5p

Rozsnyay Viktor és Kun Dániel rendhagyó céget alapított, amely magyar találmányokat karol fel. Nem titkolt szándékuk a fiataloknak, hogy egy-egy fejlesztés, a YouTube példáját követve, dollármilliárdokért keljen el. A magyar ész "elképesztő", már csak profitálni kellene belőle, de itthon senki sem mer kockáztatni. A két fiatal többek közt egy olyan találmányba is befektetett, amelyen a pénzemberek csak viccelődtek az Ecopoly című műsorban. Mfor.hu interjú Rozsnyay Viktorral.

Elképesztő a magyar ész

A kockázathoz való hozzáállás Ön szerint mennyiben pénzkérdés, és mennyiben befektetői mentalitás kérdése? Akinek van miből, könnyebben kockáztat.

Az Egyesült Államokban igen, Magyarországon nem. Itthon az sem mer kockáztatni, akinek lenne miből. Mentalitás kérdése, hogy be mer-e szállni valaki úgy egy vállalkozásba, hogy azt elbukhatja. Nem feltétlen bukja el, de számol ezzel is. Itthon nagyon szűk ez a réteg. Itt mindenki letétet, fedezetet, garanciát akar, akármennyi pénze is van. Itt ez a norma, Amerikában meg nem. A magyar hozzáállással nem lehet sokra vinni.

Ez a hatalmas kockázatvállalás azt is jelenti, hogy magyarországi viszonylatban kiugró pénzeket hozhat majd a cég?

Az esély benne van, igen. A YouTube-ot is két srác hozta létre Amerikában, és utána 1,6 milliárd dollárért eladták a Goggle-nak. Még csak újdonság sem volt benne, csak egyszerűen kitaláltak egy oldalt, ahová mindenki felteheti a videóit. Van Magyarországon olyan technológia, ami megér ennyit? Van. Van, aki kifizet majd érte ennyit? Kiderül.

Mekkora potenciált lát azokban a technológiákban, melyekre rálátása van?

Az ezerből körülbelül ötszázzal lehet valamit kezdeni. Van körülbelül száz, ami százmillió dollár feletti értéket képvisel, és van 20-25 hazai technológia, ami dollármilliárdot ér. Ezek azok, amikről most tudunk.

Melyik iparágban a legkönnyebb befektetőt találni?

Attól függ. Amerikában mindenre lehet partnert találni. Magyarországon, a mi tapasztalatunk szerint, semmire.

Itthon keresnek feltalálókat, lehetőségeket? Ha igen, hol teszik ezt?

Szerencsére nem kell keresnünk a lehetőségeket, azok találnak meg minket. A tizenkét jelenlegi projektünkön kívül körülbelül harminc van talomban, amivel foglalkozni szeretnénk a jövőben. Lehetőségből nincsen hiány, inkább finanszírozóból, aki felkarolja ezeket. Erre jó példa az Ecopoly műsor, ahol feltalálók adhatták elő ötleteiket hat potenciális befektetőnek. Tudomásom szerint, egy ötlet sem valósult meg. Mi viszont két, a műsorban elhangzó ötletbe is befektettünk.

Melyik kettőbe?

Az egyik egy 500 grammos, kis méretű teleszkóp volt, ami egyszerre működött távcsőként, csillagászati távcsőként, és mikroszkópként. A másik pedig egy Riverpower elnevezésű áramtermelő gép, mely a folyók mozgási energiáját alakítja át elektromos árammá duzzasztógátak építése nélkül. Emlékszem, az Ecopolyban még viccelődtek is a zsűri tagjai, hogy lehet, most szalasztanak el egy dollármilliárdot hozó befektetést.

Ön szerint?

Lehet. Majd kiderül…

Melyik projekttől várják a legtöbbet?

Az előbb említettek mellett felkaroltunk egy tűzoltó találmányt is, ami forradalmi, és van egy olyan iGLue nevű szoftverfejlesztésünk, - egy internetkereső, tartalomosztályozó program - ami szintén nagyon ígéretes, pillanatnyilag nincs párja a világon.

Mit tud, amit a Google, Wikipédia nem?

Az iGlue nem csak egy kereső, hanem egy tudástár is egyben. Rendszerezett információt közöl a felhasználóval Wikipédia stílusban, azzal a különbséggel, hogy nem kell elmenni a Wikipédia honlapjára. Akármely internet oldalon képes felismerni neveket, földrajzi adatokat, fogalmakat, melyekről helyben képes enciklopédikus információt biztosítani. Egy Amerikából idelátogató cég területi igazgatója meg is lepődött, hogy az iGlue-t nem egy ötvenfős programozó csapat fejleszti. Egy ilyen áttörő, összetett feladathoz magyar ész kell.

Milyen a "magyar ész"?

Elképesztő. Ha végig néznénk a világtörténelem nagy technikai vívmányain, azt látnánk, hogy jelentős részét magyarok alkották. A kocsigyártástól, a kontaktlencsén át, a számítástechnikáig, szinte minden fontos dologban benne volt egy magyar kéz. Míg Közel-Kelet az olajából profitál, Oroszország a természeti kincseiből, addig Magyarországnak a szellemi tőkéből lehetne ugyanezt elérni.

Ki kezdhet ezzel valamit? Csak nagybefektetők, vagy akár az is beszállhat részvénnyel a cégbe, aki kevesebb pénzt akar megforgatni?

Bárki vehet részvényt cégünkben az amerikai tőzsdén keresztül. Jelenleg nyolcvanöt magyar részvényes van, és hat amerikai. Úgy gondolom, hogy a minimum összeg amit részvény-vásárlásra lehet fordítani hozzávetőleg egymillió forint, de lehet, hogy valakinek ez alatt is megéri.

Optimista számítások szerint mikor láthatnak nyereséget a befektetők?

A gólvonalon átgurult a labda, már csak be kell, hogy csapódjon a hálóba. Reményeink szerint jövő ilyenkor cégünk már nyereséges lesz legalább hat magyar találmánnyal a piacon.

Gábor Fanni

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!