Orbán Viktor miniszterelnök többször is úgy fogalmazott a napokban, hogy mivel a jegybank a kormánytól független, ezért nem tudja, hogy mi történt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonával. Az elmúlt évek Magyar Közlönyeit átnézve viszont az látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendeletek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a jegybank és alapítványának két beruházását, ez a jogszabályi környezet pedig hozzájárulhatott a pazarlás gyanúját keltő pénzfelhasználáshoz.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a jegybank működéséről március 19-én közzétett jelentés tüzetesen foglalkozik az MNB Szabadság téri székházának felújításával, valamint a jegybank által létrehozott (Pallas Athéné Domus Meriti) PADME-alapítvány Szentháromság téri építkezésével. Előbbit 2021-ben, utóbbit pedig 2022-ben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá a kormány. Az MNB székház esetében különösen részletes kormányrendeletet hoztak, amelyben ezeket engedélyezték:
- a meglévő építmény átalakítható, bővíthető, az udvar lefedhető és belső udvar új épületrésszel kiegészíthető,
- a meglévő tetőszerkezet részbeni elbontásával az épület a tetőszinten bővíthető,
- a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0 százalék.
Az Átlátszó írt arról 2022-ben, hogy az Orbán-kormány 2010 óta nagyvonalúan alkalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás státuszt a számára fontos építkezések felgyorsítása érdekében. Ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt, magánérdekeket szolgáló építkezések minősülhetnek kiemeltnek.
Fotó: Facebook
Ez a státusz lehetővé teszi, hogy a kormány az átlagos beruházásokkal megbízott hatóságok helyett más hatóságokat jelöljön ki, melyeknek rövid idő áll rendelkezésükre az engedélyezés lefolytatására. Vagyis az ilyen beruházások egyedi jogi elbánásban részesülnek, és mostanra behálózzák az egész országot.
„A Magyar Nemzeti Bank megkezdte Szabadság téri Székházának teljes rekonstrukcióját. A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait. A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be”
– közölte a jegybank 2021-ben.
Arról pedig a 24.hu számolt be 2022-ben, hogy a kormány egy rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé tette a Szentháromság téri egykori Diplomataház, majd Burg Hotel helyén emelendő konferenciaközpont ügyét. A Budavári Önkormányzat főépítésze szerint ez a lépés a kormány szempontjából azért lehetett praktikus, mert ilyen minősítéssel építkezés közben és után figyelmen kívül lehet hagyni mindazon általános-, illetve helyi előírásokat, paramétereket, szabályokat, amelyeknek a leendő épület egyébként sem tudna megfelelni.
Az ÁSZ jelentése a Szabadság téri székházzal kapcsolatban egyebek mellett megjegyzi:
- a rekonstrukció költségvetése több alkalommal, jelentős mértékben növekedett, közel megduplázódott,
- költség- és erőforrás-takarékossági, illetve felelős költséggazdálkodásra vonatkozó követelmények nem érvényesültek,
- az azonos érdekeltség alá tartozó társaságokkal – Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft. – kötött szerződések alapján az ellenőrzött időszakban elszámolt beruházási célú kiadások a Székház rekonstrukció esetében 98,2 százalékát fedték le az adott beruházásra vonatkozó szerződéses összértéknek.
A Burg Hotel kapcsán pedig:
- az előkészítő eljárásban projektirányítóként közreműködő gazdasági társasággal (Somlai Invest Zrt.) állt kapcsolt (anya-, illetve leányvállalati) viszonyban a beruházás tervezését és generálkivitelezését végző (RAW Development Kft.) gazdasági társaság,
- ez felvetette a lehetőségét az esetleges túlárazásoknak, teljesítés nélküli elszámolásoknak, ezért az említett konstrukció – független személyek, szervezetek által biztosított folyamatos kontroll nélküli – alkalmazása ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel.
Az Indexnek telefonon nyilatkozó Matolcsy György, a jegybank korábbi elnöke szerint „iratellenes, tényeket nélkülöző ÁSZ-jelentés” született. Úgy véli, az Optima Befektetési Zrt. és a PADME minden megállapításra érdemben válaszolt, ám ezeket nem vették figyelembe.
