Miközben a májusi árcsökkenés után júniusban ismét emelkedtek a lakásárak Magyarországon, a panellakások ezúttal lemaradtak a drágulási versenyben – derül ki a legfrissebb Zenga Ingatlan Radarból. A fő kérdés, hogy valóban véget ért-e a panelőrület vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Az előző két évben a panellakások nagyon népszerűek lettek a lakásvásárlók körében, miután az alacsonyabb fenntartási költségek és a jó közlekedési infrastruktúra mellett akkoriban kedvezőbb vételár jellemezte ezt az ingatlantípust. Mindez ideális volt az elsőlakás-vásárlóknak, de a bérleti díjakhoz viszonyított kedvezőbb vételár miatt a befektetők is előszeretettel keresték ezt a lakástípust.
2024 közepe óta mindössze néhány olyan hónap volt, amikor áremelkedés szempontjából nem a panelek teljesítettek a legjobban. Az elmúlt másfél-két év rendkívüli panelár-emelkedése azonban idén érezhetően veszített a lendületéből
– mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
A májusi árcsökkenést követően júniusban országosan több mint 1,8, Budapesten pedig 2 százalékkal emelkedtek a hirdetési árak, de a növekedést ezúttal nem a panelek húzták. A panellakások átlagosan mindössze 0,8 százalékkal drágultak, miközben a téglalakások és a családi házak ára egyaránt 1,9 százalékkal nőtt. Év eleje óta a panelárak gyakorlatilag stagnálnak, és február óta kisebb visszaesések is többször előfordultak.
Éves összevetésben ugyanakkor továbbra is a panellakások áremelkedése a legmagasabb. Egy átlagos panel ma 15 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, míg a családi házak ára 11, a téglalakásoké 10 százalékkal emelkedett. A fővárosban egy panellakás átlagos hirdetési négyzetméterára júniusban 1,26 millió forint, az átlagos vételár pedig 69 millió forint volt – tette hozzá Futó Péter.
Hol mennyibe kerül egy lakótelepi lakás?
A budapesti kerületek között továbbra is jelentősek a különbségek. A legdrágább paneles városrész a XI. kerület, ahol átlagosan 1,52 millió forintot kérnek egy négyzetméterért. Ezt követi a XIII. kerület (1,43 millió Ft/m²), majd a XIV. kerület (1,31 millió Ft/m²). A legkedvezőbb árakkal a XXI., XX. és XVIII. kerületekben lehet találkozni, ahol 1,11–1,14 millió forint körül alakul az átlagos négyzetméterár.
Fotó: Zenga
A fővároson belül az árváltozásokban is jelentős különbségek látszanak. Míg a peremkerületekben – XV., XVII., XX., XXII. – a legutóbbi negyedévben is enyhén felfelé mentek az árak, addig a többi kerületben stagnált vagy enyhén csökkent a panelek átlagára, vagyis a drágább városrészekben már óvatosabban vásárolnak a vevők – mondta Futó Péter.
Vidéken Debrecen a panelpiac csúcstartója, ott 1,06 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár, a megyeszékhelyek közül egyedüliként átlépve az egymilliós határt, jóllehet a kisebb városok közül Siófokon is millió fölötti hirdetési négyzetméterárakra kell számítani.
A 900 ezer és 1 millió közti ársávba befért Székesfehérvár (980 ezer Ft/m2), Szeged (951 ezer Ft/m2), Veszprém (941 ezer Ft/m2), Pécs (940 ezer Ft/m2) és Győr (922 ezer Ft/m2). Ami a legolcsóbb megyeszékhelyeket illeti, Salgótarján (374 ezer Ft/m2), Békéscsaba (547 ezer Ft/m2) és Miskolc (651 ezer Ft/m2) zárja a sort.
Fotó: Zenga
Mindez azt jelenti, hogy aki ma egy átlagos méretű, 50 négyzetméteres, kétszobás panellakást venne, annak vidéken jellemzően 20–50 millió forinttal, míg Budapesten 55–75 millió forinttal érdemes számolnia.
A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a panelek most csak kifújták magukat, vagy valóban lezárult az elmúlt évek látványos árrobbanása. Az alacsonyabb kereslet és a tavalyi magas bázis alapján inkább az utóbbira utalnak a piaci jelek.
