Az Európai Unió lakosságának több mint ötödét fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 2025-ben – derült ki az Eurostat által közzétett kiadványból. Az uniós átlag 20,9 százalék volt, az egyes régiók között azonban jelentős különbségek mutatkoztak.
A 243 vizsgált uniós régió mintegy kétötödében az EU átlagával megegyező vagy annál rosszabb arányt mértek. Különösen magas volt a kockázat 26 régióban, ezekben ugyanis a lakosság legalább 31 százaléka volt érintett.
Az uniós régiók másik végletét az a 24 térség jelentette, ahol a a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosság aránya 13 százalék alatt maradt.
A legalacsonyabb értéket a szlovákiai pozsonyi régióban mérték, ahol mindössze a lakosság 2,9 százaléka tartozott a veszélyeztetett csoportba.
A statisztikák a lakóhely típusa szerint is eltéréseket mutatnak, bár ezek nem jelentősek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a vidéki térségekben volt a legmagasabb, ahol a lakosság 21,4 százalékát érintette. A nagyvárosokban 21 százalékos, a kisebb városokban és elővárosokban pedig 20,5 százalékos arányt mértek – áll a tanulmányban.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon jelentős területi különbségek rajzolódtak ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányában az adatok szerint. A 2025-ös adatok alapján a legkedvezőbb helyzetben Budapest volt, ahol a lakosság 10,7 százaléka tartozott az érintettek közé. Hasonlóan alacsony értéket mértek Közép-Dunántúlon, 10,8 százalékot, valamint Nyugat-Dunántúlon, ahol 12 százalék volt az arány. Ez a hét ábrája:
Ezzel szemben az ország északi és keleti régióiban jóval magasabb volt a szegénység kockázata. Észak-Magyarországon 2025-ben a lakosság 30,5 százaléka volt érintett, ami a magyar régiók közül a legmagasabb érték. Észak-Alföldön 28,4, Dél-Dunántúlon 25,4, Dél-Alföldön pedig 25,1 százalékos arányt mértek.
Az elmúlt évek adatai alapján a területi különbségek tartósnak tűnnek. Budapesten 2022 és 2025 között 12,5-ről 10,7 százalékra csökkent az érintettek aránya, miközben Észak-Magyarországon 25,1-ről 30,5 százalékra emelkedett. Dél-Alföldön szintén számottevő növekedés történt: a mutató 19,4 százalékról 25,1 százalékra nőtt – azaz a hagyományos magyar vidéken egyre többeket fenyeget az elszegényedés.
