Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.
A válaszadók több mint fele önálló családi házban lakik, arányuk a harmadik negyedévben 56 százalékos volt. Közel ötödük – 19 százalékuk – lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk pedig lakóparki ingatlanban él, 7 százalékos a sor- vagy ikerházat említők aránya.
A K&H biztos jövő kutatása szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.
A válaszadók 75 százaléka a saját lakóingatlanában él,
az arányuk az utóbbi években fokozatosan emelkedett: 2019-ben még 64 százalék volt, egy évvel később 66 százalékot tett ki, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékos eredmény született. Közben a szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalékra esett vissza – vagyis míg korábban a középkorúak majdnem ötöde élt a szülők kezében lévő ingatlanban, addig mostanra csak a nyolcadukra igaz ez. 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor alulmúlja a 2019-ben mért 16 százalékot.
A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá – áll a kutatásban, mely szerint korosztályonként különböző eredmények születtek, hiszen a legfiatalabbak nem vásárolhattak maguknak annyira régen lakást: a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyveneseknek 34 százaléka, az ötveneseknek pedig mindössze a 13 százaléka.
Nemcsak ingatlan vásárlásakor, hanem a már meglévő ingatlanunk átépítésekor, bővítésekor, korszerűsítésekor, vagy akár a benne lévő berendezések cseréjekor is növekszik annak értéke. Ezért érdemes minden évben megnéznünk a lakásbiztosításunk tartalmát, különösen a benne szereplő biztosítási összegeket és fedezeteket – írja közleményében a K&H.
„Éves átvizsgálás hiányában valószínűleg az már nem nyújt megfelelő biztosítási védelmet. Az elmúlt években, jelentősen drágult az ingatlanok újértéke, emellett magasabb lett a lakásban mindennapos eszközök, tárgyak, gépek értéke, melyek esetleges hibaelhárítását a megbízott szakemberek is magasabb költséggel vállalják” – mondja Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: így elkerülhető az akár komoly anyagi terhet is jelenthető alulbiztosítottság.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár heti rendszerességgel megjelenő Mennyit ér az ingatlanom? rovatának cikkeit ide kattintva olvashatja.
