Már 35 fok felett is nehéz a kültéren munkát végezni, de 40 fok felett ez extrém kihívásnak tűnik. Kíváncsiak voltunk, arra, hogy idehaza a cégeknek ilyenkor milyen előírásokat kell betartaniuk. Az derült ki, hogy feltűnően keveset. A hőségben való munkavégzést egy 2002-es és egy 2003-as rendelet szabályozza. Felső hőmérsékleti korlát nincs, tehát elméletben akárhány fokban lehet dolgoztatni. „Csupán” pihenőidőt és a dolgozók folyadékpótlásának megszervezését írják elő a munkáltatók számára. Ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 Celsius fokos napi középhőmérsékleti értéket meghaladja vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább egy napig 25 Celsius fok fölé megy és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta, akkor kell bizonyos előírásokat betartani.
„Munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek minősülő munkahelyeken. Ilyenkor a folyadékveszteséget általában 14-16 Celsius fokos hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. Erre a célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát (amely azt fejezi ki, hogy 100 gramm oldatban hány gramm oldott anyag található – a szerk.) nem haladja meg, vagy az mesterséges édesítőszerrel ízesített” – közölte Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az úgynevezett védőital elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.
Fotó: MTI
Magyarországon nincs olyan jogszabályban rögzített külső léghőmérsékleti határérték, például 40, 45 vagy 50 Celsius fok, amely felett automatikusan tilos lenne a szabadtéri munkavégzés.
„Nem a hőmérőn látható érték dönti el, hogy lehet-e dolgozni, hanem az, hogy a munkavégzés a megtett védelmi intézkedések mellett biztonságosan folytatható-e. Sok munkavédelmi szakember szerint a jövőben érdemes lenne megfontolni egy objektív, felső hőmérsékleti vagy hőterhelési határérték bevezetését bizonyos szabadtéri munkák esetében, különösen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb extrém hőhullámok fényében. Jelenleg azonban Magyarországon ilyen általános tiltó küszöbérték nincs” – részletezte a helyzetet Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ráadásul a szabályozásokat is nehezen tartják be a munkáltatók. Miskéri László, a Liga Szakszervezeti Szövetség munkavédelmi tanácsadója szerint van olyan ipari területen érdekelt cégvezető, aki arra a kérdésre, hogy mit terveznek a 40 fok feletti időszakban, azt válaszolta, hogy semmit.
„Sokszor felülírják a gazdasági érdekek a munkaügyi védelmet. Legutóbb, amikor már a miniszterelnök kérte a munkáltatókat az önmérsékletre, egy ipari telephelyet működtető, hegesztő robotok között dolgoztató cég vezetője mondta azt nekünk, hogy nem érdekli a hőség, inkább kifizeti a munkaügyi bírságot” – mondta el megkeresésünkre Miskéri László, a Liga Szakszervezeti Szövetség munkavédelmi tanácsadója.
Fotó: DepositPhotos.com
Évtizedes probléma, hogy mikor pihenjenek a dolgozók
Az, hogy óránként 5-10 perces pihenést biztosítsanak a dolgozóknak, 14-16 fokos vízzel, klimatizált helységben, szinte elképzelhetetlen. Ritkán történik meg.
„Sok-sok évvel ezelőtt kezdeményeztük a módosítást, a kormányrendeletek felülvizsgálatát az Országos Munkavédelmi Bizottságban. Mindez azonban a munkáltatói oldal és a kormány részéről is süket fülekre talált. Nincs konkrét hőmérsékleti korlát. Most három új minisztert is megkerestünk, hogy dolgozzuk át az elavult rendeleteket. Nincs leírva ugyanis, hogy 40 vagy 50 foknál tilos munkát végeztetni. Csak azt szabályozták, hogy olyan munkára lehet alkalmazni a dolgozókat, ami még a munkavállalóra káros hatással nem jár. Könnyen belátható, hogy 40 fok felett a test nem tud párologtatni. Fontos lenne a munkaszervezés is, mert elméletileg elrendelhető az éjszakai munkavégzés, de ezt ritkán teszik meg. Egy vidéki városban például a kukások majd leestek az autóról, a forró kapaszkodóvasat alig tudták megfogni. Arra a felvetésre, hogy miért nem kezdhetek hajnali 4 órától, kiderült, hogy ezt a lakosság nem szerette volna, meg persze pótlékot kellene fizetni a kukásoknak” – sorolta a problémákat Miskéri László, a Liga Szakszervezeti Szövetség munkavédelmi tanácsadója.
Egyébként nemcsak az építőiparban vagy a mezőgazdaságnál nagy probléma a forró időszak. A közüzemi hibaelhárítás, például a vízi közmű, az áramszolgáltatók vagy a gázszolgáltatók hibaelhárító munkatársai sem tudnak, a munka jellegéből adódóan, légkondicionált helyen dolgozni. Ha pedig óránként pár percre beülnének a klímás autójukba, csak járó motorral tudnának lehűlni, ami megint többletköltséget jelent, és néha a többletüzemanyag-felhasználást a munkáltatók megtéríttetik a dolgozókkal.
Rendben, de akkor a főnök szóljon, hogy túl meleg van, vagy aki a terepen van?
A munkavédelmi oktatás során egyébként fel kellene készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevételt és a hőguta tüneteit. Fel kellene hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.
„Át kell tekinteni a jelenlegi szabályozást és a hibás előírásokat vissza kell vonni. Garanciákat is bele kellene tenni a hőségről szóló munkaszabályozásba, hogy ne legyen mérlegelési lehetőség a munkáltatóknak egy bizonyos hőterhelés felett” – összegzett Miskéri László, a Liga Szakszervezeti Szövetség munkavédelmi tanácsadója.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetője nemrég kérdőre vonta az Európai Bizottság vezetését, hogy a futball-világbajnokság hidratációs szünetének a mintájára, miért ne lehetne nyaranta kötelező érvényű ivószünetet elrendelni. Erről egyébként komoly viták várhatóak Olaszországban, Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban, ahol nyaranta már vissza-visszatérő vendég a tartósan 40 fok feletti napközbeni hőmérséklet.
Egyébként zárttéri munkahelyen a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét, a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevételt és a veszélyforrásokat figyelembe véve, szintén megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, amelyhez figyelembe kell venni a kockázatértékelés eredményét és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét, illetve ajánlásait is.
