A 24.hu vette észre, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátotta hétfőn az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság működését érintő törvénytervezetet. A dokumentumokat augusztus 4-éig lehet véleményezni.
A tervezet legfontosabb része az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását szabályozza. Arról már a júliusban hatályba lépett tizenhetedik Alaptörvény-módosítás döntött, hogy a testület vezetőjét a jövőben ne az Országgyűlés, hanem ismét maguk az alkotmánybírák válasszák meg. A most közzétett normaszöveg ennek az eljárását dolgozza ki.
Így keresnék az utódot
A pályázati felhívást a testület három legidősebb tagja készítené el. Az elnöki posztra kizárólag hivatalban lévő alkotmánybíró jelentkezhetne, írásos pályázatát lezárt borítékban kellene eljuttatnia a főtitkárhoz.
Bár a kormány nyilvános pályázati eljárásról ír, a normaszöveg alapján maga a felhívás lenne nyilvános: a beérkezett pályázatokat az Alkotmánybíróság tagjai tekinthetnék meg. Arról nem rendelkezik a tervezet, hogy a jelentkezők anyagait a szélesebb nyilvánosság is megismerhetné.
Az elnököt három évre választaná meg a teljes ülés. A győzelemhez az összes hivatalban lévő alkotmánybíró több mint felének szavazata kellene. Ha az első fordulóban senki nem szerezne többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tartanának. Eredménytelen választás esetén új pályázatot kellene kiírni. Az első ilyen pályázati eljárás szeptember 1-je után indulhatna el.
A portál emlékeztetett, az időzítés azért fontos, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján szeptember 1-jén megszűnik a hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírák mandátuma. Polt Péter jelenlegi elnök mellett Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak is távoznia kell a testületből.
