Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn adott interjút az állami média kötelékébe tartózó Kossuth Rádiónak. A kormányfő azt mondta: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem „a magyar politika kiszabadulása”, mert lehetőséget ad arra, hogy a napi ügyek intézése helyett tágabb időtávlatokban, például 2030, 2040 vagy 2050 kapcsán gondolkodjanak. Szerinte a politika világa jellemzően beszűkít, míg Tusványos „intellektuális pezsgést”, „energiát” ad, és „kiszabadít bennünket”.
A nemzetpolitikai dimenzióról szólva kiemelte: „határai az államnak vannak, a nemzetnek nincsenek”. Magyarország történelme következtében a nemzet és az állam határai nem esnek egybe, ezért a politika feladata az is, hogy ne csak az államhatárokon belül élő magyarokkal foglalkozzon, hanem a határon túli magyarokat is bevonja a gondolkodásba. „Ezt hívjuk úgy, hogy nemzetben való gondolkodás.” Orbán Viktor arl is beszált, hogy mikor a rendszerváltozás után elkezdődött a demokrácia Magyarországon, még vita tárgyát képezte a határon túli magyarsághoz való viszony. Mostanra azonban ez a kérdés szerinte „lassan nem is vitatott”. Úgy fogalmazott: „én azért használom a történelmi Magyarország kifejezést, mert azon nincs mit vitatkozni”, ez nem elképzelés, hanem „egy tény, ami már egyszer megvalósult”.
Orbán Viktor felidézte, hogy egy évvel ezelőtt Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és akkor „próbáltam neki segíteni”. Állítólag figyelmeztette Zelenszkijt, hogy „ezt a háborút elvesztették, vagy pillanatok alatt el fogják veszíteni”, mert „soha senki nem győzött még le egy nukleáris szuperhatalmat”. Felajánlotta, hogy közvetítene a békében, de az ukrán elnök ezt visszautasította. Szerinte ez „tragikus döntés volt”, amelynek árát az ukránok fizetik meg. A magyar-ukrán viszonyról szólva a miniszterelnök azt mondta: „az ukrán tagság nekünk elfogadhatatlan, mert ha felvesszük Ukrajnát, akkor felvesszük a háborút”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország szomszédos Ukrajnával, így a háború „terepe” lenne. Ezért az ország „elemi érdeke”, hogy elutasítsa Ukrajna EU-tagságát, mivel ez „nem taktikai kérdés, ez egzisztenciális kérdés Magyarország számára”.
A kárpátaljai templomgyújtogatásra és magyarellenes feliratokra Orbán azt mondta: „van egy ajánlatunk az ukránok számára”, amely szerint az EU-val való „szerződéses alapon nyugvó együttműködés” elfogadható, de a visszavonhatatlan tagság nem. Hozzátette: „a történelmet nem lehet megváltoztatni, különösen nem a szomszéd rovására”.
Fotó: Európai Tanács
„Megadjuk mi a megfelelő választ”
Orbán Viktor szerint Ukrajna fenyegetéseket intéz Magyarországgal szemben, de ezeket stratégiai nyugalommal kezeli. Úgy fogalmazott, „a forró fejűségnek itt nincsen helye”, és hangsúlyozta: „itt higgadság kell, a megtapasztalat”. Mint mondta, amikor kell, elengedi a füle mellett a fenyegetéseket, máskor komolyan veszi őket, és „akkor ellenintézkedéseket rendelek el a titkosszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél”. Hozzátette: „megadjuk mi a megfelelő választ, akkor is, ha közben nem verjük ezt nagy dobra”.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy Ukrajna egyre jobban beépül a magyar politikai életbe. Úgy fogalmazott: „ukrán barátpátok már vannak, a Tisza is ilyen, meg a DK is. Ugye a Brüsszel is támogatja őket, meg Ukrajna is.” Szerinte „beépültek a médiába” is, és „ismerjük azokat az újságírókat, fórumokat, akik kifejezetten az ukrán álláspontot képviselik megbízásszerűen Magyarországon”. Hozzátette: „beépültek a szakértői világban is, világba is”.
Példaként említette, hogy szerinte már magyar szakértők is olyan véleményeket fogalmaznak meg, amelyek szerint magyarok gyújtották fel a kárpátaljai templomot. Orbán szerint „ez egy agybaj. Tehát nyilvánvalóan az ember nem mond magától ilyen marhaságokat”.
Kijelentette: „védekeznünk kell, mert ukrán jön befele, épül be. Nem nyilvánosan, hanem titkos, sötét, szürke zónában. Épül be egyre inkább Magyarország testébe, vagy a magyar közéletbe. Védekeznünk kell ezzel szemben, mindig a megfelelő súlyú ellenlépést tesszük meg. Nem fogunk hezitálni. Ismernek bennünket. Ezt ők is tudják, hogy a nemzeti érdekeinket mi körömszakadtáig védeni fogjuk.”
Orbán Viktor szerint az Európai Unió Ukrajnának szánt támogatási terve aránytalan terhet ró Magyarországra. Azt mondta, hogy egy év alatt a magyar teljes nemzeti gazdasági teljesítmény körülbelül 200 milliárd euró, miközben Ukrajna hét év alatt 170 milliárd eurót kapna. Úgy fogalmazott: „Európa szerte közben a gazdák azok, akik a legnagyobb vesztesének érzik magukat ennek a költségvetésnek”, mert „gyakorlatilag mintha az ő pénzüket adnák oda Ukrajnának”. Szerinte ebből a pénzből végül „néhány nagy európai nemzetközi és persze amerikai cég” fog hasznot húzni.
A miniszterelnök a Sziget Fesztiválra meghívott zenekar ügyével kapcsolatban azt mondta: „Nem a magyar kormánynak kellett volna itt közbelépni, nekik lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívnak meg ide egy ilyen együttest. Szóval a rohadt vagy átkozott pénz ilyen fontos, még ez is megéri? De aztán lehiggattam, és megnéztem, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak.”
