Több mint kétszeresére emelné a cigaretta jövedéki adóját az Európai Bizottság, a jelenlegi 90 euróról 215 euróra ezer szálanként. Ez példátlan, akár dobozonként ezer forintos áremelkedést hozhat a magyar dohányboltokba. A Bizottság 2028. január 1-től léptetné érvénybe a hagyományos cigaretta adóemelését, a többi nikotinos termékre vonatkozóan pedig később, több lépcsőben.
Az egyik legnagyobb magyarországi dohánygyártó cég szakértője az Mfornak elmondta: reálisnak tartja a dobozonként ezer forintos áremelkedést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós adóemelés növelheti az ukrajnai és szerbiai dohányárakhoz mért különbséget. „A tervezett, 215 eurós jövedéki adó kétharmada minden uniós tagállamra vonatkozna, az egyharmadát pedig a tagállam átlagos vásárlóereje alapján állapítanák meg. De azoknak, akik a csempészárut 1200 forintért árulják a Keletinél, nem lesz adónövekményük, tekintve, hogy adót sem fizetnek” – mondta.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) sem tartja hatékonynak az árazás útján történő szabályozást. Szerintük a túl magas fogyasztói ár az illegális kereskedelem felé tereli a vásárlókat. Az ezredforduló óta csak 2012-ben fordult elő 20 százalék feletti éves áremelkedés a magyarországi cigarettáknál.
A cigaretta-feketepiac miatt 72,3 milliárd forint adóbevételtől esett el a magyar állam tavaly a KPMG becslése szerint. Ez a 2023-as becsült kiesés közel kétszerese. Az Mfornak nyilatkozó dohányipari szakértő azt mondta, a nikotinos termékek feketepiaca 100-130 milliárd forintos kárt okozott a magyar költségvetésnek 2024-ben.
Túl drága a trafik
A KPMG 38 európai országban méri fel az illegális forrásból származó cigaretták forgalmát. A legfrissebb felmérés szerint tavaly 13,5 százalékra nőtt a feketepiaci cigaretták aránya Magyarországon. Az 5,6 százalékos tavalyi növekedés a második legnagyobb a vizsgált országok körében, a 13,5 százalékos arány pedig a legmagasabb, amit a KPMG valaha mért az országban. A legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találtak csempészcigarettát.
A YouGov szintén tavaly végzett felmérése szerint a nem Magyarországon adózott dohánytermékek aránya 13,2 százalékról 17,3 százalékra nőtt, a hamis termékek aránya pedig 5,2 százalékról 12,7 százalékra emelkedett. „A YouGov őszi felmérése alacsonyabb arányt mutatott a tavaszinál. Ez annak is betudható, hogy a NAV gyártó-berendezéseket kapcsolt le. A YouGov szeptember közepén hozza nyilvánosságra a legfrissebb adatokat, további csökkenésre számítunk” – mondta az Mfornak a dohányipari szakértő.
Az MKDSZ több mint hétezer dohányzót kérdezett meg tavaly egy név nélküli felmérés során. Kiderült, hogy a vásárlók 30 százaléka kizárólag ismerőstől, internetes rendelés útján, vagy egyéb – a Nemzeti Dohánybolttól eltérő – forrásból szerzi be a dohányterméket. A válaszadók több mint 20 százaléka azért fordult a feketepiac felé, mert a Nemzeti Dohányboltok árait nem tudja, vagy nem akarja megfizetni. „A trafikosok nem tudnak versenyezni a dohányárut hozzájuk képest féláron kínáló feketepiaci árusokkal” – írja a szövetség. Becsléseik szerint a Magyarországon elfogyasztott összes dohánytermék 20 százalékát feketepiaci forrásokból szerezték be tavaly, és úgy látják, ez az arány folyamatosan növekszik.
A Lukasenka-szál
A magyar jogszabály szerint közúton legfeljebb két doboz, légi úton legfeljebb tíz doboz cigaretta hozható be az Európai Unión kívülről. A cigarettacsempészet költségvetési csalásként szerepel a büntető törvénykönyvben, az elkövetőket emellett gyakran orgazdaság, hivatali vesztegetés, vagy pénzmosás miatt is elítélik.
Az ukrán – és az európai – cigarettacsempészet jelentős része a négy uniós tagállammal határos Kárpátaljára összpontosul. A magyarországi 2400 forintos átlagárral szemben Ukrajnában jelenleg 105-130 hrivnya (860-1070 forint) egy doboz cigaretta ára. Az árkülönbség ugyan csökkent – korábban négyszeres is volt –, de még mindig jelentős. Az Európai Unió nyomására az ukrán kormány növelte a cigarettára vonatkozó adóterheket, de ez kétélű fegyver. Az árkülönbség csökkentésével ugyan a csempészek profitja is visszaesik, de a drágább dohányárut kevesebb ukrán fizeti meg, ezzel pedig a belső keresletet növelhetik a feketepiacon.
