4p

Jelentősen nőtt Magyarországon is a dohánytermékek feketepiaca, igaz, hasonló a trend Európa-szerte. Mindez komoly kárt okoz, hiszen a dohánytermékek egészségkárosító hatását nem ellensúlyozza a termékekre kivetett – egyébként igen magas – adó. Magyarországon tavaly 13 százalékos részarányt értek el a teljes piachoz viszonyítva az illegális dohánytermékek.

Kétélű fegyver az Európai Unióban a dohánytermékek esetén alkalmazott magas adóterhelés. Egyik oldalról az így kialakuló magas ár, visszatarthat embereket az egészségkárosító, addiktív terméktől. Ezen túl pedig az így befolyó adó részben ellensúlyozhatja a dohánytermékek okozta egészségkárosodásból eredő társadalmi (pl. egészségügyi-) költségeket. Az érme másik fele viszont az, hogy a végtermék kiskereskedelmi árához képest nagyon alacsony előállítási költség a bűnözőket is aktivizálja. Ennek következtében akár a csempészett, akár a hamisított termékek nagy számban vannak jelen az uniós piacokon.

A fentiek miatt is érdemes óvatosan kezelni azokat a statisztikákat, amelyek egy-egy nagyobb adóemelést követően a legális forgalom jelentős visszaesését mutatják. Ez ugyanis sok esetben nem az mutatja, hogy az emberek tömegesen szoknak le a cigarettázásról. Hanem arra utalnak, hogy az illegális forrásokból piacra kerülő dohánytermékek mennyisége növekszik.

Ez egyébként az Európai Unióban 2024-ben általános trend volt, igaz hazánk ezen belül is az „éllovasok” közé került. Magyarországon a feketepiac aránya egy év alatt 8-ról 13 százalékra nőtt. Ez a folyamat nemcsak közegészségügyi kockázatokat jelent, hanem jelentős adóbevétel-kiesést is, a vizsgált 38 országban ennél nagyobb növekedést csak Hollandiában mért a KPMG.

A hevített termékeknél még alacsony a feketepiac aránya
A hevített termékeknél még alacsony a feketepiac aránya
Fotó: Depositphotos

A KPMG jelentésében vizsgált 38 európai ország – köztük a 27 EU-tag – összesített cigarettafogyasztása 2024-ben 0,7 százalékkal 521,9 milliárd szálra csökkent, miközben az illegális forrásból származók aránya 0,2 százalékkal 52,2 milliárdra nőtt 2023-hoz képest. Ezzel immár a teljes piac 10 százalékát kitéve, a tanulmány szerint az egymást követő hatodik évben folytatódott az illegális termékek térnyerése a dohányzás visszaszorulása mellett. 

A feketepiac visszafogott növekedése mögött komoly szerkezeti átalakulás húzódik meg: az EU-ból származó és a „duty free” címkével ellátott termékek aránya is jelentősen, 2,3 százalékkal csökkent. Ezt azonban ellensúlyozták a hamisítványok (+1,4 százalék) és az EU-n kívüli forráspiacok (+1,2 százalék), mint ahogy növekedtek az ismeretlen címkéjű illegális termékek (+1,1 százalék) is, utóbbiak esetében nem lehet azonosítani a forráspiacot. A tanulmány szerint komoly gyártókapacitás épült ki, amely immár kimondottan az adóelkerülés miatt jött létre. Emellett tovább növekedett a hamis termékek aránya is, miközben a csempészett dohánytermékeknél kisebb visszaesés volt megfigyelhető.

A KPMG tanulmánya szerint a legnagyobb illegális cigarettafogyasztó nemzetek mezőnyében megerősítette az első helyét 2024-ben Franciaország: kétmilliárd szál illegális cigaretta jelent meg, elérve a 18,7 milliárd szálat. A dobogón Ukrajnát (6 milliárd) és az Egyesült Királyságot (5,9 milliárd) találjuk úgy is, hogy ezekről a piacokról egy év alatt eltűnt 2,4 milliárd, illetve 800 millió szál illegális dohányáru. Ez alapján a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy észszerű szabályozással és erős ellenőrző, hatósági háttérrel hatékonyan visszaszorítható a feketepiac.

Ahogy fent jeleztük a magyar feketepiac növekedése a második legjelentősebb volt az EU-ban. A szakértők szerint Magyarországon az illegális gyártás felfutására utaló jelek korábban is voltak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy éve magasabb tempóra kapcsolt, nem csupán a lefoglalt termékek mennyisége ugrott meg, hanem legalább négy hamis cigarettát gyártó üzem is bezárt.

Új elem a KPMG kutatásában, hogy 10 kiválasztott európai országban, köztük Magyarországon vizsgálták a hevített dohánytermékek helyzetét is. Megállapították, hogy a fogyasztásuk növekedése bár lassult, 2024-ben 9,1 százalékkal tovább nőtt, viszonyításképp jóval alacsonyabb bázison a piac 2022-ben 46,2, 2023-ban pedig 15,2 százalékkal gyarapodott.

A hevített dohánytermékek 3 legnagyobb piaca Olaszország (15,06 milliárd szál), Lengyelország (7,01) és Németország (6,81). A növekedés motorja ebben az esetben a legális belföldi fogyasztás, a csempészeti vagy a hamisítási arány elenyésző, a hagyományos cigaretták esetében azonban annál nagyobb probléma az illegális dohánytermékek terjedése Európában, különösen Magyarországon.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!