Két 34 évvel ezelőtt olaszországi merényletre emlékezve kezdte beszédét Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés második rendkívüli ülésének első napján napirend előtti felszólalásában. Giovanni Falcone és Paolo Borsellino a szicíliai maffia (Cosa Nostra) elleni küzdelem legfontosabb olasz mártír bírái és ügyészei, akiket 1992-ben, egymást követő merényletekben gyilkoltak meg véres merényletekben. A társadalmi nyomás miatt elkezdődött a hatékony küzdelem a maffia ellen, amit vagyonvisszaszerzés is követett. A miniszterelnök az olasz maffia és a Fidesz-kormány emberei közötti hasonlóságra utalt a példázattal.
„Van azonban egy különbség: mi nem engedjük, hogy a maffia tovább éljen Magyarországon” – hangsúlyozta Magyar Péter. Azt is hozzátette: ezt tekinti a legfőbb feladatának, és meg fogja szabadítani az országot a gazdasági és politikai maffiától.
Június 22-én megkezdődik ez a folyamat, amely a „Tisztítótűz Művelet” nevet kapta. Átfogó gazdasági és politikai akcióról lesz szó, amelynek az egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal lesz. Már a hivatal létrehozásához is 47 jogszabályt kell módosítani – mondta a miniszterelnök.
A több évtizede épülő hálózatot nem lehet egy nap alatt megszüntetni, mivel nagyon sok ügy van. A Cosa Nostra nem attól volt erős, mert sok fegyvere és bérgyilkosa volt, hanem azért, mert az emberek elhitték róla, hogy legyőzhetetlen. A magyar Cosa Nostrát lépésről lépésre, tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre haladva bontják le.
Felcsúti kivasút, Hatvanpuszta, zebrák, lomb nélküli lombkoronasétányok, a lerohasztott MÁV, a dunakeszi járműjavító, lélegeztetőgépek, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a nemzeti konzultációkra elköltött milliárdok, koncessziók, családi vagyonok felhalmozása - hosszasan sorolta a miniszterelnök a korábbi kormány gyanús ügyeit, amelyek a „haza kifosztásához” vezettek. Minden vizsgálat, amit elkezdtek, visszaélések tucatjait tárja fel – mondta Magyar Péter.
Ezt követően a fontos közéleti pozíciókra kinevezett tisztségviselőket bírálta, mivel nem csak a gazdaságban, hanem a közéletben is megpróbált megszerezni minden pozíciót a korábbi kormány. Sulyok Tamás köztársasági elnököt is pengeélre tűzte. A köztársasági elnök nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megakadályozzon egy alkotmánymódosítást, amely eltávolítaná őt a pozíciójából, ilyen módosítás viszont még nem történt, ezért az Alkotmánybíróság elutasította a keresetét. Magyar Péter úgy fogalmazott: egyetlen dologban sikerült megteremtenie Sulyok Tamásnak a nemzeti egységet: abban, hogy mennie kell. Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét is bírálta, és dr. Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is.
Egyszerre nyújtják majd be azt a jogszabálycsomagot, amely a tisztségviselők eltávolításáról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításához szükséges törvényeket.
Az Alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
Ezek a fontos változások várhatók
Szeptembertől új alkotmányozási folyamat jön, amelyet népszavazással erősít meg a magyar nép.
Bevezeti az alkotmánybírákra a 70 éves felső korhatárt, az ennél idősebb alkotmánybírák megbízatása és mentelmi joga megszűnik, ez Polt Pétert is érinti.
A bírói hivatalt megerősítik, az Országos Bírói Tanács bármikor kezdeményezheti a kezdeményezheti a bírósági vezetők, a Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőinek a visszahívását. Ha így döntenek kétharmados többséggel, azt az Országgyűlés is támogatni fogja. A Kúria és az OBH elnökét a jövőben a bírók jelölhetik ki, közülük választ majd a köztársasági elnök.
Az országgyűlési képviselői mandátumokat 12 évben limitálják.
Új alkotmány is készül, amely széles társadalmi egyeztetés alapján készül el, és politikai hovatartozás nélkül is a sajátjuknak érzik az emberek, túlél pártokat, miniszterelnököket. Az alkotmányozási munka időt fog igényelni.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöke és négy elnökhelyettese különleges személyi védelem alatt fog állni. A legjobb rendőrök, revizorok, adózási szakértők, jogászok, informatikusok kerülnek majd be a hivatalba. A hatóság szuperhivatal lesz, amelyet nem fog érdekelni, ki melyik párthoz tartozik, milyen befolyással rendelkezik. A hivatalt az Országgyűlés hozza létre, a kormánytól független lesz.
A miniszterelnök Lázár Jánost, Pócs Jánost, Szijjártó Pétert felszólította arra, hogy rendezzék össze a papírjaikat, és készüljenek fel a hatóság látogatására.
Az Alaptörvény módosításai és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal kapcsolatos jogszabálytervezetek még ma felkerülnek a kormány honlapjára, és véleményezhetől lesznek.
