Az Országgyűlés kedden délután megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek. Ezzel egy nemzetközileg elismert jogtudós lett Magyarország új államfője. A Tisza Párt frakciója által állított, és ellenjelölt híján sikeresen befutó 73 éves egykori főbíró megválasztásával a bírói függetlenség élő szimbóluma költözhet a Sándor-palotába. Amikor 2009-ben, a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választásakor Baka egy HVG-nek adott interjúban leszögezte, hogy „nem politikusalkat”, aligha gondolta, hogy tizenhét évvel később a sors a legmagasabb hazai közjogi méltóság székébe sodorja.
A katedrától a nemzetközi tárgyalótermekig – Színházi statisztából „filosz”
Annak ellenére, hogy Baka András egész pályafutását a betű szerinti jog és az alkotmányos elvek tisztelete határozta meg, fiatalon egyáltalán nem készült jogásznak. Budapesti pedagógusszülők gyermekeként zenei általános iskolába járt, majd az István Gimnázium fizika-kémia tagozatára iratkozott be, mivel komolyan kacérkodott az elektromérnöki pályával. A matematikával való kínlódásai során azonban gyorsan ráébredt, hogy alkatilag sokkal inkább bölcsész, azaz „filosz”.
A jogi egyetemre való bejutását közvetlenül az érettségi után egy súlyos fertőzés és az azt követő egyéves orvosi kezelés gátolta meg. A kényszerű lábadozás idejét sem töltötte tétlenül: könyvtárosként dolgozott, sőt, izgalmas kitérőként statisztaszerepeket is vállalt a Thália Színházban.
Végül 1978-ban summa cum laude minősítéssel végezte el az ELTE jogi karát, majd az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója lett, ahol a kisebbségi jogok és az emberi jogok témakörére specializálódott. Itt dolgozott együtt Sólyom Lászlóval is, aki ekkor már vezető kutató volt. Bár a későbbi politikai pletykák szoros, kollegiális szövetségről beszéltek, Baka tisztázta, hogy ez csupán legenda: az intézetben alig beszélgettek, és először hosszabban csak 1998-ban, Baka strasbourgi bírói beiktatási fogadásán diskuráltak egymással.
A rendszerváltás hajnalán Baka röviden belekóstolt a gyakorlati politikába: az 1990-es első szabad választásokon a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője lett. Fontos azonban kiemelni, hogy soha nem volt párttag; a mandátumot az első független szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (Tudosz) elnökeként szerezte meg, mivel a párt képviseletet akart biztosítani a szervezetnek.
Országgyűlési székét alig egy év után feladta egy nemzetközi áttörésért. Miután idehaza a politikai alkuk miatt kétszer is elbukott az alkotmánybírói jelölése, megpályázta az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) első magyar bírói székét. Nem bánta meg, hogy elhagyta a Kossuth teret: mint később nyilatkozta, nem politikusalkat, és a parlamentből Strasbourg nélkül is távozott volna. 17 éven át élt és dolgozott Strasbourgban, ahol precíz, doktriner munkájával kivívta kollégái elismerését, akik végül a nemzetközi bíróság szekció-alelnökévé is megválasztották.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Méltatlan eltávolítás és erkölcsi elégtétel: a „Lex Baka” története
Bár több külföldi lehetősége is lett volna, Baka már nagyon haza akart jönni. Úgy érezte, amit a nemzetközi szakmában el lehetett érni, azt elérte, és itthon szeretett volna hasznos lenni. Többszöri próbálkozás után az Országgyűlés végül 2009-ben megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé.
Hatéves mandátumát azonban a 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány radikálisan félbevágta. Baka ugyanis nyíltan és következetesen kritizálta az akkori kormányzati igazságügyi reformokat, a bíróságok függetlenségének csorbítását és a bírák kényszernyugdíjazásának tervét.
A kormányzati válasz jogilag formabontó volt: az Alaptörvény átírásával a Legfelsőbb Bíróságot átnevezték Kúriává, és az új intézmény élére már nem őt nevezték ki – ezzel lényegében személyre szabott jogalkotással, idő előtt eltávolították a pozíciójából.
Baka utódja a Kúria elnökeként Darák Péter, az újonnan alakult Országos Bírói Hivatalnál pedig Szájer József felesége, Handó Tünde lett.
Baka nem hagyta magát: korábbi munkahelyéhez, Strasbourghoz fordult. A nemzetközi bíróság nagykamarája végül kimondta, hogy a magyar állam megsértette a jogait, és rekordösszegű, százezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a kormányt. Ez a győzelem tette őt a kormányzati túlkapásokkal szembeni szakmai ellenállás arcává. A megaláztatások után is a szakmában maradt, és kúriai bíróként folytatta itthoni munkáját.
