A tárcavezető az AI Summit Budapest 2025 című, a mesterséges intelligencia fejlődését, trendjeit és gyakorlati alkalmazásait bemutató nemzetközi konferencián kiemelte: nemcsak a mindennapi életben, hanem már a reklámokban és a filmekben is megjelent az AI. Szerinte az AI fontosabb lesz, mint az internet, átalakítja az életet, ugyanakkor a logikát nem tudja pótolni, erről nem szabad lemondania az emberiségnek. A miniszter az Európai kihívások, magyar lehetőségek az AI-korszak hajnalán című előadásában kiemelte, hogy az EU súlyos innovációs deficitben szenved fő versenytársaihoz képest.
A Draghi-jelentés alapján a versenyképességi problémák megoldása jelentős beruházásokat igényel, főleg a digitalizáció és az innováció területén, ehelyett mégis a hadiipart fejlesztik – mondta. Kifejtette, az Egyesült Államok jóval nagyobb arányban fektet be produktív eszközökbe, mint az EU. Az uniós cégek súlya az innováció területén egyre csökken, a jövő technológiáira fókuszáló K+F-ben az Egyesült Államok és Kína cégei dominálnak. A kritikus AI-technológiák kutatása területén Kínáé a vezető szerep – mondta. Az uniós AI-ökoszisztéma fejlesztése számos akadályba ütközik, példaként említette a felhő-és adatszuverenitás hiányát, a lemaradást az AI-technológiák kutatásában, a gyenge AI-ökoszisztémát, az elégtelen finanszírozást, a túlszabályozottságot és a drága energiát a jelentős energiafogyasztású adatközpontokhoz. Európa lemaradása a létrehozott AI-alapmodellek számában is kimutatható – mondta.
A fejlesztendő területek közé sorolta a tárcavezető, hogy megoldást kell találni az alacsony digitális intenzitású kis- és középvállalati szektorra, és az innovatív vállalkozások arányának növelésére. Az AI vállalati elterjedtsége alacsony, magasabb arányt kell elérni – mutatott rá. Kiemelte, hogy a kormány két új tőkeprogramot indít, amelyek egyik kiemelt célja a magyar AI-startupok finanszírozása lesz, elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszíroznak majd. A kormány elkészült a magyar AI-stratégia felülvizsgálatával, amelyet a szabályozási környezet változása is indokolt. A magyar stratégia alappillérei megteremtik a versenyképes és biztonságos mesterségesintelligencia-fejlesztés feltételeit – hangsúlyozta Nagy Márton. A mesterséges intelligencia stratégia fókuszában három kiemelt terület áll: az MI a társadalomért, az MI a technológiáért és az MI az üzletért – ismertette.
(MTI)
