napon belül eltávolították. „Személyesen is tudunk egyeztetni a Meta, a TikTok, és a Snapchat munkatársaival. Az elmúlt hetekben a DSA miatt keresett meg minket a Telegram is, ami világszerte megfoghatatlan szolgáltató volt. A Telegramon viszonylag sok gyermekpornográf tartalom található, így pedig hatékonyabban tudjuk ezeket jelenteni” – tette hozzá. Ha pedig az üzemeltető nem lép egy kiskorúak számára káros tartalommal kapcsolatban, akkor az Internet Hotline fellebbezni is tud.

Az uniós rendelettel kapcsolatban az osztályvezető is érez elégedetlenséget társadalmi részről, és úgy látja, azon még dolgozni kell. 

A TikToknak fájna legjobban

A BeSocial felmérése szerint a legtöbb magyar tizenéves az Instagramot használja, és ha csak egyetlen közösségimédia-platformot használhatnának, akkor is ezt választanák a legtöbben. Az eredményt alátámasztja a Budapest Park Z-generációs felmérése is, amelyet szintén idén készítettek.

„A 13 év alatti felhasználók pontos arányát nem lehet látni, mert nem regisztrálhatnak legálisan” – mondta az Mfornak Forgács. A felmérésükben azonban azt látták, hogy a 14-25 évesek közel fele nem valós adatot is megadott már magáról.

A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint egy átlagos 13 év alatti gyereknek legalább három közösségimédia-fiókja van. Ez az Európai Unióban is könnyen előfordulhat, hiszen az Európai Bizottság több mint másfél évvel a DSA hatályba lépése után vizsgálja először, hogy a YouTube és a Snapchat hogyan ellenőrzi a kiskorúak regisztrációját.

Gazdasági szempontból a platformok korlátozása egyértelműen a TikTokot érintené a legérzékenyebben. A New York Times 2020-ban arról írt, hogy az amerikai TikTok-felhasználók harmada 14 év alatti lehet. A kiskorúak aránya a YouTube-on nem éri el a 10 százalékot; az Instagramon a felhasználók 7-8, a Facebookon pedig a 4,6 százaléka tartozik a 13-17 éves korcsoportba.

Jelenleg nincs hatályban olyan intézkedés a világon, ami hatékonyan korlátozná a kiskorúak közösségimédia-elérését. Nyomásgyakorlással is csak apró lépéseket lehet elérni: például, a francia kormány kikényszerítette, hogy a TikTok üzemeltetője betiltsa a #SkinnyTok kulcsszó használatát. A minél soványabb testalkatot idealizáló videókat azóta nehezebb megtalálni az alkalmazásban.

Tökéletes megoldás Csalár szerint sincs, a korlátozásokat mindig meg lehet kerülni. „A kulcs az, hogy hogyan nevelünk egy gyermeket, milyen példát lát otthon, a szülők körében, az iskolában, a társadalomban. A szülő hiába mondja a gyereknek, hogy ne nyomkodja a telefont, ha ő is ezt teszi” – mondta az Internet Hotline osztályvezetője.