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Ukrajna nem csak az alacsony árak miatt az egyik legjelentősebb kiindulópontja a cigarettacsempészetnek: a tevékenység ugyan mindig is törvénytelen volt az országban, de egészen 2024. január 1-jéig nem számított bűncselekménynek. A legtöbb ukrán cigarettát helyben készítik, de óriási szállítmányok érkeznek Kína és Belarusz felől is.
2020-tól Belarusz vette át a legnagyobb kelet-európai forrás szerepét. A Foreign Policy arról írt, hogy az Európai Unióba irányuló cigarettacsempészet egyik fő szervezője a belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka szövetségese, a dohánymágnás Alekszej Alekszin. Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban a Belaruszból Ukrajnába csempészett cigaretták aránya a harmadára esett vissza, a bűnözők inkább a lengyel és a litván határt használják. Minszkben jelenleg 655 forintnak megfelelő belarusz rubel egy doboz cigaretta ára.
Bécsbe már nem éri meg cigarettát csempészni, hiszen a magyarországihoz hasonló két-háromszoros árréssel számolhatnak az elkövetők, de Münchenben három-négyszeres, Londonban pedig hét-kilencszeres áron is el tudják adni az árut. Romániában 2200 forint körüli lej egy doboz cigaretta ára, Magyarországon tehát nagyobbat lehet szakítani. Ennek ellenére az ukrán-román határon is jelentős maradt a csempészforgalom.
Kamionnal, traktorral, katapulttal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 118,5 millió szál cigarettát és 119,6 tonna fogyasztási dohányt foglalt le tavaly. Emellett három illegális dohánygyárat is felszámoltak. (A szlovák hatóságoknak egyszer egy csapásra sikerült hasonló mutatvány.) Az Mfornak nyilatkozó dohányipari szakértő tökéletesnek tartja a jelenlegi szabályozást, szerinte félreértés, hogy új szabályokat kellene hozni. „A hatóságnak be kellene tartatnia a jelenlegi szabályokat. Tudom, hogy forrás- és emberhiány miatt nem könnyű a nyomozók, hatósági szakemberek kiképzése” – tette hozzá. A KPMG 880 millió szálra becsülte a magyarországi, illegális forrásból származó cigarettafogyasztást, ez alapján a NAV továbbra is csak a feketepiac töredékét tudja kordában tartani.
A legtöbben a járműveikben rejtik el a csempészárut, de próbálkoztak már hajítógéppel, lóval, szekéren, illetve a tiszaújlaki határőröket egyszer traktorral akarták elütni. Egy másik csoport 700 méter hosszú alagutat ásott Ungvár gazdag, kertvárosi negyede és a szlovák Felsőnémeti között, amit elektromos vezetékekkel és szellőzőnyílásokkal is elláttak. A szlovák hatóságok 2012 nyarán ütöttek rajta egy magáncég területén, az alagút mellett 2,6 millió szál cigarettát is találtak. Becsléseik szerint, ha egy évig használták az alagutat, azzal 50 millió euró (akkori árfolyamon 14,3 milliárd forint) kárt okoztak a szlovák államnak.
Az ukrán határőrségtől megkérdeztük, mennyi dohánytermék akadt fenn az ukrán-magyar határellenőrzésen 2024-ben, és melyik márka volt a legnépszerűbb a csempészek körében. Az igazgatóság fogadta az Mfor adatigénylési kérelmét, de egyelőre nem válaszoltak. Az Europol a NAV-hoz, illetve a magyar rendőrséghez irányította a kérelmünket. Arra a kérdésre sem válaszoltak, számítanak-e a feketepiac élénkülésére az uniós adóemelés után. A NAV-ot is kérdeztük a legnagyobb fogásokról és a csempészek legkedveltebb márkáiról, de ők sem válaszoltak a kérdéseinkre. (A KPMG szerint Magyarországon a hamis Marlboro a legkelendőbb.)
