Ha egy terméket szavatossági hiba miatt javítanak meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez a szabályozás az összes fogyasztói terméket értékesítő vállalkozást érintheti.
Az idén augusztus 31-én hatályba lépett 114/2026. (VII. 23.) kormányrendelet az Európai Unió javításhoz való jogról (Right to Repair) szóló irányelvének magyarországi átültetését szolgálja. Célja, hogy a fogyasztók számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb lehetőség legyen a cserénél vagy egy új termék vásárlásánál. Az új szabályok nemcsak javítási kötelezettséget írnak elő, hanem a vállalkozások tájékoztatási kötelezettségeit is bővítik a greenfo.hu korábbi híradása szerint.
Ki viseli a költségeket?
Egyes termékeket akkor is meg kell javítania a gyártónak a fogyasztó kérésére, ha a hibát nem a gyártó hibás teljesítése okozta.
Fotó: DepositPhotos.com
A kapcsolódó rendelettervezet szerint a kötelezettség jelenleg – többek között – a mosógépekre, mosogatógépekre, hűtőkre, porszívókra, szárítógépekre, elektronikus kijelzőkre, okostelefonokra és táblagépekre, valamint egyes fűtőberendezésekre terjedne ki. A lista azonban még változhat.
„A javítási kötelezettség főszabály szerint a gyártót terheli. Ha azonban a gyártónak nincs uniós székhelye vagy fióktelepe, a felelősség átszáll a meghatalmazott képviselőre, ennek hiányában az importőrre, végső soron pedig a forgalmazóra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen Magyarországon értékesítő vállalkozás sem hagyhatja figyelmen kívül az új szabályokat pusztán azért, mert a terméket külföldi gyártó állítja elő” – idézte dr. Tamási Artúr ügyvéd, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának vezetője szavait a szakportál.
Elmélet vs. gyakorlat
„A javítást észszerű időn belül, ingyenesen vagy észszerű díj ellenében kell elvégezni. A javítási kötelezettség nem áll fenn, ha a termék javítása objektíve lehetetlen. A gyártónak a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat is olyan áron kell kínálnia, amely nem tántorítja el a fogyasztót a javítástól” – olvasható a rendeletben.
Az általunk megkérdezett szervizek és mesterek ugyanakkor teljesen irreálisnak tartják ezen szabályok betartását.
Eleve kevés a javítási szolgáltatással foglalkozó szakember. Ki fog elmenni a termékért, és ki fogja visszaszállítani? Még garanciális időn belül sem mindig egyértelmű ez. Ráadásul olcsóbb kisgépek esetén lehet, hogy érdemesebb újat venni – főleg nagy leárazások idején.
A gyakorlatban a dolog még bonyolultabb online vásárlás esetén, márpedig ez egyre jellemzőbb. Egy felmérés szerint az ilyen vásárlások több mint 60 százalékánál csalódott a vevő, már akkor is, ha csak ránéz a kicsomagolt termékre.
Ha egyszer átutalta valaki a feltüntetett árnak megfelelő pénzösszeget, azt vagy annak egy részét visszakapni sok esetben csak ügyvéd közreműködésével lehetséges. Ami többe kerülhet, mint mondjuk egy hűtőgép.
És lehet, hogy az új szabályozás az Európai Unió egyes országaiban kitűnően működik, ám Magyarországon sok esetben a több százezres átvágásoknak sincs komoly jogi következménye. A közösségi média tele van felháborodott levelekkel, miszerint a szerelő annyit kér, amennyit akar, ráadásul feketén dolgozik. Számos településen pedig nincs megfelelő szerviz, nemhogy márkaképviselet.
De térjünk vissza a rendeletre, mely szerint „a fogyasztók független – azaz nem márkaszervizt is választhatnak. Ezek eredeti vagy használt, kompatibilis, illetve 3D nyomtatással készült pótalkatrészeket is használhatnak. A gyártó sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem akadályozhatja az érintett termékek javítását.”
A gyártó a munkát arra hivatkozással sem tagadhatja meg, hogy a terméket korábban más szerviz javította.
Az alkatrészek 3D-s nyomtatásáról az általunk megkérdezett mesterek egyike sem hallott, legalábbis a magyarországi gyakorlatáról.
A szavatosság meghosszabbodik
Az új szabályozás másik fontos eleme, hogy ha a terméket szavatossági hiba miatt javítják meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez nemcsak azokra a termékekre vonatkozik, amelyeknél kötelező javítási szabály van érvényben, hanem bármely olyan termékre, amelyet egy vállalkozás fogyasztónak ad el.
A meghosszabbodó szavatosság és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség tehát nem csak a kötelező javítás alá eső termékekre vonatkozik. Ebből az is következik, hogy az új szabályok minden olyan vállalkozást érinthetnek, amely fogyasztóknak értékesít termékeket.
„A vállalkozásoknak nem elég tehát azt ellenőrizniük, hogy érintettek-e a kötelező javítási szabályokban. Fogyasztóknak értékesített termékek esetén arról is tájékoztatást kell adniuk, hogy ha a fogyasztó kellékszavatossági igény alapján javítást kér, a szavatossági határidő egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Érdemes ezért mihamarabb felülvizsgálniuk ügyféltájékoztatóikat, ügyfélszolgálati kommunikációjukat és a javítási folyamataikat” – közölte dr. Kölcsei Viktória, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának ügyvédjelöltje.
Mi lesz a kisvállalkozásokkal?
A rendelet kizárólag a magánszemélyekkel – azaz a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívül eljáró természetes személyekkel – kötött ügyletekre vonatkozik, a mikro-, kis- és középvállalkozások által vásárolt termékekre például nem, hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie.
Ez is elgondolkodtató, hiszen sok ezer embernek van mikrovállalkozása – orvostól a taxisig, farmtulajdonostól a színészig –, melynek bejegyzett telephelye többnyire a lakása. Kérdés, hogy cégnévre vásárol-e új gépet, mondjuk laptopot vagy magánszemélyként. Sokszor célszerűbb cégnévre, hiszen így el lehet számolni bizonyos költségeket. Végeredményben a gépet ugyanúgy a család fogja használni, mintha magánszemélyként vették volna, és ha meghibásodik, ugyanúgy ők fognak miatta bosszankodni.