Hegyi túrák, konszenzus és határozott elvek
A hivatali szigor mögött egy elvi alapokon álló magánember húzódik meg. Baka András határozottan halálbüntetés-ellenes, ami elmondása szerint személyes alapszemléletéből és nemzetközi jogfelfogásából is következik. Nem fél a nehéz közjogi döntésektől, mert hitvallása szerint egy bírónál ez alapvető tulajdonság.
A magánéletében ugyanakkor a legteljesebb konszenzusra törekszik. Pedagógus feleségével két gyermeket neveltek fel – akik szintén a jogi pályát választották –, és a családban sosem alkalmazott véleménykorlátozást. A strasbourgi évek alatt a hegyi túrázás volt a legfőbb hobbija, hazatérése után a sportok közül leginkább az úszás maradt meg az életében.
A sors fintora
Megválasztásának politikai környezete azonban rendkívül viharos. Baka András ugyanis úgy veszi át az államfői tisztséget, hogy elődjét, Sulyok Tamást hasonló körülmények között menesztették most, mint ahogy 2011-ben őt is a Legfelsőbb Bíróság éléről: az Alaptörvény módosításával.
Baka egyébként nyíltan bírálta elődjét, a 24.hu-nak adott interjúban így fogalmazott: „Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát, hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék.
Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását.”
Míg a kormánypárti oldalon azonnal megindult a támadás – politikai részrehajlással és személyes bosszúvággyal vádolva az új elnököt –, Baka nyilatkozatai higgadt, de határozott államfői víziót tükröznek a korrupció elleni harcról és a jogállam helyreállításáról. Legnagyobb kihívása mától az lesz, hogy a mélyen megosztott magyar társadalomban, egy ilyen feszült politikai válság után valóban képes legyen kifejezni a nemzet egységét.
A megválasztást követően Baka András az Alaptörvény előírásainak megfelelően ünnepélyes keretek között, az Országgyűlés nyilvánossága előtt teszi le az elnöki esküt.
Baka András a 8. köztársasági elnök
A teljes jogkörrel rendelkező, hivatalosan megválasztott államfők sorában Baka András lesz a 8. köztársasági elnök a Harmadik Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltása óta. A sort a köztársaságot kikiáltó Szűrös Mátyás nyitotta meg ideiglenes megbízottként, akit a rendszerváltás utáni első, két ciklust is kitöltő elnök, Göncz Árpád követett 1990-2000 között. Utána Mádl Ferenc (ő egyébként Magyar Péter miniszterelnök keresztapja és rokona is volt), majd 2005-ben a jogtudós Sólyom László következett a sorban.
A 2010-es kormányváltás után megválasztott, de plágiumbotránya miatt lemondásra kényszerült Schmitt Pál után 2012 tavaszán egy rövid ideig Kövér László látta el az ideiglenes teendőket, hogy aztán átadja a helyét a szintén két teljes ciklust vivő Áder Jánosnak. Őt követte 2022-ben Magyarország első női államfője, Novák Katalin, akinek elnökségét a kegyelmi botrány miatti lemondás törte ketté 2024 februárjában.
Ekkor egy hétre ismét Kövér László lett a megbízott államfő, akitől Sulyok Tamás vette át a stafétát, amíg idén július 19-én nem menesztették az Alaptörvény módosításával. Baka András hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogköröket ügyvezetőként Forsthoffer Ágnes ideiglenes megbízott államfő gyakorolta.
| Sorszám | Név | Hivatali idő | Megjegyzés |
| Szűrös Mátyás | 1989. október 23.- 1990. május 1. | Ideiglenes megbízott államfő | |
| Göncz Árpád | 1990. május 2. – 1990. aug. 2. | Ideiglenes választott államfő | |
| 1. | Göncz Árpád | 1990. aug. 3. – 2000. aug. 3. | Két teljes elnöki ciklus |
| 2. | Mádl Ferenc | 2000. aug. 4. – 2005. aug. 3. | Teljes elnöki ciklus |
| 3. | Sőlyom László | 2005. aug. 5. – 2010. aug. 5. | Teljes elnöki ciklus |
| 4. | Schmitt Pál | 2010. aug. 6. – 2012. április 2. | Lemondott |
| Kövér László | 2012. április 2. – 2012. május 9. | Ideiglenes megbízott államfő | |
| 5. | Áder János | 2012. május 10. – 2022. május 9. | Két teljes elnöki ciklus |
| 6. | Novák Katalin | 2022. május 10. – 2024. febr. 26. | Lemondott |
| Kövér László | 2024. febr. 26. – 2024. márc. 4. | Ideiglenes megbízott államfő | |
| 7. | Sulyok Tamás | 2024. márc. 5. – 2026. júl. 19. | Alaptörvény módosításával a megbízása megszűnt |
| Forsthoffer Ágnes | 2026. júl. 20. - | Ideiglenes megbízott államfő | |
| 8. | Baka András | Eskütétel után hivatalba lép |
