Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel szokásához híven az állami média kötelékébe tartózó Kossuth Rádiónak adott interjút. Pénteken van a VOKS 2025 szavazás utolsó napja.
„Ha két millió, egy-néhány százezer ember fontosnak tartotta az ügyet, akkor biztosan az. Tehát aki eddig kimaradt, az most hallgasson a többiekre.” Hozzátette, hogy ez „a következő néhány év Magyarország jövőjét és sorsát meghatározó legfontosabb kérdés”.
Az ellenzék szerint a szavazás haszontalan, de Orbán szerint ez nem így van: szerinte egy békési gazda vagy egy budapesti pincér is közvetlenül érintett lehet Ukrajna csatlakozásának következményeiben. „Ha Ukrajnát fölveszik az Európai Unióba, akkor az azt jelenti, hogy a földalapú támogatás nagy része, vagy az egész elvész, ugyanis nem lesz pénz földalapú támogatásra, mert a pénz Ukrajnába megy.”
A munkaerőpiacon is változást hozhat a bővítés, Orbán Viktor ezt úgy magyarázta: most még van ilyen eszköz a kezünkben, amivel meg tudom akadályozni, de ha tagok lesznek, már nem tudom. És akkor az ő munkát, amit elvégzett 600-700 ezer forintért, azt el fogják végezni az ukránok 500 ezerért.
A jövő heti brüsszeli csúccsal összefüggésben Orbán előre jelezte:
„Csúnya munka lesz, úgy látom az előjelekből, tehát persze ennek a csúnya munkának is megvan a szépsége.” Szerinte előnyt jelent, hogy ő a legrégebben hivatalban lévő kormányfő a résztvevők között.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli döntések sorsfordító erejűek, és ha egyszer elindulnak, már nem lehet megállítani őket. Orbán úgy véli, aki nem ismeri az unió működését, az nem tudja, hogy Brüsszelben a vitás ügyeket nem megállítani szokták, hanem újracsomagolni és keresztülvinni.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
A nemzetközi helyzetre rátérve úgy fogalmazott, hogy mindenhol ugyanaz a politikai törésvonal rajzolódik ki: az egyik oldalon a nemzeti erők állnak, akik elutasítják a migrációt és Ukrajna csatlakozását, a másikon pedig azok, akik Brüsszelnek adnának még több hatalmat, és beengednék az ukránokat az EU-ba és a NATO-ba is.
Orbán szerint „óriási nyomás” nehezedik Magyarországra, de nem csak ránk: Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában is hasonló a helyzet. A kormány célja, hogy a háború ne húzódjon be az EU-ba. Szerinte Brüsszel gazdaságpolitikája, migrációs nyomása és Ukrajna támogatása már most is túl messzire megy.
Kamatstop, árrésstop
A kormányfő úgy látja, hogy Brüsszel „el akarja venni” Magyarország kivívott jogait, például az energiahordozók csővezetéken történő behozatalának mentességét. Mint mondta: „Két nagy csatában vagyunk, ha most életben tartjuk az olajat, a gázt, meg azokat, amiket tudunk, akkor marad itt most a kamatstop kérdése és az árrésszabályozás.”
A kamatstopot azért tartja szükségesnek, mert „háromszázezer családról beszélünk, akiket a kamatstop érint, lettek korábban hiteleik, a kamatok elszaladtak, hogy ha engednénk, hogy a kamatokat érvényesítsék, ezek a családok csődbe mennének. Háromszázezer család, ami adataink szerint ebből olyan huszonhét-huszonnyolcezer családban csődbe mennének. Ezeket kilakoltatnák.”
A másik front az élelmiszerboltok árképzése: „Az árrésszabályozást úgy érdemes elgondolni, hogy ön bemegy a boltba, és ma fizet egy árat. Egyébként igazságtalanul magas árak vannak most is. Ha nincs árrésszabályozás, akkor a legtöbb élelmiszeripari terméknél nem annyit fizetne holnap, mint ma.”
A kormány célja szerinte az, hogy „az a pénz, amit ti rátehettek az élelmiszer-előállítás költségéhez képest az ára, annak van egy korlátja, az tíz százalék. Más terméknél tizenöt százalék, mert nem lehet ezen keresni.” Hangsúlyozta: „Ez mit jelent? Az jelenti, hogy a multik profitja kisebb lesz. Hát a családokhoz kerül, hiszen nem tudják elvenni a családoktól a magas áron keresztül a pénzüket.”
Orbán Viktor szerint Brüsszel támadásai, köztük az árrésszabályozás elleni fellépés, pereskedéshez vezethetnek, de a kormány reméli, hogy addig normalizálódnak az árak, és „az egész vitának nem lesz a magyar családokra nézve jelentősége”.
Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés által elfogadott 2025-ös költségvetés „a családok költségvetése, és a háborúval szembeni akarat költségvetése is”.
A bejelentett intézkedések között szerepel, hogy július 1-jétől ötven százalékkal növelik a gyermekek után járó adókedvezményt, amely az augusztusi fizetésekben már látszani fog. „Ugyancsak július 1-től adómentessé tesszük a gyedet meg a csedet. Ez augusztus 1-től már látszani fog.” Januártól újabb emelések jönnek, és életre szóló adómentesség jön azoknak, akiknek legalább két gyermekük van. „Ezek óriási célok. Ezeket tűztük ki” – fogalmazott.