Szeptemberben tárgyalják a Dubaj-Debrecen-ügyet
Az elmúlt időszak fogásai közül kiemelkedik a dubaji Al-Maktúm repülőtérről Debrecenbe érkezett légi szállítmány. Az árut egy lengyel kamionba pakolták át a debreceni repülőtéren. Ezzel az üggyel kapcsolatban tartóztatták le a kárpátaljai születésű, de a városban élő Sarkadi Józsefet, aki korábban az ukrán határőrség főtisztje volt. Sarkadi ismerte a repülőtéren szolgálatot teljesítő pénzügyőrök beosztását, így tudták kikerülni a vámellenőrzést – háromszor. 2021 januárjában 822 ezer, februárban 960 ezer, márciusban 1 millió 147 ezer doboz cigarettát hoztak Magyarországra. Ezzel összesen több mint 8,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Francia nyomozók 2021 márciusában jelezték az esetet a magyar hatóságoknak. Sarkadi Nagyerdei körúti luxusházában 300 millió forintnyi dollárt és eurót, hét luxusautót, 49 luxusórát és egy aranyozott bidét találtak. Jelenleg szabadlábon védekezhet, mert 180 millió forint óvadékot fizetett ki. (Ennél nagyobb óvadékot egyetlen esetben fizettek a magyar törvénykezés történetében.)
Sarkadi társa a lublini repülőtér korábbi kereskedelmi igazgatója, a lengyel Dylczyk Ireneusz volt, illetve az orosz-román Dmitrij Pisarev, és az ukrán Volodimir Stont. Pisarevvel és Stonttal szemben három éve nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Egyikük irányította a bűnszervezetet, a másik pedig Dubajban megvette a dohányárut, aminek a szállítását Ireneuszsal szervezték meg. Ireneusz ismerte a debreceni repülőtér korabeli járatfejlesztési igazgatóját, de azt tagadta, hogy a másik három vádlottat ismerte. A vád szerint alkalmanként 50 ezer eurót (akkori árfolyamon 17,9 millió forintot) kaphatott a szervezésért, amit az első, idei márciusi tárgyaláson elenyészőnek nevezett a szállítmány értékéhez és a legális fizetéséhez képest.
„A májusi tárgyaláson lehallgatási anyagokat olvasott fel a bíró, a nemzetközi információszerzés eredményeinek ismertetése folyamatban van” – mondta az Mfornak Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője. A következő, szeptember 29-ei tárgyaláson a magyar információszerzés nagy mennyiségű hanganyagát fogják lejátszani. „Ez elhúzódhat, akár plusz két tárgyalási nappal is számolni lehet” – mondta Dobó. A pénzügyőrökkel szemben is nyomozás indult, de a Törvényszék az Mfornak elmondta: továbbra is csak a fenti négy ember ellen emeltek vádat.
Milliárdos üzlet
A NAV-nak több sokmilliárdos fogása volt, de az április 30-án lekapcsolt újabb csoportot minden idők legjelentősebb illegális cigarettagyártó hálózatának nevezték. A székesfehérvári, ipari méretű gyár mellett Pest és Győr-Moson-Sopron megyében is tevékenykedtek, a szállításhoz pedig körülbelül ötven kamionszerelvényt használtak, pörgethető rendszámtáblákkal. Ebben az ügyben hat embert – köztük egy magyar állampolgárt – tartóztattak le, és kiderült, hogy a román-moldáv bűnbandából többen vezető beosztásban dolgoztak korábban a moldáv rendőrségnél. A 41 helyszínre kiterjedő akció során 24 milliárd forint értékű dohányterméket találtak: több mint egymillió doboz hamis cigarettát, 156 tonna dohányt – ez több mint 13 millió doboz cigaretta legyártásához elegendő – és több mint kétezer raklapnyi alapanyagot. Ha ezeket forgalomba hozzák, azzal 81 milliárd forint adóbevétel-kiesést okoztak volna a költségvetésnek, ami meghaladja a KPMG által becsült tavalyi országos bevételkiesést.
Októberben három ukrán és két magyar férfit vettek őrizetbe, miután egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében feltartóztatott kamionban 500 ezer doboz – több mint egymilliárd forint értékű – adózatlan cigarettát találtak. Ezzel egy időben számolták fel azt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei illegális gyárat is, ahol 6,3 tonna vágott dohányt találtak. Ebből további 600 ezer doboz cigarettát lehetett volna gyártani.
Egy tavaly februári akció során négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú – de arab feliratokkal ellátott – cigarettát és készpénzt. A Fejér megyei raktárakban 35 millió szál cigaretta mellett két ukrán férfit is találtak, a budapesti felderítés során pedig kiderült, hogy magyar és menekültstátusszal rendelkező szír elkövetők is részt vettek az üzletben.
