Az Európai Unió elsősorban a dohánytermékek visszaszorítását célozná azzal az új adórendszeri beavatkozással egységesítenék az EU-s piacot. A tervek szerint a hagyományos cigaretta esetében 1000 szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról – 139 százalékkal – 215 euróra növelnék a jövedéki adót, addig a hevített dohánytermékeknél 1000 szálanként 108 eurós vagy kilogrammonként 155 eurós sarcot helyeztek kilátásba, a nikotinpárnáknál pedig 143 euró/kg lehet az irányadó. Mindez az előzetes számítások szerint a magyarországi árakat dobozonként 1000 forinttal dobná meg, vagyis 50 százalék körül áremelkedés lehet.
A tagállamok egy része már csak azért sem ért egyet az uniós tervvel, mert az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor a dohánytermékek jövedéki adója a nemzeti költségvetésekbe került, ezúttal az Európai Bizottság a bevételek egy részét központilag osztaná újra. Egy ilyen kvázi elvonás pedig érzékenyen érintené minden ország kormányát, már csak azért is, mert Európa-szerte az állami büdzsék komoly hiánnyal küzdenek, így a nemzeti politikában csökkentené a mozgásterüket. De azért is ellenkezést válthat ki, mert az adózás eddig nemzeti körben lévő kérdés volt, amelybe az EU nem avatkozott be közvetlenül, illetve elvonást sem alkalmazott. Éppen ezért a 27 tagú uniós tagság jelentős része egyetért abban, – köztük Magyarország – hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése kardinális jelentőségű az adópolitikában.
Egyes államok, így például Svédország a fentieken túl azért is sérelmezi, mert az egészségpolitikája az ártalomcsökkentés elvére épül. Bár a helyettesítő termékek is károsítják az egészséget, ezek hatása kisebb, mint a hagyományos cigaretta. Részben az elérhető alternatíváknak köszönhetően Svédországban a felnőtt lakosság 5 százaléka dohányzik, miközben ez az arány uniós átlagban 20 százalék körül mozog.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Elszabadulhat a feketepiac
Számos felmérés, és azon országok példája, ahol az átlagos szintnél kedvezőbb a dohányzók aránya azt mutatja, hogy az adóemelés hatása csak mérsékelt, a magasabb árak miatt nem szoknak le tömegesen az emberek a dohányzásról. Fontosabb szerepe van az edukációnak, illetve az ártalomcsökkentésnek. Utóbbi kapcsán a kisebb egészségkárosodást jelentő termékek használatát kell érteni. Más kérdés, hogy az ebbe a kategóriába sorolt hevített dohánytermékek kapcsán például komoly szakmai vita folyik arról, hogy ez mennyiben járul hozzá, hogy az emberek letegyék a cigarettát, vagy az „egészségesebb” termék illúziója esetleg olyan fiatal fogyasztókat terel a káros szenvedély felé, akik egyébként nem biztos, hogy a hagyományos dohánytermékek rendszeres fogyasztói lennének.
Abban általánosságban egyetértenek a szakemberek, hogy rövid távon egy ekkora árváltozás a feketepiacon komoly élénkülést hozna. Miután a cigaretta mellett a cigarettadohányok és a szivarkák is jelentős dráguláson mennének keresztül, nagy valószínűséggel a legális forgalomban – darabszámot tekintve – csökkenést eredményezne. Emiatt az uniós adóelvonást is figyelembe véve állami szinten az adóemelés már korántsem biztos, hogy érdemi bevételnövekedéssel járna.
Eközben viszont akár a cigarettacsempészet, akár a termékek hamisítása szinte biztosan sokkal magasabb szintre kapcsolna. A KPMG tanulmánya is alátámasztja, hogy éppen azokban az országokban – így Franciaországban és Hollandiában – nőtt a legnagyobb mértékben a dohánytermékek feketepiaca, ahol a jelentős adóemeléseket már végrehajtották.
A KPMG tanulmánya azt mutatta, hogy kétélű fegyver az Európai Unióban a dohánytermékek esetén alkalmazott magas adóterhelés. Egyik oldalról az így kialakuló magas ár, visszatarthat embereket az egészségkárosító, addiktív terméktől. Ezen túl pedig az így befolyó adó részben ellensúlyozhatja a dohánytermékek okozta egészségkárosodásból eredő társadalmi (pl. egészségügyi) költségeket. Az érme másik fele viszont az, hogy a végtermék kiskereskedelmi árához képest nagyon alacsony előállítási költség a bűnözőket is aktivizálja. Ennek következtében akár a csempészett, akár a hamisított termékek nagy számban vannak jelen az uniós piacokon.
A legális forgalom csökkenése így valójában nem azt mutatja, hogy az emberek tömegesen szoknak le a cigarettázásról. Hanem arra utalnak, hogy az illegális forrásokból piacra kerülő dohánytermékek mennyisége növekszik. Ez egyébként az Európai Unióban 2024-ben általános trend volt, igaz hazánk ezen belül is az „éllovasok” közé került. Magyarországon a feketepiac aránya egy év alatt 8-ról 13 százalékra nőtt. Ez a folyamat nemcsak közegészségügyi kockázatokat jelent, hanem jelentős adóbevétel-kiesést is, a vizsgált 38 országban ennél nagyobb növekedést csak Hollandiában mért a KPMG.
A KPMG jelentésében vizsgált 38 európai ország – köztük a 27 EU-tag – összesített cigarettafogyasztása 2024-ben 0,7 százalékkal 521,9 milliárd szálra csökkent, miközben az illegális forrásból származók aránya 0,2 százalékkal 52,2 milliárdra nőtt 2023-hoz képest. Ezzel immár a teljes piac 10 százalékát kitéve, a tanulmány szerint az egymást követő hatodik évben folytatódott az illegális termékek térnyerése a dohányzás visszaszorulása mellett.
