Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatója – a korábbi évekkel ellentétben – hosszan és őszintén beszélt a magyar egészségügy előtt álló hatalmas feladatokról.
„Az egészségügy ilyen mélyen még nem volt, ilyen rosszul még nem teljesített” – fogalmazott a siófoki konferencián.
Tótth Árpád – aki július elsejétől irányítja a főigazgatóságot – azt mondta, az OKFŐ is teljesen meg akar újulni, majd európai fejlődési pályára állítja az egészségügyet. Az egészségügy jelenlegi helyzetét úgy jellemezte, hogy az rendkívül alulfinanszírozott, „több sebből vérzik”, számos krízist él át. Példaként említette a szakdolgozó- és orvoshiányt, a forráshiányt, az alacsony GDP-arányos finanszírozást, a kontraproduktív és kusza finanszírozási helyzeteket. Hozzátette, hogy az „örökölt” egészségügyi rendszer a teljesítményt visszafogó attitűdöt támogatja, és többségében „elképesztően lepusztult” intézményrendszerrel, 50–140 éves elhanyagolt épületekkel rendelkezik. A jelentős problémák között említette az elavult gépparkot és az eszközhiányt is.
Ígérete szerint csökkenteni fogják az adminisztrációs terheket, ugyanakkor zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval, a közforrások pazarlásával, elcsatornázásával, a hivatali, illetve hatalmi visszaélésekkel szemben. Az eddigi legfontosabb lépések között említette, hogy feloldották a kórházi kommunikációs tilalmat, lazítottak a létszámgazdálkodáson, törölték a teljesítménybecsléshez kötődő adatszolgáltatást, eltörölték a home office és a peren kívüli egyezség tilalmát, valamint elrendelték az illetményeken felüli juttatások szabályozását, emellett fel kell készülni a következő uniós ciklus forrásainak felhasználására.
Fotó: DepositPhotos.com
Tótth Árpád azt is kijelentette, hogy október elsejétől ellátogatnak az ország valamennyi kórházába.
Mivel az Orbán-kormány 352 millió forintból megrendelt, és titkosított egészségügyi reformterve nem sikerült, az új kormány feladata, hogy rendbe tegye a mély árokba került egészségügyet, és felzárkózzon Európához. Kitekintettünk a világba, hogy az elmúlt időben mely országokban történt hasonló nagyszabású egészségügyi reform. Hozzátéve persze, hogy minden ország múltja és helyzete más és más, ezért ami az egyik helyen működik, az nem biztos, hogy máshol is sikeres lenne. Ám a különböző országok reformjait látva úgy tűnik, az egészségügyben sehol nincs állóvíz.
Németország
Németországban 2026 áprilisában a kormány zöld utat adott egy „történelmi jelentőségűnek” nevezett egészségügyi reformtervezetnek. A Friedrich Merz fémjelezte intézkedéscsomag célja a biztosítási díjak csökkentése és a rendszer hosszú távú fenntarthatósága. Bár a kormány évtizedek óta a legambiciózusabb átalakításként hivatkozik rá, az orvosi szövetségek és betegjogi szervezetek komoly bírálatokat fogalmaztak meg miatta, mivel szerintük az intézkedések komoly megszorításokkal járnak.
Ausztria
Ausztria történetének egyik legnagyobb és legfontosabb egészségügyi reformcsomagja 2024 és 2028 között valósul meg, amelynek kulcsfontosságú pénzügyi és strukturális rendeleteit 2026 tavaszán léptették életbe. Az osztrák átalakítás alapvető célja az országban régóta fennálló strukturális problémák kezelése: a kórházak leterheltségének csökkentése, a háziorvosi és szakorvosi hálózat megerősítése, valamint a digitalizáció kiterjesztése.
A program keretében évente 500 millió euró – jelenlegi árfolyamon 181,9 milliárd forint – (öt év alatt összesen több mint 2,6 milliárd euró) pluszforrást biztosítanak a rendszer strukturális átalakítására.
