Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, a szakértők már régóta mondják, hogy a magyar egészségügy a saját szemünk láttára lassan elvérzik.
2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be különböző indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon.
Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. Ezekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés erről még nem volt a magyar nyilvánosságban.
Fotó: Depositphotos
A Direkt36 most – a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva – épített egy adatbázist. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:
- A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.
- Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
- Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
- Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
- Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
- A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.
Mint írják: a több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettünk orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkánkat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, kérdéseinkre sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtünk megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz.
A Direkt36 elemzései szerint a legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. Ezek a problémák általában gyorsan megoldódtak, de még ilyen esetekben is előfordult, hogy az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozott az ellátás.
Sok olyan dokumentum van, amely azt mutatja, hogy számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, megbetegedését vagy szabadságolását sem bírja el.
A leggyakrabban akadozó ellátások rangsorát úgy készítették el, hogy megnézték, melyik osztálytípusokban fordul elő a legtöbb bezárás. Kiderült, hogy éppen azt a területet érinti leginkább, ahol nagyon fontos, hogy a betegek idejében kórházba kerüljenek. A stroke-ellátásról van szó, amelynek kapcsán öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt – hogy csak a legelemibb megállapításokat idézzük az összeállításból.
