A lakosság anyagi helyzetét nemcsak a létfontosságú kiadások határozzák meg, hanem az olyan felmerülő igények is, mint például egy tönkrement ágy, vagy kanapé cseréje. Az Eurostat frissítette adatsorát arról, hogy mennyire viselné meg az egyes jövedelmi kategóriákba tartozókat egy-egy hirtelen jött, ilyen jellegű kiadás, a számok pedig árulkodók.
Fotó: Depositphotos
Elsőként nézzük a szegényebb rétegbe tartozókét, azaz azon magyarok arányát, akik jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a magyarországi bruttó mediánbér 450 ezer forint volt, ezzel kalkulálva, az Eurostat által megjelölt szegényebb kategóriába tartozó fizetése nem érte el a bruttó 270 ezer forintot.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, 2023-ban az ide tartozó magyarok 47,8 százalékának okozott volna gondot egy hirtelen bútorcsere – azaz egy nagyobb kiadás fedezése. A statisztikában az évek alatt egyértelmű javulás látható, ugyanakkor ennek üteme lassulónak tűnik, mindez pedig arra utal, hogy a küszöb alatt keresők jövedelme egyre kevésbé elegendő az ehhez hasonló kiadások fedezésére.
Mi a helyzet a másik oldalon?
A helyzet érezhetően jobb azok körében, akik ezen szint felett kerestek, hiszen itt csak minden ötödik érintettnek okozott volna gondot egy ilyen kiadás fedezése, viszont a regionális összehasonlítást nézve Magyarország kifejezetten jól áll, alig haladva meg az Európai Unió átlagát, valamint a kategóriában győztes Lengyelországból jelentett adatot.
Árulkodó adatok
Bár első ránézésre az egyértelmű, hogy a jólét felmérésének vannak árulkodóbb mutatói, mint az, hogy belefér-e éppen a családi költségvetésbe egy tönkrement bútor cseréje, az Eurostat adatsorát elnézve nincsen okunk nyugalomra, hiszen így is azt jelenti mindez, hogy bizonyos szükségleteik ellátását az alacsonyabb keresetű magyarok fele egészen egyszerűen nem engedheti meg magának.