Svédország
Svédországban 2026 júniusában mutatták be a kormány részére azt a szakértői jelentést, amely megalapozza az ország utóbbi évtizedeinek legnagyobb egészségügyi reformját. A többéves, strukturális átalakítási folyamat, amelynek központi eleme a „Jó és közeli ellátás” elnevezésű nemzeti stratégia. A reform fő célja, hogy a hagyományosan kórházközpontú svéd modellt átterelje egy elsődleges alapellátásra épülő rendszerbe, miközben a kormány milliárdos extra forrásokkal próbálja radikálisan csökkenteni a történelmi léptékű kórházi várólistákat
Anglia
Keir Starmer kormánya 2026 májusában törvénytervezetben nyújtotta be a legújabb reformot, amivel felszámolták az eddigi legfőbb egészségügyi irányító szervet, az NHS Englandet. Feladatait és a vezetést közvetlenül visszaolvasztják az Egészségügyi Minisztériumba. Célja a bürokrácia és a párhuzamosságok radikális csökkentése (közel 18 000 adminisztratív és menedzseri állás leépítésével), hogy a pénzt közvetlenül a betegellátásra fordíthassák. Emellett elindult egy 10 éves egészségügyi terv, amely a kórházi központú ellátás helyett a helyi egészségházakra és a digitalizációra fókuszál
Csehország
Csehország legújabb egészségügyi reformja egy átfogó jogszabályi és strukturális csomag, amely 2026 januárjában lépett életbe, miután a cseh szenátus és a parlament elfogadta a közegészségbiztosításról és az e-egészségügyről szóló kulcsfontosságú törvénymódosításokat. A reform elsődleges célja a megelőzés (prevenció) pénzügyi ösztönzése, a rendszer digitalizációja, valamint a fogászati és határ menti ellátások elérhetőségének javítása.
Például pénzügyi jutalmat adnak a tudatos betegeknek: akik 24 havonta legalább egyszer részt vesznek a háziorvosuk által végzett kötelező rutinszűrésen, extra támogatási keretet kapnak a prevenciós alapból.
Szlovákia
Az ország legújabb egészségügyi reformja egy többlépcsős átalakítási csomag, legfontosabb mérföldkövei és gyakorlati változásai 2025-ben és 2026-ban léptek életbe. Az átalakításokat az uniós Helyreállítási Terv finanszírozásával hajtják végre. A reformcsomag elsődleges célja a fenntarthatatlan kórházi struktúra észszerűsítése, az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megfékezése és az akut szakemberhiány kezelése. A kórházhálózatot öt kategóriába hierarchizálták, egyúttal profiltisztítást végeztek, elindították a nővérképzés reformját, szigorúan szabályozták, hogy a kórházakban mennyi szakember kell a biztonságos ellátáshoz, és pénzügyi konszolidációt is végrehajtottak.
Franciaország
Legújabb egészségügyi reformjuk a 2026 januárjában hatályba lépett társadalombiztosítási finanszírozási törvényen, valamint a 2026 augusztusában zöld utat kapott történelmi jelentőségű eutanáziatörvényen alapul. A vidéki és elővárosi orvosi körzetek leterheltségének felszámolására a kormány 150 millió eurós keretből elindította a France Santé hálózatot. A cél 5000 új helyi egészségügyi központ létrehozása, amelyek biztosítják, hogy minden francia állampolgár legfeljebb 30 percen belül elérhessen valamilyen alapvető orvosi szolgáltatást.
Szlovénia
A legújabb reformok elsődleges célja a fenntarthatatlan magán-állami összefonódások szabályozása, a kritikus orvos- és nővérhiány enyhítése, valamint a lakosság pénzügyi védelmének megerősítése.
Románia
Az uniós Helyreállítási Terv forrásaiból finanszírozott reform elsődleges célja a történelmi hagyományokkal rendelkező bürokrácia felszámolása, a kórházak radikális finanszírozási reformja, a rendszerszintű pazarlás megfékezése, a magán- és állami szféra szétválasztása és az országos digitális átállás. Ez utóbbi az ország történetének legnagyobb, 100 millió euró értékű egészségügyi digitalizációs projektje, amelynek kulcsfontosságú elemei 2026 szeptemberében élesedtek.
A kritikus orvoshiány enyhítésére a kormány 2026 júliusának végén egy rendkívüli memorandummal több mint 7800 egészségügyi állást szabadított fel a létszámstop alól. Ebből több mint 1300 orvosi és közel 3000 asszisztensi/nővéri pozíciót azonnal meghirdettek a kórházak és a megyei mentőszolgálatok számára.