Nyíregyháza és Budapest között ötszáz alkalommal fuvarozhatott cigarettát az a csoport, amelyet átadás közben értek tetten egy budapesti garázsban 2020-ban. A bűnözők alkalmanként tízezer doboz cigarettát hoztak a fővárosba, összesen tehát ötmillió dobozzal adtak el. A szabolcsi ügyészség később egy ötmilliárd forintos fogásról is beszámolt, amelyet egy román cég által bérelt raktárban találtak Nyíregyháza ipari területén. „Nem tudok elképzelni olyan elkövetőt a megyében az elmúlt tíz évből, aki valamilyen módon ne kapcsolódott volna a szervezett elkövetéshez” – mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyészség csoportvezető ügyésze, Dr. Szilágyi László. A szabadságvesztés mértéke szerinte nem igazán elrettentő, az elkövetőknek sokkal jobban fáj a vagyon elkobzása.
Fotó: nav.gov.hu
Az óriási üzlet azonban nem mindig igényel óriási kamionokat. Egy tizennégy fős család a kispaládi zöldhatáron hozott át 160 ezer doboz cigarettát, amivel több mint félmilliárd forint kárt okoztak az államnak. Miután az apa börtönbe került, a fia irányította a csempészcsoportot, de mivel a közösségi oldalakon is kérkedtek a tevékenységükkel, 2021 végén letartóztatták őket.
Az egykori MSZP-s Legény Zsoltot a beregsurányi határátkelőnél találták meg 11 ezer doboz cigarettával az autójában 2020 decemberében. Magyarországon nem indult ellene büntetőeljárás, mert egy büntetlen előéletű ungvári ismerőse azt vallotta, ő töltötte meg a politikus autóját cigarettával, a tudta nélkül. Beregsuránynál kapták el azt a gyanús diplomáciai szállítmányt is, amit Ukrajna pozsonyi nagykövetsége akart Magyarországra szállítani 2016-ban. A követség kisbuszában közel 60 ezer doboz cigarettát találtak, a nagykövetet rövidesen vissza is hívták.
Boriszov álma és a magyar fiatalok
A NAV által felszámolt bűnbandák kispályások azokhoz képest, akik 150 konténerben több mint másfél milliárd szál cigarettát csempésztek belga kikötőkön keresztül az Európai Unióba.
Európában az egymást követő hatodik évben folytatódott az illegális dohánytermékek térnyerése tavaly. Az uniós tagállamok költségvetését összesen 14,9 milliárd euróra (5894 milliárd forintra) becsült adóbevételtől fosztotta meg a feketepiac. A kontinens legnagyobb illegális dohánypiaca Franciaország, megelőzve Ukrajnát és az Egyesült Királyságot. Az EU-ban a hamisított cigaretták felét Franciaországban szívják el.
A dohánykereskedők szerint Franciaországban, vagy Írországban, ahol jelentősen emelkedett a dohánytermékek ára, nem csökkent érdemi mértékben a dohányzás népszerűsége. Franciaországban az illegális forrásból származó dohánytermékek a piac 37,6 százalékát teszik ki, a más országban vásárolt és legálisan átvitt termékek részesedése további 11,8 százalék. Az ír dohánypiac is azzal küzd, hogy az elfogyasztott cigaretták közel fele nem a legális, belföldi kereskedelemből származik.
Belgiumban az elfogyasztott dohánytermékek több mint negyede érkezik külföldről – főként Bulgáriából és Törökországból – és ezzel évente félmilliárd eurót veszít az állam. Bulgária egykori miniszterelnöke, Bojko Boriszov azt ígérte 2011-ben, hogy a következő évre felszámolják a cigarettacsempészetet, de ez azóta sem sikerült. Sőt, a bolgár rendőrség aktív szereplőjévé vált a csempészhálózatnak: novemberben egy hatmillió euró (2,4 milliárd forint) értékű szállítmányt foglaltak le a bolgár rendőrök, a feletteseik parancsa ellenére.
A dohányzók aránya éppen Bulgáriában a legmagasabb az Eurostat felmérése szerint. Magyarországon a dohányzás elterjedtsége nem lóg ki az uniós tagállamok sorából – kivéve a fiataloknál. A 15-24 éves magyar lányok 20,6 százaléka dohányzik, amivel toronymagasan vezetik az uniós rangsort, sőt, Törökországban is alacsonyabb ez az arány. A hasonló korú fiúk is ott vannak a dobogón Ausztria és Ciprus mögött. Az Eurostat végzettség szerint is felmérte a dohányzók arányát: itt az látszik, hogy a legfeljebb szakközépiskolát végzett nők Magyarországon dohányoznak a legnagyobb arányban az EU-ban (22,2 százalék), sőt, Szerbiában és Törökországban is alacsonyabb ez a ráta.
