Felkavarta az adópolitikai állóvizet Magyar Péter múlt szombati, szolnoki bejelentése a kisadózók tételes átalányadójának (kata) kibővítéséről. A miniszterelnök szó szerint ezt mondta:
„Jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium egy olyan megoldáson, ami akár százezer vagy több mint százezer kisadózó csatlakozását jelentheti ehhez a rendkívül kedvező csatlakozási formátumhoz. Ismét szeretnénk lehetővé tenni azt, hogy ne csak magánszemélyeknek számlázhassanak a kata adózók, hanem cégeknek, szervezeteknek is. Szeretnénk kiterjeszteni a jogosultak körét a nem főfoglalkozású vállalkozókra is, hogy akik a főállásuk mellett, nyugdíjasként vagy egyetem mellett dolgoznak, ők is igénybe vehessék a katázást. Van azonban egy fontos részlet, amit nem szabad kifelejteni, ha a kata kiterjesztéséről beszélünk. Azok, akik benne voltak vagy szeretnének újra csatlakozni, pontosan tudják, hogy miről beszélek. A korábbi rendszere a katának nem gondoskodott arról, hogy a benne lévők táppénzhez jussanak betegség esetén, vagy anyasági támogatásban részesülhessenek várandósság esetén vagy szülés után, és nem gondoskodott arról, hogy a katás adózók később nyugdíjat kaphassanak. Nem maradhat ez így! Hiszen hogyha ezt így hagynánk, akkor jelenleg a kata adózásban lévők vagy az oda csatlakozók egyrészt nem kapnának táppénzt, ha betegek, nem kapnának anyasági ellátást, és ami a legnagyobb, probléma, hogy nyugdíjjogosultságot sem szereznének. Nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni! Nemcsak a holnapra kell gondolni, hanem a holnaputánra is. Úgyhogy szeretném azt előre is mondani, hogy bármi is lesz ez a döntés, mindenképp a kata adózással fizetendő havi adót azt föl kell emelni vagy egy lépésben jelentősen, vagy akár két kisebb lépésben. Csak úgy lehet a katát engedélyezni, csak úgy engedélyezheti egy felelős kormány a kata kiterjesztését, hogyha később a benne lévők megkapják ezeket a juttatásokat is, amit mondtam: táppénz, nyugdíj vagy éppen anyasági ellátás. Úgyhogy el fogjuk dönteni. 18-ról 19 millióra fel fogjuk emelni az éves bevétel összeghatárát, megismerjük a szakmai szervezetek álláspontjait, egyeztetünk mindenkivel, és igyekszünk a jelenlegi rendszer igazságtalanságát és pontatlanságát megváltoztatni, kijavítani. És ahogy ígértük, vállaltuk, széles körben lehetővé tenni újra a kata adózást.”
Mintha havi 108 ezret keresne
A közösségi médiában egyből tízmillió adószakértő országa lettünk, sokan egyből elkezdték a miniszterelnök szavait saját ideológiájuk szerint keretezni.
Fotó: MTI / MTVA / Bodnár Boglárka
Kezdjük a kormányfő tévedésével: a kata biztosítási jogviszonyt teremt. Tehát jár a táppénz és az anyasági támogatás, és a kisadózó nyugdíjat jelentő szolgálati időt, illetve abba beszámító jövedelmet is szerez. Csakhogy az ezek kiszámításához használt úgynevezett ellátási alap elenyésző. Hogy ez az összeg az évek során hogyan alakult, azt az alábbi táblázat foglalja össze:
Ha például ha egy katázó vállalkozó megbetegszik, akkor alig havi 60 ezer forint táppénzre számíthat.
Ezt egy életen át kell játszani…
Ráadásul a katás esetében a nyugdíjra jogosító szolgálati idő sem ugyanaz, mint más jogviszony esetén, hanem csak az ellátási alap minimálbérhez viszonyított arányában jár. Ez az arány 2013-ban még 83 százalék volt. 2026-ban viszont ha egy katás egy évig dolgozik, akkor az nyugdíjjogosultság szempontjából már csupán egyharmad évnek számít!
Más megközelítésben: ha egy hölgy elkezd katás vállalkozóként dolgozni 22 évesen, akkor 40 évvel később, 62 évesen hiába kíván a Nők 40 program keretében nyugdíjba vonulni, mindössze 13,4 évnyi szolgálati jogviszonnyal fog rendelkezni. Csakhogy a hatályos szabályok szerint a nyugdíjba vonuláshoz 20, és még a résznyugdíjhoz is 15 év megszerzett szolgálati idő szükséges, ráadásul a Nők40 programban is legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt kell felmutatni.
Ezt azt jelenti, hogy
ha valaki mostantól katásként kívánná elérni a nyugdíjba vonulás feltételeit, még a résznyugdíjhoz is legalább 45 évet kellene lehúznia,
feltéve, hogy az ellátási alap összege a minimálbér-emelkedés mértékével nő. Ha annál alacsonyabb, akkor ez az idő még több.
