A politikus szombaton a Facebook-oldalán azt írta, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál kezdeményezi hangjának bejegyzését védjegyként, „mielőtt egy techmilliárdos úgy dönt, hogy az is az övé”.
Hozzátette, ma már néhány másodpercnyi hangfelvételből lemásolhatják bárki hangját, egy ember arcával hamis videókat készíthetnek, olyan dolgokat adhatnak a szájukba, amelyeket soha nem mondtak.
A tech cégek évek óta írók, zeneszerzők alkotásain tanítják az AI-t, sokszor engedély és fizetség nélkül, majd olyan programokat építenek belőlük, amelyek éppen ezeknek az embereknek a megélhetését veszélyeztetik – jegyezte meg.
Dobrev Klára azt szeretné: mindenkinek legyen joga megtiltani, hogy engedély nélkül, megtévesztő vagy üzleti célokra lemásolják a hangját és az arcát, az AI-cégek pedig fizessenek az alkotók munkájának felhasználásáért. Közölte, az Európai Parlament már hét hónapja sürgeti a szerzők jogainak megerősítését, de az átfogó szabályozás még mindig késik, ezért Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökhöz fordul, és azonnali intézkedéseket követel.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az olasz La Repubblica napilap október 5-én írt arról, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jogi védelem alá helyezte az „Én vagyok Giorgia Meloni” mondatot, amelyet saját hangján rögzített az uniós szellemi tulajdoni hivatalnál. A mondat 2019 hangzott el a jobbközép koalíció egy, a római lateráni Szent János-bazilika előtt rendezett megmozdulásán. A politikus az „Io sono Giorgia” címet adta a 2021-ben megjelent önéletrajzának is, azóta a Giorgia Melonit azonosító közismert jeligévé vált, amelyet gyakran használnak a közösségi oldalakon, és könnyűzenei számokban is feltűnt refrénként. A lap cikke szerint a kizárólagos használati jog védelmet nyújt a mesterséges intelligencia alkotta klónokkal és hamisítással szemben, és a szlogen védetté vált a jövőre esedékes parlamenti választásokat megelőző kampányra is.
(MTI)
