A Népszava kérdésére tagadta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), hogy a minap kiadott csípőprotézis protokollok célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése lenne. A lapnak adott válaszuk szerint „a kormányzat azzal kívánja elérni, a sorok rövidítését, hogy többletpénzt biztosít, csak idén 5 milliárd forintot – arra, hogy az egészségügyi intézmények fokozzák a teljesítményüket.”
A korábbi években azonban az e célra ajánlott többlet pénzt sem sikerült elkölteni, mivel az a szolgáltatók szerint ez még a műtétek költségeit sem fedezte.
Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportok.
Fotó: Depositphotos
Például meglehetősen diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos részt. Ugyanis az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak.
Két éve, 2023-ban Angliában is megjelent e tárgyban egy szakmai irányelv, abban több százezer beteg dokumentációjának tanulságai alapján arra jutottak, hogy a testtömeg indexet nem szabad beletenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé.
Az idézett kutatás azt is igazolta, a műtőktől a testtömegindexük miatt távoltartott betegek még inkább elszigetelődnek és tovább híznak, és ezzel olyan helyzetbe kerülnek, amelyben már életük megmentése indokolja a műtétet.
Hegedűs Zsolt hozzátette: nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.
Kunetz Zsombor kedden már ugyanebben a témában kidohogta magát:
Hegedűs Zsolt úgy vélte: a most megjelent protokolltól nem lesz átláthatóbb és gyorsabban rövidülő várólista. Többet segített volna, ha az érintett osztályokon, ahol ilyen elektív műtétek zajlanak, azt nézik meg, hogy mennyi beavatkozást végeznek, és ha nem operálnak annyit, amennyire lehetőségük lenne, annak mi az oka. Kevés a szakember, vagy hiányzik a műszer, nincs elég ágy, vagy megfelelő labor.
Egy másik ortopéd-sebész úgy vélte: az új protokoll alapvetően arról szól, hogy miként lehet őket még jobban ellenőrizni, illetve egy hosszú várakozás miatti panasz esetén számonkérni az orvosokat, intézményeket.
