A Válasz Online összeállítása szerint az Állami Számvevőszék által is vizsgált, közel 500 milliárd forintos jegybanki alapítványi befektetéseken túl további jelentős összegek kerültek ki az MNB irányítása alól részben közvetetten, részben az alapítványi körön keresztül:
a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett növekedési kötvényprogram révén további mintegy 63 milliárd forint kedvezményes hitelt nyújtott olyan ingatlanprojektekre, amelyek egy része az MNB saját érdekeltségi körébe tartozott.
A program keretében az MNB 40,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket a GTC Magyarország Zrt.-től – attól a cégtől, amely végső soron a jegybanki alapítványi struktúrán keresztül a jegybankhoz köthető. Az MNB a fennmaradó kötvénycsomagot másodpiaci vásárlással is támogatta, a kibocsátott értékpapírok többsége így az intézményhez került. A kötvények később leminősítést kaptak, növelve a visszafizetés kockázatát.
Egy másik, 22,4 milliárdos jegyzés esetében egy olyan társaság részesült kedvezményes finanszírozásban, amely később Matolcsy Ádám közvetlen környezetéhez került. A SkyGreen Buildings Kft. értékpapírjait szintén az MNB vásárolta meg, a vállalat mögötti magántőkealapok tulajdonosi kontrollja pedig rövid időn belül Matolcsyhoz köthető szereplőkhöz került. A cég ingatlanjai később fedezetként is megjelentek az MNB-elnök fiának más hitelei mögött.
A két konstrukcióban közös, hogy mind a GTC, mind a SkyGreen finanszírozásában szerepet kapott az MBH Bank is – az a pénzintézet, amely részben Matolcsyhoz köthető befektetési alapok révén vált tulajdonossá. Így a források az MNB és az MBH együttes rendszerében mozogtak, miközben az MNB elvileg felügyeleti szerepet tölt be a bank fölött is.
A Válasz Online szerint e kapcsolatok felvetik a pénzügyi összeférhetetlenség és az ellenőrzési gyakorlat kérdéseit, különös tekintettel az önfinanszírozás tilalmára, amely a prudens banki működés egyik alapelve.
