Az már biztos, hogy a következő napokban extrém hőség érkezik Magyarországra, az ország több pontján elérheti, sőt meg is haladhatja a 40 fokot a hőmérsékleti maximum. Az épületek is felmelegszenek, a lakásokban ilyenkor csúcsra járatják a klímákat.
Sokat számít, ha este 6 és 9 óra között kikapcsoljuk a légkondit
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közösségi oldalán azt javasolta, hogy amennyiben megtehetjük, ezekben az órákban mérsékeljük a klímaberendezések használatát, és inkább éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat. A miniszer szerint ehhez hasonlóan érdemes a különböző elektronikai eszközeinket is – így a laptopot, a mobiltelefont, vagy az elektromos autó töltését, illetve a nagyobb energiaigényű háztartási gépek működtetését is későbbi időszakra, este 9 óra utánra időzíteni.
Fotó: Facebook
A magyar villamosenergia-rendszer szakemberei éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy mindenki számára folyamatos legyen az ellátás, írta a miniszter. Kapitány István szerint „egy kis odafigyeléssel mi is segíthetjük ezt a munkát – miközben saját villanyszámlánkat is csökkenthetjük”.
Csúcsra jár a mostanihoz hasonló hőségnapokon az áramfogyasztás. Magyarországon ezen a nyáron még nem dőlt meg a tavalyi áramfogyasztási rekord, de a továbbiakban lehet esetleges nyári csúcsdöntésekre számítani – közölte még hét elején a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI megkeresésére. A Mavir adatai szerint ezen a nyáron eddig június 19-én, pénteken volt a legnagyobb a rendszerterhelés, ennek időpontja pedig este 20 óra 45-kor elérte a 6075 megawattot (MW), 26 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett. Tavaly a nyári csúcsdöntés június 26-án történt, akkor 6766 MW volt a maximum, napi 30,3 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett.
Az eddigi abszolút nyári csúcsot Magyarországon 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a rendszerterhelés elérte a 7036 megawattot. Az áramfogyasztási szokások az áram árának alakulását is befolyásolják. A G7-en korábban megjelent cikk szerint 2024 nyarán a magyar árampiacon az áramárak napközbeni alakulása soha nem látott változékonyságot mutatott. A napközbeni árak akkor -73 és 1000 euró/megawattóra között alakultak, az árak az esti órákban 19 és 21 óra között voltak a csúcson. Ez a változékonyság az árakban azóta is fennmaradt. 2024-ben iparági körökben egyre többször lehetett hallani azt, kész csoda, hogy ezekben az időszakokban a hálózatban sehol nem történt úgy nevezett hirtelen leolvadás, angol elnevezéssel a „blackout”, ami egy-egy transzformátor kiesését, és egyes ellátási helyeken az áramkimaradását eredményezheti.
De mi is az a „blackout”?
Dél-Európában már volt erre példa, de ott, bár éppen meleg volt, nem a hőség okozta. Spanyolországban volt teljes „blackout”, vagyis napokig tartó áramszünet 2025 áprilisában. A leállás oka alapvetően egy technológia hiba volt, emiatt lényegében 5 másodperc alatt leállt a mediterrán ország teljes áramszolgáltatása. A Red Eléctrica de Espana (REE), a spanyol országos villamosenergia-hálózat üzemeltető alábecsülte a csúcsterhelés idején szükséges termelési kapacitásokat – összegezte a Reuters 2025 júliusában vizsgálati jelentést.
Egy lapunk által megkérdezett iparági szakértő azt mondta: a magyar áramellátási rendszer sokkal védettebb, mint a napelemi kapacitásokra erősen támaszkodó spanyol, ennek ellenére itthon sem zárható ki teljesen, hogy kialakulnak részleges „blackoutok”, az infrastruktúra akár 50-60 fokra is felmelegedhet, ez minden műszaki berendezés működését próbára teszi.
A Balkánon 2024 júniusában ez megtörtént, nem is részlegesen, hanem négy országot érintve: Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és a horvátországi Dalmáciában egyszerre ment el az áram, megállt az élet, leálltak a gyárak, nem működnek a jelzőlámpák, az emberek légkondicionálás nélkül maradtak, nem kizárt, hogy a megemelkedett áramfogyasztás vezetett az összeomláshoz - írta a hvg.hu.
Az Mfor megkereste a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt-t. Több más mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a következő napokban érkező hőség mennyire jelent exrtém terhelést az vezetékhálózatra, és az infrastruktúrára. Van-e szükség valamilyen különleges technológia megoldás alkalmazására. Arra is rákérdeztünk, hogy a Mavir álláspontja szerint a meleg miatt lehetnek-e „blackoutok”, vagyis váratlan áramkimaradások Magyarországon.
A Mavir azt írta: „Az a dolgunk, hogy az adott körülmények között fenntartsuk a termelés és fogyasztás egyensúlyát. Megfelelő módon készülünk az időjárási körülményekre is, legyen az kánikula, vagy havazás, és vannak szakmai protokollok, amelyek megfelelő időben jelzik, ha beavatkozásra van szükség”, összegezte a szolgáltató a megkeresésünkre küldött válaszában.