Fotó: Depositphotos
Elkerülhetetlen a radikális változás
A fentiek alapján egyértelmű,
a kata a jelenlegi számokkal és feltételekkel nem alkalmas arra, hogy fix munkahelyként stabil egzisztenciát és jövőt jelentsen,
sokkal inkább vagy átmeneti vagy kiegészítő tevékenységnek tekinthető.
Ahhoz, hogy valóban akár „élethosszig” (értsd: nyugdíjon túl is) megélhetést biztosítson, a 2022 januárja óta változatlan (a minimálbér ekkor 200 ezer forint volt), 108 ezer forintos ellátási alap megemelése szükséges – és természetes, hogy ezzel párhuzamosan a tételes adó sem maradhat a 2013 óta változatlan szinten.
Az ellenzéki oldalon (politikailag érthető módon) kampányt is építettek erre, mondván, a kampányban a Tisza nem ezt ígérte, az adóemelést pedig elutasítják.
Csakhogy a kata megemelését nem most, hanem még a nyár elején, és nem a Tiszához, hanem egy, a Fideszhez köthető személy szervezete javasolta. Lapunk is beszámolt arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy öt fő és több mellékalternatívát tartalmazó javaslatcsomaggal ment be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez. Az öt pontból az utolsó az volt, hogy a szociális kata mértéke 3 millió forint bevételig havi 50 ezer, efölött minden számlára 15 százalék lenne, míg a másik négy esetben az adó mértéke legalább 75 vagy 100 ezer forint lenne.
És hogy miért is említettük itt a Fideszt? Nos,
az adóemeléseket tartalmazó javaslatot előterjesztő MKIK elnökét, Nagy Eleket 2025 nyarán maga Orbán Viktor akkori miniszterelnök hívta meg az első Digitális Polgári Körbe.
A kamara javaslatait a nyáron ebben a cikkünkben foglaltuk össze:
Változás, de hogyan?
A kata emelése tehát szakmailag is elkerülhetetlen, hiszen az ellátási alap emelése magával vonja a költségvetési kiadások emelkedését is, a kérdés csupán – a miniszterelnök dilemmáját felidézve –, hogy egy nagy vagy két kisebb lépésben történjen a növelés.
Az adóemelést a katából 2022 nyarán kiszorulók már megérezték:
akik más adózási formában folytatták vállalkozásukat, azok az addig havi 50 ezer forintos tételes adó helyett negyedévente körülbelül 300 ezer (azaz havi 100 ezer) forintos adóterhet kaptak a nyakukba.
Ráadásul az adminisztrációs kötelezettségük is megnőtt, ez pedig már a legtöbb esetben könyvelő igénybevételével jár – ami újabb kiadást jelent.
Ennél fontosabb azonban az alkalmazhatósági kör kibővítése. A mostani, szigorú szabályozás szerint csak főállásban lehet valaki katás vállalkozó, és mint a fentiekben láttuk, ez ha nem is nulla, de gyakorlatilag jelentéktelen társadalombiztosítási ellátást jelent.
Az újbóli kibővítés várhatóan ismét bevezeti a mellékállású katázás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy a főállás mellett máshova is bedolgozó vállalkozó (például egy máshol is tanító vagy kutató egyetemi oktató) jóval kisebb papírmunkával szerezhet plusz jövedelmet, ami így makroszinten hasznos lesz a gazdaságnak.
Fotó: Depositphotos
És a legfontosabb kérdés továbbra is az, mennyit és milyen feltételekkel lehet majd számlázni nem magánszemélyek számára. Tény, hogy a cégek számára történő számlakibocsátás lehetőséget adott az adókikerülésre, ám az is tény, hogy az adóhatóság az ellenőrzések során elenyésző mértékben állapított meg jogsértést – még úgy is, hogy egy kisadózó ellenőrzése során megfordul a bizonyítási teher, és a katásnak kell igazolnia, hogy jogszerűen használja ezt az adózási módot.
Ám nem feltétlenül kell a számlabefogadók alatt nagy cégeket, milliárdos forgalmú vállalkozásokat sejteni, például egy takarítással foglalkozó egyéni vállalkozó „Manyika néni” lakása mellett simán vállalhatná egy társasház lépcsőházának tisztán tartását is – a kata jelenlegi szabályozása azonban ezt kizárja.
A kérdések tehát sorjáznak, a katára át- vagy épp visszatérni szándékozó vállalkozók pedig izzítják a számológépüket: lehetséges-e, megéri-e?
A témában főszerkesztőnk, Csabai Károly írt jegyzetet:
A katáról a Klasszis Klub Live adásában László Csaba korábbi pénzügyminiszter is beszélt:
